Kereső toggle

Bajban az udvari püspök

Helyreigazító közlemény

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Helyreigazító közlemény

A 2014. november 28-i "Bajban az udvari püspök" című cikkünkben megalapozatlanul híreszteltük, hogy dr. Kiss-Rigó László püspök ellen Magyarországon, valamint a Vatikánban vizsgálat van folyamatban.

A cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy:

- dr. Kiss-Rigó László nem gyakorolhatja a püspöki tisztségéből eredő egyházmegyei igazgatási jogköreit;
- a püspök a papáthelyezéseket kritikusai büntetésére és a hozzá lojálisak jutalmazására használja;
- vele az egyházi felettesei rossz viszonyban lennének;
- a püspök nyugdíjazása felmerült, illetve azt is, hogy ő maga nyugdíjba kívánna vonulni.
- valótlanul állítottuk, hogy dr. Kovács József püspöki helynök ellen kényszerítés bűncselekményének gyanúja miatt a nyomozó hatósóág büntetőeljárást indított.

A cikkünk valótlanul keltette azt a hamis látszatot, mintha dr. Kiss-Rigó László püspök ellen kényszerítés miatt büntetőeljárás lenne folyamatban. A valóság ezzel ellentétben az, hogy Maronka Lajos diakónus feljelentése nyomán ismeretlen tettessel szemben kényszerítés bűntette miatt indult büntetőeljárást - mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény - a rendőrség megszüntette.

Immár nemcsak Magyarországon, hanem a Vatikánban is vizsgálat folyik Kiss-Rigó László ellen – értesült a Hetek. A szeged-csanádi megyéspüspökre már korábban is volt panasz az alsópapság köreiben, tavasszal viszont közel egy tucat befolyásos kolléga jelentette fel a nunciatúrán. A sokéves rossz viszony és „különutasnak” minősített forgolódásai okán felettesei a főpap nyugdíjazásában érdekeltek, ám a piramis csúcsáig érő politikai kapcsolatai még közbeszólhatnak. Addig is építi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított szegedi futballstadiont, amelyből egy huszárvágással került ki a szocialista városvezetés.

Forrásaink szerint a csongrád-megyei papoknak a püspök „autoriter” egyházvezetési stílusa mellett az általa kezelt sokmilliárdos vagyontömeggel összefüggő anomáliák is szemet szúrtak. Volt, aki azt sérelmezte, hogy teljhatalmú főnökének fontosabb a szegedi Dóm átépítése és az új stadionberuházás, mint a szétrohadó alföldi templomok. Míg más klerikusok azt szeretnék elérni, hogy „pazar életvitelét” lassanként közelítse a beosztottaitól elvárt puritánsághoz, továbbá az évente esedékes papáthelyezéseket ne kritikusai büntetésére és a hozzá lojálisak jutalmazására használja.

A hazai főpapság köréből úgy értesültünk, hogy a vizsgálat ideje alatt a püspök nem gyakorolhatja az e tisztségéből következő, az egyházmegyét érintő igazgatási jogköreit. Talán ennek tudható be, hogy mostanában felettesei is alig érik utol, bár az is igaz, hogy korábban sem volt szívélyes a viszonya metropolitája, Bábel Balázs kalocsai érsekkel és Erdő Péter bíborossal. Sokak szerint renitensnek számít a püspöki karon belül, a regnáló kormányhoz kötődő kitűnő kapcsolatai irritáló magabiztosságot kölcsönöznek fellépésének. Úgy tudjuk, a bíboros nem is bánná, ha a Vatikán Kiss- Rigó nyugdíjazása mellett döntene, hiszen ezzel a róla szóló panaszok nem alakulnának át kellemetlen belügyekké. A püspök környezetéből származó információkból arra lehet következtetni, hogy – bár egészen más okból – ő maga sem bánná annyira a békés nyugdíjas évek beköszöntét. Politikai és a magyar futballélettel összefüggő ambíciói számára szabadulna fel így töretlen kreativitása. Ezt csak az hiúsíthatja meg, ha távozása – ahogyan sok beosztottja bizonyos jós - erejű jelek alapján arra számít – botrányosra sikeredik. Ellen drukkerei mondják a folyamatokat figyelve: a pécsi püspökség duójának (Mayer Mihály–Wolf Gyula) gyönyörűen elsikált, de még így is országos figyelmet kiérdemelt visszaélései eltörpülhetnek a szegedi „sztorik” árnyékában.

Előszélnek tekinthetjük a tavaly év végén történteket, mikor is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának kommandósai rajtaütésszerűen megszállták a szeged-csanádi püspökség épületét, és iratokat, adathordozókat foglaltak le. Az akciót féléves nyomozás előzte meg költségvetési csalás vétsége és más bűncselekmények (pl. számlagyár) gyanúja miatt. A Szegedi Járási Ügyészség fokozott felügyelete mellett zajló eljárás határidejét többször is meghosszabbították, majd idén januárban megszüntették a nyomozást. Kiss-Rigó ironikusnak szánt közleményt adott ki, hogy ha vége a hercehurcának, majd kiállítást nyit az ügy relikviáiból, és nekilátott megkeresni a szivárogtatót. A szálak Maronka Lajos gádorosi diakónushoz vezettek, akihez Kovács József püspöki helynök szállt ki és lefoglalta a számítógépét. Maronkának se kellett több: bejelentést tett az ügyészségen, hogy egyházi személyek gátolják és befolyásolják a nyomozást, mire a nyomozóhatóság kényszerítés bűntettének gyanúja miatt indított eljárást a megyéspüspök és hű kobzosa ellen. Miért kényszerítés? A diakónus azt állítja, hogy kirúgással és ellehetetlenítéssel fenyegették meg, ha „szorgalmazza az ő és mások által leírt bűncselekmények felderítését”.

 Maronka Lajos elmondta lapunknak: nem ő súgott a NAV-nak, de aki megtette, nem alaptalanul tette. Mégis őellene indult bosszúhadjárat, melynek végén felállították az általa 13 éve vezetett plébánia éléről, és egy közösségi házba helyezték 74 ezer forintos minimálbérért. Az érdekében indított községi aláírásgyűjtést a püspök lesöpörte az asztalról, és – mint a diakónus mondja – politikailag is el akarták lehetetleníteni a valamikori munkásőr-tisztekben és kommunistákban bővelkedő megyei Fidesz– KDNP potentátjainak régi óhaját teljesítve. Ez olyannyira nem sikerült, hogy Maronka 63 százalékkal lett Gádoros polgármestere, maga mögé utasítva a jobboldali jelöltet. Kár szerinte, hogy a NAV nyomozati anyaga alapján nem emeltek vádat a püspök ellen, pedig elméletileg jó irányba keresgéltek a nyomozók a sportfinanszírozás és az azzal összefüggésbe hozható pályázati pénzek környékén, és az olyan egyházi fenntartású intézmények háza táján is, mint például a Göndöcs Benedek Középiskola, Szakiskola és Kollégiumai.

Az idei papáthelyezéseknél három plébános dacolt a püspöki akarattal, míg az ügy a nuncius előtt nem landolt. Laczkó István csongrádi plébános ugyanis Rómánál fellebbezte meg főnöke döntését. Vatikán állam magyarországi képviselője az ennek apropóján megfogalmazott panaszokat tette a tavaszi feljelentés mellé, s máris kész volt a baj. Kiss-Rigó visszakozott, a plébánosok maradhattak, de például Laczkó atya többé már nem felelhet a templomtól húsz méterre álló Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskolában zajló hitoktatásért és a nevelők lelki gyakorlatáért.

Nagy pénz, kis foci

Kiss-Rigó László kapcsolatát Orbán Viktorral a futball feltétlen szeretete teszi csomómentessé (és talán az a gesztus, amikor a 2010-es kormányváltás után 100 millió forintot ajánlott fel az államadósság csökkentésére az egyházmegye kasszájából). A kapus poszton ma is aktívan teljesítő főpapnak bérelt helye van a felcsúti Pancho Arénában, amit nem mellesleg ő is szentelt fel. Emellett levezényelte Puskás Ferenc temetését és Grosics Gyula földöntúli boldogulásáról is ő „gondoskodott” a Szent István-bazilikában. Helyi érdekű erők szerint Orbán Viktor idén többször is tett nem hivatalos látogatást a püspöki rezidencián, ahol a vébémeccsek nézése mellett jutott idő a kampánystratégiára és a szegedi foci jövőjére is. A püspök a Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség tiszteletbeli elnöke, 2008-ban megalapította a Grosics Gyula nevét viselő Katolikus Futball Akadémiát, 2010-ben az egyházmegye többségi tulajdonában alakult meg a KITE Szeged futballklub (az egyházmegye évek óta 100 milliós költségvetéssel üzemelteti ezen intézményeit). A csapatot Szeged 2011 néven indították az NB II-ben, tavaly júniusban kiestek ugyan, de mostanra hatodikak a tabellán.

A püspök nemrég bejelentette, hogy bábáskodásával – idei kezdéssel és 2015-ös őszi átadással – új futballstadion épül Szegeden. Az MLSZ már tavaly nyáron elfogadta és 700 millióval támogatta is a Szeged 2011 Labdarúgó Sportszolgáltató Kft. terveit, melynek többségi tulajdonosa Kiss-Rigó László. A kft. 2012-ben több mint 2 milliárd forint értékű, sportcélra fordítandó társasági adókedvezményből származó felajánláshoz (TAO) jutott. 2014 áprilisában egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást, ami egyszerűsített és gyorsított ügyintézést tesz lehetővé. Az első lépésben 6 ezer férőhelyesre tervezett stadion értesüléseink szerint mintegy 3 milliárd forintból épülne meg, ennek 70 százalékát TAO-s pénzek, a maradék 30 százalékot önrész biztosítaná, ami egy egyszeri kormánydöntés következtében akár állami támogatásból is „összejöhet”.

Szegednek egyébként van egy SZEOL névre hallgató, lerobbant, de üzemelő stadionja, melynek hasznosítására 2013 végén a tulajdonos önkormányzat nyílt pályázatot írt ki. Ebben a jelenleg balesetveszélyes állapotban lévő stadion elbontása és egy, a későbbiekben 10 ezer férőhelyesre bővíthető, minimum 5 ezer fős vadonatúj stadion megépítése szerepelt célként. A pályázat 15 éves sportcélú üzemeltetést írt elő, amelynek lejártakor – a nettó 1 milliárd forintban megállapított földhasználati díj egyösszegű ellentételezéseként – a terület tulajdonosa a felépítmény 30-40 százalékos résztulajdonosává is vált volna. A lehetséges beruházók, köztük a püspökség az atléták érdekeire hivatkozva nem adtak be érvényes pályázatot. A valódi ok azonban inkább az lehetett, hogy sem területhasználati díjat nem akartak fizetni, sem pedig a szocialista városvezetéssel nem kívántak egy csónakban evezni. Érdekességképpen említsük meg, hogy a miniszterelnök már hetekkel a végül eredménytelenül zárult pályázati eljárás lezárulta előtt, 2014. február elején arról beszélt Szegeden, hogy nem a SZEOL-stadionnál, hanem a Napfény Camping területén valósul majd meg a beruházás.

A stadionért folytatott „mérkőzés” új színtere tehát a város másik végében található vegyes – önkormányzati, magán- és állami – tulajdonú részekből álló terület lett. Az évek óta kihasználatlan, többször sikertelenül eladásra kínált (500-600 millió forintért pályáztatott) ingatlanegyüttest 2010 után államosították, és a kormányhivatal kezelésébe került. Lapzártánkkor tudtuk meg, hogy a parlament a jövő héten tárgyalja egyes állami tulajdonú ingatlanok közfeladatot ellátó szervezetek részére történő ingyenes tulajdonba adását. A törvényjavaslat két szegedi ingatlan átadásáról szól, mindkét esetben a Szeged-Csanádi Egyházmegye a kedvezményezett. A két nem nevesített, csak helyrajzi számmal jelölt ingatlan egyike a Napfény Camping, amely így ingyenesen kerül az egyházmegye tulajdonába „verseny- és tömegsport élénkítése, labdarúgás-utánpótlás nevelési és oktatási sportfejlesztési célokra”.

A beruházás előkészítéseként a döntően erdős terület átminősítésén már túl is vagyunk: a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága határozattal döntött az erdőterület elsődleges rendeltetésének parkerdőről faanyagtermelő erdőre történő módosításáról, hogy a stadion helyén ágaskodó három hektár fát büntetlenül ki lehessen vágni. A szegedi közgyűlés pedig a múlt héten döntött arról, hogy noha a város a későbbiekben sem kap tulajdonrészt az ingatlanon, mégis Szeged építi a beruházáshoz szükséges közműveket és utakat. A szocialista városvezetésnek annyit sikerült csupán elérni a püspöknél, hogy az erre fordítandó 60 milliós költségeket elfelezik. Kiss-Rigó amúgy azt a Market Építő Zrt.-t bízta meg a kivitelezési munkálatokkal, amelyik az új Fradi-stadiont is építette. Garancsi István cégvezető egyben a Videoton tulajdonosa is, és amellett, hogy Orbán Viktor tanácsadója focifronton, a Szeged-Csanádi Egyházmegye gazdasági tanácsának tagja.

Az NB II-ben „vitézkedő”, a legutóbbi fordulóban ismét vereséget szenvedő Szeged 2011 múlt vasárnapi hazai (gyulai) mérkőzését a megyei napilap tudósítása szerint ötvenen tekintették meg…

POLITIKACSINÁLÓ

A hatodik ikszhez közelítő püspök szakrális elfoglaltságai mellett politikacsinálóként is ismert. 2010-ben Lázár János mellett kampányolt Hódmezővásárhelyen, és bár direkt összefüggés nem mutatható ki, a befektetés megtérült: a Lázár felügyelete alá került Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől kétmilliárd-nyolcvanhatmillió forint támogatást kapott a szegedi Dóm turisztikai fejlesztésére. Idén két polgármesterjelölt vitorlájába fújta a szelet: városában a helyi Fidesz favoritját hátrébb léptetve, a püspökség gyermekvédelmi főigazgatóját, Kothencz Jánost állította starthoz, Esztergomban pedig egy egyházi alapítvány aktivistáját, Romanek Etelkát indíttatta a Fidesz orra alá sok borsot törő Tétényi Évával szemben. Szegeden beégett a miniszterelnöki látogatással feldúsított és méregdrága kampány ellenére is csúfosan szereplő fiatalemberrel, míg a katolikus felleg várban személyesen ünnepelhette az új összetételű önkormányzat alakuló ülésén jelöltje trónra lépését.

Olvasson tovább: