Kereső toggle

Sláger lett a „fekete cigi”

„Többet ér az életem, mint egy újságcikk”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A NAV napokban közzétett adatai szerint visszaesett a dohány kereskedelme, mert idén májusig mindössze 2,9 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon. Az egészségügy szempontjából óriási eredménynek számítana ez az adat, ha nem árnyalná erős gyanú az ilyen mértékű piaci keresletcsökkenést. A hatóságok ugyan nem tudják bizonyítani, de a legális piac csökkenése mögött valószínűleg az illegálisan becsempészett, ellenőrizhetetlen származású és minőségű keleti dohányáru térnyerése áll.

Az átlagos piaci körülmények között ritkán fordul elő, hogy májusban kevesebb cigaretta fogy, mint áprilisban, de idén ez is megtörtént, legalábbis az adóhivatali statisztikákból ez olvasható ki. Májusban mindössze 660 millió szál cigaretta fogyott Magyarországon, míg áprilisban 690 millió szál  volt az ország hivatalos fogyasztása. A tavalyi hasonló időszakhoz képest ez közel 200 millió szál visszaesést jelent, de 2012 májusában például 1,1 milliárd szál szerepelt az adóhatóság statisztikáiban. Idén májusig pedig összesen 2,9 milliárd szál fogyott, ez több mint egymilliárd szállal kevesebb, mint 2013 azonos időszakában.
Megváltoztak a dohányzási szokások, vagy az egészséges életmódra váltás eredménye ez az adat? Sajnos nem valószínű – mondja Nagy László egészségügyi szakember, aki évtizedek óta foglalkozik a dohányosok leszokását elősegítő programok szervezésével. Az egészségtan-tanári végzettségű férfi a dohányzási szokások változásával kapcsolatban csak annyit mond a tapasztalatai alapján: „Bármennyit is emelkedett a cigaretta ára az utóbbi években, nem lett kevesebb a dohányos, csak a beszerzési szokások változtak”. Nem vagyunk a szó szorosan vett értelmében gondolkodó vagy konzekvens nép, így hiába emelkedett a dohányáruk ára, ezzel nem csökkent a fogyasztás, vagyis nem tudatos, az egészséget mint értéket kezelő döntés áll a kereslet csökkenése mögött. A szakember a statisztikai adatokra hivatkozva becsüli meg a dohányzók arányát a társadalomban, ami szerint a teljes magyar lakosságra vonatkoztatva körülbelül 3 millió rendszeres dohányzó él az országban.
Az áremelkedés hatására komolyan megnőtt az illegálisan becsempészett dohány és dohánytermékek aránya az elmúlt években – áll a NAV közleményében. A NAV közlése szerint eddig közel 1,8 milliárd forint értékű cigarettát foglaltak le idén a különböző akciók során, de feltételezhetően ez csak a jéghegy csúcsa.
Az illegális piacnak számtalan szegmense van, ahol kisebb vagy nagyobb tételben zajlik a cigaretta értékesítése. Ennek a biznisznek az egyik résztvevője volt Zoltán, aki egy szabályos trafik- rendszert működtetett a falujában, persze nem legálisan. A trafikrendszer bevezetése után azonban sok esetben meggyűlt a baja a hatóságokkal, mert a faluban működő dohánybolt tulaja folyton (nyilván joggal, hisz az ő üzletét rontotta) feljelentette az illegális kereskedelem miatt. Azzal vádolták, hogy bűnszövetkezetet tart fenn, pedig csak ő maga vette az árut Nyíregyháza környékén, vagy csak a házaló románoktól vásárolt kis tételben. A feljelentések nyomán indult vizsgálatok miatt végül felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték, ezért felhagyott a kereskedéssel.
Az illegális kereskedelem azonban tapasztalata szerint csak növekszik, egyre kevesebben veszik a legálist, mert – idézzük – az „brutálisan drága lett, míg a fekete dohány ára nem emelkedett az elmúlt időszakban”. Zoltán mindenféle áruval foglalkozott, a zárjegyes román cigitől a szintén zárjegyes ukránig bezárólag. Ezekkel nem volt semmi gond, az áruk is elfogadható volt, dobozát négyszázért lehetett megvenni a szabolcsi piacokon, és még ő is tudott rajta százat keresni. A romániai dohányáruk is drágultak, ezt követően  szinte csak az ukrajnai portéka maradt a placcon. A kis tételekben történő csempészésnek mindig van realitása: a szoknya alatt, a testre ragasztva, magas sarkú cipőben és persze az autóban elrejtve özönlik a cigaretta a keleti határokon át az országba. Az elmúlt években Zoli szerint szabályos dohánygyárak épültek a határ menti falvakban. Így a górékban, sufnikban, ólakban töltőüzemek működnek  és állítják elő az ellenőrizhetetlen minőségű és tartalmú cigarettákat. A kereslet persze óriási, és az alacsony ár az elsődleges szempont az előállításnál, így azt, hogy a dohányon kívül mit csavarnak még bele, szinte senki sem tudja. Zoltán egyik kuncsaftja szerint talált már apró szögeket is a bagóban, de az íze a döntő, mert ha dohányra emlékezteti a fogyasztót, akkor nem aggódik a minőség miatt. Vannak persze az igényesebb felső kasztba tartozók is, de a piac nekik is kínál illegális árut: Kent, Marlboro és Lucky Strike kartononként 5500-6000 forintért, ez háromezres spórolást jelent a legális, trafikos árhoz képest – mesélte a forrásunk. Zoli szerint ahova ő tartozott az volt az alsó szintje ennek az üzletágnak. A nagy halak kamionban, komoly kapcsolatokon keresztül végzik a csempészetet. „Azon a szinten már százmilliós, talán milliárdos forgalom bonyolódik, és a keletkezett haszon is komoly. Az erre szakosodott fehérgalléros csempészek az itt keletkezett pénzt mossák tisztára komolynak tűnő befektetésekkel.” Arra a kérdésre, hogy kik ezek az urak, Zoltán csak egyszerűen felel: „Többet ér nekem az életem, mint egy újságcikk.”

Olvasson tovább: