Kereső toggle

Mi zajlik Budapest utcáin?

Politikai laboratórium

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten újra ezrek tüntettek Budapesten, most a magán-nyugdíjpénztári tagok nevében, de már egy frissen alakult korrupcióellenes szervezet azt is bejelentette, hogy december 4-ére minden eddigi tiltakozó szervezettel karöltve egy gigatüntetést szerveznek. A tüntetések mögött álló szervezők között továbbra sem lehet érdemben felfedezni hivatalos pártokat, de nemzetközi összehasonlításban sem könnyű analógiát találni. Az sem világos, hogy az utcai tüntetések „létrehoznak-e” egy új, kormányozni képes, a Fidesz elitjét leváltani tudó politikusi garnitúrát.

Megalakult a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz), amely nem készül politikai pályára, hanem korrupciós ügyek és korrupciós folyamatok feltárását, az ügyeket bejelentők védelmét és segítését szeretné előmozdítani. Az alapító iratokat a volt NAV-os Vancsura István és Horváth András, Vágó Gábor közgazdász-politológus, volt LMP-s országgyűlési képviselő, illetve Hadházy Ákos, a trafikbotrányt kirobbantó egykori szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő írta alá. A szövetséghez csatlakozott Karancsi Tibor volt rendőrtiszt, a kilencvenes évek olajbotrányainak egyik kirobbantója. A Kellesz csatlakozik december 4-én ahhoz a korrupcióellenes tüntetéshez, amit egy másik csoport hirdetett meg és minden eddiginél nagyobb megmozdulásra számítanak.

Újfajta civilség

Vágó Gábor az LMP egykori országgyűlési képviselője, aki kilépett már a Schiffer András vezette pártból, a Heteknek kifejtette, hogy ideológiai szempontból nem lehet definiálni a tüntetések mögött álló személyeket, mert nagyon sokszínű személyiségekből állnak a szervezők csoportjai. Ő személy szerint ismer közöttük új balost, liberálist és konzervatívot egyaránt.

Vágó Gábor arra a kérdésünkre, hogy ez a mozgalom hasonlít-e a spanyol Podemos-mozgalomra (hevenyészett fordításban: „képesek vagyunk rá”), azt válaszolta, eszközeiben igen, így ők is használják az internetet a mozgalom szervezésére, ők is önszerveződést hirdetnek, mint mi, illetve hozzánk hasonlóan az állampolgári aktivitás pártján állnak, de Spanyolország és Magyarország helyzete miatt eltérő az ideológiai alapvetésük. „A spanyol elit túlságosan uniópárti, ezért a Podemos EU-szkeptikus, míg a Fidesz EU-szkeptikus, ezért a magyar tüntetők az Orbán-kormány keleti fordulata elleni ellenérzéseiket az Európai Unió csillagos zászlójával tudják kifejezni” – fogalmazott Vágó.

A fővárosi tüntetések szervezői, ellenben a spanyol Podemosszal, amely már párt, most inkább a pártosodás helyett arra törekednek, hogy minél életképesebb civil közösségeket hozzanak létre, hogy így tartsák nyomás és kontroll alatt a hatalmat. „Jelenleg a Parlament egy bábszínház, csak eljátsszák, hogy parlamentarizmus van, de a lényeges döntések nem ott születnek. Az ellenzéki pártok csak statisztái a rendszernek, ilyen helyzetben nincs értelme az ellenzéki parlamenti munkának. Jelenleg csak a Parlament épülete értékes, de ami benne zajlik, az egy drága törvénygyárrá alacsonyodott” – tette hozzá a volt politikus, aki szerint éppen ezért a jelenlegi rendszerben sokkal hasznosabb, ha egy-egy ügyre hatékonyan rárepülő, tömegeket megmozgatni képes állampolgári szervezetek veszik vissza a közpolitizálás lényegét.

Vágó szerint nemcsak az elmúlt 4 év, hanem az azt megelőző 20 év is elhibázott, ezért új, és valóságos rendszerváltásra volna szükség, amelyet az állampolgári mozgalmak kényszeríthetnek ki a magyar elitből. A civilek kezében pedig a tömegtüntetések jelentik az egyik eszközt, de fontos része az újfajta politizálásnak a közösségteremtés is, hogy országszerte jöjjenek létre életképes civil közösségek. „A Bajnai-projekt azért bukott meg, mert felülről próbáltak az eliten belüli korszakváltást létrehozni, méghozzá az eliten belüli alkudozással, de csúfosan elhasalt ez a történet. Nem volt hiteles. Magyarországot felülről nem lehet megváltoztatni, azt csak alulról, a magyar emberek tudják megtenni, csak ők tudják azt elérni, hogy rendes rendszerváltás legyen végre” – érvelt Vágó Gábor. 

Vákuum az ellenzéki oldalon

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Heteknek az új magyar ellenzéki mozgalmakkal kapcsolatban kifejtette, hogy inkább az ellenzéki oldalon tapasztalható vákuumba léptek be. „Láthatóan tömegek elégedetlenek az Orbán-kormány kormányzásával, de azt érzik, hogy a hivatalos ellenzék nem képviseli őket, ezért tömeges igény állt elő új politikai erőkre, de jelenleg kiforratlan az, ami az utcán zajlik” – fogalmazott a politikai elemző.

Krekó szerint egyenesen téves az a feltételezés, hogy a jelenlegi magyar tüntetők analógiái a spanyol Podemos-mozgalomnak. A múlt héten írtunk arról (Nemzeti egyet nem értők – Új ellenzéki mozgalmak. Hetek, 2014. november 21.), hogy Nemes Balázs egyetemista, a Közfelháborodás napja egyik szervezője és szónoka a Heteknek azt mondta, hogy ugyan ő maga sem tudná definiálni, valójában mi az, amit tesznek. „Új, formabontó ellenzéki szerveződések vagyunk, nincs olyan kategória, amelynek megfelelünk” – magyarázta Nemes, aki szerint talán – az általa Török Gábor politológustól az ATV-ben hallott – spanyol Podemos-mozgalom lehet analógia.

A Podemos új baloldali ideológiai alapon áll, és az egész egy 2011-es tüntetéssorozatból indult ki, amelynek Indignados (Felháborodottak) volt a neve. A mozgalom a közösségi portálokon szerveződött, és nagyon rövid időn belül több százezres (internetes) tagsággal rendelkezett. A Podemos megjelenése felborította a kétpólusú, szocialisták és néppártiak által uralt spanyol pártrendszert, jelenleg a 27 százalékos támogatottságukkal az egyik legnépszerűbb párt, mert a korrupciós botrányok „felforgatták” az országot. A szavazói közel 42 százaléka azzal magyarázta támogatását, hogy csalódott a többi pártban. Sikerükhöz persze kellett az is, hogy Spanyolországban például a korrupcióellenes ügyészség több tucat embert, polgármestereket, politikusokat és vállalkozókat tartóztatott le, mert – közel 80 milliárd forint értékben – Madrid, Valencia, Murcia és León önkormányzatainál egyes cégeknek csúszópénzért biztosították a megrendeléseket közbeszerzéseken.

Krekó Péter felhívta a figyelmünket arra, hogy az elégedetlenek mozgalmára építő, tömegtüntetésekből kinövő Podemos radikálisan EU-szkeptikus, inkább oroszbarát politikai szervezet, amely az Ukrajnában zajló demokratikus folyamatokat a Kreml véleményéhez hasonulva neofasizmusnak ítéli, illetve azért küzdenek, hogy Izrael ellen a legkeményebb szankciókat vezesse be az Európai Unió. Még az Iszlám Állam elleni katonai fellépéssel sem értenek egyet. Külpolitikájuk szinte az antitézise a nyugati államokénak.

„Magyarországon EU-s és norvég zászlókkal tüntetnek a túlzott Moszkva-barátsággal vádolt Orbán Viktor ellen. A magyar tüntetők többsége úgy tűnik, inkább több Nyugatot, több demokráciát és több Európát akar. A Podemos nem ilyen!” – szögezte le Krekó, hogy szerinte miért nem jó a Podemosszal párhuzamba állítani a magyar tüntetéseket.

A politikai elemző úgy vélte, hogy egyébként Európában valóban trend az elitellenesség, illetve az, hogy a mérsékelt baloldali és mérsékelt jobboldali pártokkal szemben antipártok törnek előre; de szerinte Magyarországon ennek a megfelelői a radikális jobboldali Jobbik és az „újbalos, antiglobalista” LMP.

A Political Capital igazgatója azt is elmondta, hogy jelenleg nem látható, hogy az elégedetlenségi tüntetésekből mi nő ki, milyen következménye lesz ezeknek, mert a Fidesszel szembeni politikai alternatíva-„képződés” még nem látszik ebből az olykor eklektikus mozgalomból. „Nem láthatóak kormányozni képes személyiségek még, ez most inkább egy politikai laboratórium, ami kitermelhet valami politikailag életképes formációt, de ez közel sem biztos” – tette hozzá.

Mínusz tizenkettő

Elképesztő zuhanásban a Fidesz népszerűsége
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egy hónap alatt jelentősen veszített a Fidesz a népszerűségéből. A csökkenés mértéke hasonlít ahhoz a helyzethez, amikor 2006 nyarán a Gyurcsány vezette MSZP a választások megnyerését követően kormányozni kezdett, de az addig titkolt megszorítások miatt szakadni kezdett a párt népszerűsége. Úgy tudni, a Fidesz megújítja a kommunikációs és stratégiai stábját, hogy reagáljon a folyamatokra. A 2006-os áprilisi választásokon az MSZP 43 százalékos eredményt ért el, de június után, amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette az Új Egyensúly címet viselő megszorítócsomagját a párt népszerűsége zuhanni kezdett, augusztusra a biztos pártválasztók között már csak 35 százalékon álltak a szocialisták. Havonta 5 és 10 százalék között esett az MSZP népszerűsége. A zuhanás szeptemberig tartott, és meglepetésre az őszödi beszéd kiszivárogtatása utáni „háborús” helyzet hozott némi stabilizációt az MSZP számára.
A Tárki legfrissebb adatai kezdenek – noha teljesen más a politikai környezet – ehhez a helyzethez hasonlítani, mivel az e hónapi kutatásuk szerint egy hónap alatt (!) a Fidesz–KDNP 12 százalékpontot veszített népszerűségéből a teljes népesség körében, vagyis októberhez képest a támogatói kör (37 százalék) harmadával csökkent, azaz novemberben 25 százalék. Tekintve e tábor méretét, ez szinte földcsuszamlásszerű népszerűségvesztésre utal, de továbbra is egyértelmű a kormánypártok előnye. Ez utóbbi az, amiben eltér a helyzet a 2006-os MSZP-s analógiától, mert akkor a kormányzó szocialisták riválisa, a Fidesz megelőzte az MSZP-t. A Fidesz már akkor kormányzóképes erőnek tűnt, ma viszont Orbán Viktornak nincs igazi kihívója. A Tárki arra is kitért, hogy a pártpreferenciájukat nem közlő válaszadók között különösen megnőtt azok aránya, akik eltitkolják pártszimpátiájukat (13 százalékról 19 százalékra), de növekedett a bizonytalanok aránya is (21 százalékról 24 százalékra). Az adatokból úgy tűnik, hogy a többi párt nem nagyon részesedett a Fidesz apadásából, a Fideszt elhagyók többsége „bizonytalan”, vagy „titkolódzó” lett.
Egy másik adatsorból, az úgynevezett biztos pártválasztók körében annyi mérhető, hogy az MSZP és a Jobbik is 4-4 százalékot emelkedett, de ez sem jelenti azt, hogy jelenleg érdemi alternatíváját jelentenék a Fidesznek, hisz nem rendelkeznek a kormányzáshoz szükséges nagyságú társadalmi támogatottsággal. Az intézet egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a regisztrált változások alapján kirajzolódó tendenciák csak a következő hónapok során erősíthetők meg. A Fidesz népszerűségének esését egyébként már egy korábbi, az Ipsos intézet által készített kutatás is prognosztizálta. A november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásuk szerint akkor 5 százalékot esett a Fidesz népszerűsége a teljes lakosságban. A kutatásuk egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy a középosztályban és a fiatalok között még nagyobb, 10–12 százalékos volt a népszerűségvesztés. A párt támogatói derékhadát jelentő rétegekben elszenvedett 10–12 százalékpontnyi visszaesések következtében némileg meg is változott a Fidesz-tábor társadalmi karaktere, kezd „idős” párttá válni a kormánypárt. Závecz Tibor, az Ipsos igazgatója szerint egyébként az internetadó lehetett az a momentum, ami miatt 400 ezer ember kiábrándult a kormánypártból. Tehát úgy tűnik, hogy „összeértek” azok a konfliktusok, amelyeket a Fidesz-vezérkar az elmúlt hónapokban kinyitott, így (mindenek nyitányaként) az Orbán–Simicska-háború, a RTL Klub különadóztatása, rázós nemzetközi ügyek, így például a Moszkva elleni szankciók puhítási kísérlete, valamint Norvégiával és az Egyesült Államokkal vívott verbális harc, illetve az adóemelések okozta tömegtüntetések. Egyébiránt lapértesülések szerint Orbán Viktor a tüntetések és a népszerűségvesztés miatt úgy döntött, hogy újjászervezik a kommunikációs és stratégiaalkotásért felelős miniszterelnökségi stábot. (Munkatársunktól)

Olvasson tovább: