Miért is csökkennének a bérek?
A jövő évi adótörvényekben szereplő legfőbb változás a béreket tekintve, hogy a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások (például Erzsébet-utalvány, SZÉP Kártya) adóterhét 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelik. Ez az adó 2010-ben, azaz az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor még 25 százalék volt.
Ez az adóteher nyilvánvalóan direkt hatással van a munkavállalók keresetére is, mivel a cégek a bérekre – ideértve a normál munkabért és az évente változó mértékű, béren kívüli juttatásokat – elkülönítenek egy keretet. Ebbe beleszámolják a bérre rakódó terheket is. Amennyiben az állam növeli bármelyik költségelem adóterhét, akkor az nyilvánvalóan úgy jelentkezik a munkáltatónál, hogy ennyivel lesz kénytelen csökkenteni a juttatás nettó értékét.
Mit is jelent ez, ha egy dolgozóra lebontjuk? A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért azt feltételezzük, hogy a munkáltató minden évben 276 ezer forintot szánt dolgozónként a béren kívüli juttatásokra. Ebbe az összegbe beletartoztak az adóterhek is. 2010-ben éves 276 ezer forint béren kívüli juttatásból 207 ezer forint maradt a dolgozónál (ez például havi 12 ezer forint melegétkezési utalványt, illetve évi 63 ezer forint üdülési csekket jelent).
2014-ben ez nettó 177 500 forintot jelentett, míg a jövő évi tervezett terhek alapján 134 770 forintot kapnának csak kézhez így a dolgozók. Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest 35 százalékkal kevesebbet ér a munkavállalók által kapott juttatás.
Amennyiben a fenti példát kivetítjük az átlagbérre, akkor azt kapjuk, hogy a KSH adatai szerint 2010-ben a nettó átlagbér 132 604 forint volt havonta. 2015-ben a költségvetési törvényben szereplő számok alapján körülbelül 162 600 forint lesz. Ez 22,6 százalékkal magasabb. Béren kívüli juttatással (fenti 276 ezer forintos keretet nézve) a növekedés már csak 16 százalékra jön ki.
Ugyanezen példánál maradva érdemes megnézni a bérek változását az inflációhoz viszonyítva. A 2015-ös tervezett inflációs rátával számolva 13,7 százalékkal nőttek az árak 2010 és 2015 között. Amennyiben ehhez viszonyítjuk a béren kívüli juttatásokkal számított jövedelmet, akkor az általunk vett példa alapján az elmúlt öt évben csupán 2,3 százalékos reálbér növekedés lett volna, amely ekkora időtávban elhanyagolható.
Amennyiben 2014-et viszonyítjuk bérben a jövő évhez, akkor még inkább szembetűnik, hogy miért mondjuk azt: a költségvetés a jövedelmek stagnálásának ágyaz meg. 2014-ben a fenti példa alapján (átlagkereset + bruttó 276 ezer forintos keret) 171 800 forintot visznek haza a dolgozók, míg jövőre (hiába számol a kormány a munkabérek 3,8 százalékos emelkedésével) csupán 1,8 százalékkal nőnek a keresetek. Ez reálértéken azt jelenti, hogy jövőre nem nő a munkabérek értéke.
Miért jó ez a kormánynak politikailag?
2014. 11. 07. (XVIII/45)
