Kereső toggle

Az utolsó stáció - Győztek a bankok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Benyújtotta a kormány a parlament elé a devizahitelek  forintosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyre a Bankszövetséggel való megállapodása alapján került sor. Felhasználói oldalról (adósok és érdekképviseleteik) a legfinomabb reakciók is inkább megoldás helyetti átmeneti segítségről beszélnek, pláne annak fényében, hogy a váltás kötelező lesz és hasznot főleg a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank realizálhat belőle.

Kár volt azt kamuzni a reménykedő százezreknek, hogy a készülő devizamentő-csomag az árfolyamkockázat jelentős részét áthárítja a bankokra. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője még nyáron éppen ez okból zárta ki a hitelek piaci árfolyamon megvalósuló forintosítását, Kósa Lajos a Fidesz ügyvezető alelnöke pedig azt állította, hogy „a piaci árfolyam a devizahiteleseket olyan mértékben hozná lehetetlen helyzetbe, hogy amit eddig adtunk segítséget, annak semmi értelme nem lenne”. Csakhogy közben a miniszterelnök megjárta Németországot és leült tárgyalni a Bankszövetséggel is. A végeredmény a most benyújtott törvényjavaslat, amely a fairbankokról szóló jogszabálytervezet után sorban a negyedik devizahitelekhez kapcsolódó törvény.
Az úgynevezett mentőcsomag első fázisa egy törvényben öltött testet, amely az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő különbözet visszatérítéséről szól. A témában indított perek januárra gyakorlatilag befejeződnek, és az adósok nagy része 2015 februárjában megkapja a tisztességtelen feltételek miatti elszámolásról szóló levelet, melynek köszönhetően áprilisig bezárólag – a hitel felvételekor megállapított szintre visszaállított kamatnak megfelelően – nagyjából 20 százalékkal csökkenhet a havi törlesztőrészletük. Ebbe a folyamatba kapcsolná be a kormány az új jogszabály elfogadásával a devizahitelek forintosítását is, amely tulajdonképpen lezárja a bajba jutott adósok terheinek könnyítésére irányuló állami erőfeszítéseket.
És éppen ez a probléma. Mert a szinte Messiásként várt forintosításban rejlő lehetőséget sajnos elszalasztotta a kabinet. Trócsányi László igazságügyi miniszter bejelentése szerint azáltal, hogy 350 ezer szerződő fél esetében forinthitelre váltják a devizában felvett hiteleket, átlagosan 25 százalékkal csökken a tőketartozás, a törlesztőrészlet pedig havonta 25 százalékkal lesz kevesebb a rögzített kamatszint miatt. Ez akár igaz is lehetne, ha a nemzetgazdasági tárca el nem árulja, hogy a devizahiteleket a november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon váltják forintra, ami euróban felvett hitelek esetén 309, svájci frank hitelek esetén pedig 257 forintot jelent. Amellett, hogy ez csak a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek birtokosaira vonatkozik (tehát autó-, áru-, folyószámlahitelekre és személyi kölcsönökre nem), a legnagyobb baj vele az, hogy a nemzetgazdasági miniszter korábbi ígérete ellenére kötelező lesz.
A 2011 óta hatályos törvények ugyanis devizaalapú jövedelemhez kötik a devizahitel meglétét, vagyis „csak különleges feltételekkel” lehet majd a meglévő konstrukcióhoz ragaszkodni. Ezzel kapcsolatban fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat Bodnár Zoltán, az MNB korábbi alelnöke a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában, mondván: a kötelező forintosítás csak úgy lehetséges, ha a kormány a törvény erejénél fogva szünteti meg a fennálló szerződéseket, ami viszont már olyan mértékű beavatkozás a polgári jogi jogviszonyokba, amely messze túlmutat a politika lehetőségein.
A „kötelező jelleget” bejelentő Kovács Zoltán kormányszóvivő ráadásul egyértelművé tette, hogy például a tervezett fairbank-szabályozásból következő védelem csak azokra az ügyfelekre vonatkozik, akik a forintosítást választják. Emellett az adósok pozícióinak – tulajdonképpen – hatalmi szóval történő bebetonozása azt is jelenti, hogy az esetleges későbbi forinterősödésből fakadó előnyöktől őket ab ovo elzárja a kormány.
A svájcifrank-hiteleket a többség 160-170 forinton vette fel, az átváltásból fakadó árfolyamveszteség a jelenlegi 257 forinthoz képest így átlagban 90 forint lesz. Ezt kell felszorozni a devizahitel összegével és az eredmény az a szám, amit sem az állam, sem a bank nem vállalt be a nagy mentőakcióban. Az adós pedig nem teheti meg, hogy hitelét devizában tartsa meg. Pedig az őszinte számítások alapján a forintosítással egyáltalán nem csökken az eredetileg felvett hitelösszeg. Sőt, sokkal jobban jártak volna a devizások, ha mondjuk 2010 tavaszának 185 forintos árfolyamán váltották volna át hitelüket forintra.
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) úgy számolja, hogy miután a bankok tavasszal visszatérítik az indokolatlanul és az ügyfélre terhelt kamat összegét – a kormány kommunikációjának megfelelően –, körülbelül 20-30 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek. Ugyanakkor mindezt a szerződés megkötésekor fennálló árfolyam felől vizsgálva azt találjuk, hogy az ügyfél valójában 130-150 százalékos törlesztőrészlet emelkedést kénytelen tudomásul venni a forintosítás után.
További meglepetésekkel szolgálhat, ha a kormány nem az eredeti, szerződéskori devizakamattal számol az újrakötött szerződéseknél, hanem a forintkamathoz igazítja azokat. A forint kamata a – pillanatnyilag történelmi mélyponton pihenő – jegybanki alapkamaton múlik, amely Matolcsy György várakozásai szerint a jövőben emelkedni fog. Ha igaza lesz, ez azt is jelenti, hogy a forintosított szerződések törlesztőrészletei emiatt ugyanúgy emelkedni fognak a későbbiekben, mint korábban a devizahitelek törlesztői az árfolyam-különbözet miatt. Sőt, a kormány a szerződések újratárgyalása során – egyelőre – szabad kezet hagyott a bankoknak a futamidő, a megállapítandó kamatok, és még sok egyéb olyan, az ügyfél számára megint „dzsungelt” jelentő részletek tekintetében is, mint például az ingatlanfedezet elégséges mértéke.  
Összességében elmondható, hogy az eddigi jogszabályi változások nyertesei a 180 forinton végtörlesztők, illetve akik beléptek az árfolyamgátba (a hitelesek 40 százaléka) és becsületesen fizették tovább a törlesztőrészleteket. Azok pedig, akik 2005–2007 között vettek fel devizahitelt, a forinthitelesekhez képest átlagosan egy jó használt autó árával kerülhetnek előnyösebb helyzetbe – mondta Becsei András alelnök, a Bankszövetség háttérbeszélgetésén. Bármennyire is furcsa, a 2008 után devizában és forintban eladósodottak helyzete jelenleg azonos. A devizahitelesek közel egynegyedét kitevő rossz adósok (legalább 90 napos fizetési késedelemmel rendelkezők) számára szintén nem tűnik nagy segítségnek a törlesztőrészletek remélt 20-25 százalékos csökkenése.
Sokan észrevételezik, hogy a hitelek átváltására kényszerített bankok számára az MNB – devizatartalékának terhére – biztosítja majd a szükséges 9-10 milliárd eurónyi devizát. Becslések szerint a tranzakcióból körülbelül 130-150 milliárd forint ütheti Matolcsy markát, akit ezért több ellenzéki párt is felszólított, hogy az összeget legyen kedves befizetni az államkasszába.

Olvasson tovább: