Kereső toggle

Hány forint a szabadság?

Rekord kártérítést kap a hat évig ártatlanul ülő Szántai Attila

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

 Százmillió forint kártérítést kap az államtól az a szállodatulajdonos, aki hat évig ült ártatlanul börtönben, miután lelőtt egy rátámadó maffiózót. Bár a kártérítés példátlanul magas, a férfi tovább pereskedik. Az élete pedig tönkrement.

2001. januártól 2007. októberig ült különböző börtönökben Szántai Attila szállodatulajdonos, miután önvédelemből rálőtt két bűnözőre, akik előzőleg zsarolták, fenyegették és bántalmazták. Amint arról a Hetek beszámolt (A maffia meggyötörte, a magyar igazságszolgáltatás tönkretette, 2012. március 30.), a történet 2000 decemberében kezdődött a XVI. kerületi Sashalom Hotelben. A jól menő szállodában megjelentek a Fekete sereg nevű, országosan ezerfősre becsült bűnbanda tagjai, és megfenyegették Szántai Attila tulajdonost: vagy fizet havi háromszázezer forint „védelmi pénzt”, vagy tönkreteszik a vállalkozását. Szántai nem akart fizetni, a maffiózók ezért két héten keresztül naponta visszajártak és fenyegették.
A végzetes napon ketten jöttek. Rátámadtak a férfira, ütötték-verték, majd megtámadták Szántai feleségét is. „Bementem a privát lakrészbe, elővettem az engedéllyel tartott önvédelmi pisztolyomat, és indultam vissza, mert a feleségemet még mindig ott verték a recepción” – mesélte a férfi a Heteknek. Dulakodás alakult ki a bűnözők és a szállodás között, aki végül rálőtt az egyik támadóra. A maffiózó a kórházba szállítást követően meghalt. Szántait 13 év börtönre ítélték. „A történéseket csak attól a pillanattól vizsgálták, amikor a golyó megjelent a levegőben. De azt, hogy előtte kiraboltak, zsaroltak, megvertek, vagyis az előzményt nem vizsgálták, mert az nem szerepelt a vádiratban” – mondta lapunknak Szántai. A történethez tartozik, hogy a lelőtt bűnöző apja egy magas rangú rendőrtiszt.
A szállodatulajdonos ült a szegedi Csillag börtönben, a Markó utcában és a Gyorskocsi utcában is. Fegyházi körülmények között, ami a legszigorúbb fokozat. Ráadásul éveken keresztül tartották fogva egy cellában a Fekete sereg éppen ítéletüket töltő tagjaival, akik természetesen tudták, hogy Szántai a bűnbanda egyik tagjának lelövéséért van rács mögött. Ebből pedig pokoli következmények származtak. „Sokszor ébredtem arra, hogy a fejemre szorították a párnát, hogy megfojtsanak. Tele van a testem szúrások, vágások nyomaival” – mesélte Szántai, aki három éven keresztül a feleségét sem láthatta.
Jován László ügyvéd 2006-ban vállalta el a férfi képviseletét. 2007-re elérte, hogy Szántait kiengedjék, 2012 márciusában pedig jogerősen kimondták az ártatlanságát. Ezt követően kártérítési eljárást indítottak az állam ellen, ami két évig tartott. Szántai Attila milliárdos összegben gondolkozott. Vagyoni kár is érte, hiszen börtönévei alatt tönkrement az addig jól teljesítő vállalkozása, és érte nem vagyoni kár is, hiszen azon túl, hogy ártatlanul ült börtönben, megromlott az egészsége, és családtagjai is megsínylették a történteket. Első fokon nyolcvanmilliót, majd másodfokon százmillió forintot ítélt meg nem vagyoni kártérítésként a bíróság. A vagyoni kártérítést viszont elutasította.
„Nem vagyok elégedett, mert egymilliárd forintot szerettem volna” – mondta megkeresésünkre Szántai Attila a jogerős ítélet után. Az ártatlanul bebörtönzött férfi hozzátette: nemzetközi bírósághoz fordul. Szántai jogi képviselője, Jován László árnyalta a helyzetet. A Hetek kérdésére azzal kezdte, hogy a százmilliós kártérítés is példátlanul magas összeg Magyarországon, eddig ugyanis huszonötmillió volt a legtöbb, amit nem vagyoni kár címén megítéltek ártatlanul eltöltött börtönévek miatt. „Soha nem hallottam ilyen korrekt bírói indoklást” – mondta lapunknak Jován arra utalva, hogy a bíróság ezúttal nemcsak azt mondta ki, hogy a jogtalan fogvatartást nehéz „forintosítani”, hanem azt is, hogy az emberi szabadság rendkívül értékes. „Jogászként nem tudom vitatni a Tábla döntését” – összegezte véleményét Jován. Az ügyvéd elégedettsége a nem vagyoni kár megítélése szempontjából érthető, hiszen a magyar állam harmincmillió forintot tartott reálisnak. Szántai Attila nem vagyoni kártalanítása tehát jogerőssé vált, a férfi megkapja a százmillió forintot.
Ugyanakkor vagyoni kárának megtérítését a bíróság azért utasította el, mert bár megállapítást nyert, hogy Szántai Attilát vagyoni hátrány is érte, ennek mértékét nem tudták egyértelműen meghatározni. „Nehéz is lett volna a börtönben olyan kimutatásokat készíteni, melyek végül forintra kiadják, mekkora kár érte ügyfelemet” – magyarázta Jován László.
Nem tudták egyértelműen bizonyítani az összefüggést a börtönbe zárás és Szántai Attila vállalkozásának tönkremenetele között sem, legalábbis az alperes magyar államra vonatkoztatva. Az ügyvéd azt mondta, az állam azzal védekezett, hogy Szántai bebörtönzése az ítéletből fakadt, és bár utólag egyértelművé vált, hogy az ítélet hibás volt, annak végrehajtásáért nem az állam a felelős. Jován László szerint most három szervezetet perelhetnek: a rendőrséget a hibás nyomozásért, az ügyészséget az alaptalan vádért és a büntetés-végrehajtási intézetet azért, mert egy cellába tették Szántait a Fekete sereg néhány tagjával. Az ügyvéd szerint mindhárom szervezet elismerte a hibáját, így van esélyük a kártérítésre, bár ennek összegét ezúttal nem a megromlott egészségű Szántai, hanem Jován határozza majd meg „a mostani ítélet fényében”. Vagyis: látva a realitást, feltehetőleg nem milliárdos összegről lesz szó. Arra is van esély, hogy az ügyészséggel peren kívül megállapodnak: Jován ezt arra alapozza, hogy Polt Péter legfőbb ügyész levélben fejezte ki sajnálkozását Szántai Attilának. Arra a felvetésre, hogy ha a magyar állam nem felelős Szántai bebörtönzéséért, miképp lehet felelős a magyar állam valamely szerve, a rendőrség, az ügyészség vagy a bv-intézet, Jován azt mondta: teljesen logikus a felvetés, ám a jogszabályok alapján ez a lehetőség mégis fennáll.
Akárhogy is lesz, Szántai Attila élete sajnos tönkrement. Ügyvédje szerint a középkategóriás vállalkozóból mára egy „emberi roncs” maradt. A szabadulás után lelkileg megerősödött, de amikor a kártérítési perek során ismét szembesülnie kellett az őt ért méltánytalansággal, illetve ennek megkérdőjelezésével – mindez felőrölte a lelkét, mondta Jován László.

Olvasson tovább: