Kereső toggle

Magyarok az Iszlám Állam harcosai között?

Frontvonalban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több szélsőjobboldali magyar szervezet is példaként tekint az iszlám terroristákra, az azonban nem tudható, kik azok a honfitársaink, akik jelenleg is muzulmán terrorszervezetekben harcolnak. Egy kutatás szerint mindenesetre több tucat magyar is az Iszlám Állam soraiban küzdhet.

Feltételezések szerint tizenkétezer külföldi harcol az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ötvenezres seregében Szíriában és Irakban. A külföldiek között magyarok is vannak, legalábbis ezt állítja az izraeli The Meir Amit Intelligence and Terrorism Information Center. Az év elején készült kutatás tizenkét magyarról ír, de vannak, akik több tucatra teszik az iszlamisták oldalán küzdő honfitársaink számát.

Vajon kik és miért vállalják az életveszélyt? Tarjányi Péter nemzetbiztonsági szakértő szerint a külföldi – nyugat-európai, amerikai vagy akár magyar – harcosok nagy része vegyes házasságból, jellemzően muzulmán apától és európai vagy amerikai anyától származik, és neveltetésükben jelentős szerepet kapott az iszlám hit. A harcolók között jelentős különbségek vannak: más a katona, más a zsoldos, és más a terrorista. Az utóbbi két kategóriába tartozó fegyveresekre olyan feladatokat bíznak, melyeket reguláris hadsereg katonája nem követhet el, mert negatív megítéléssel járna országára vagy kormányára nézve. Ilyen például az emberrablás vagy a lakosság megfélemlítése – magyarázta lapunknak Tarjányi.

A szakember azt is elmondta, hogy az iszlamista szervezetekben eleve gyanakvással kezelik a külföldieket, ezért szolgálatuk elején durva feladatokkal tesztelik lojalitásukat. Ebben pedig az a csapda, hogy ha megtagadják a parancsot, jobb esetben súlyos veréssel, rosszabb esetben az életükkel fizetnek. „Konkrétan tudom, hogy élve ástak el olyan fiatalokat, akik valamiféle kalandvágyból jutottak el ilyen terrorszervezetekhez, az első feladatnál azonban megpróbáltak kihátrálni” – mondta a szakember. Ha viszont végrehajtják a parancsot, és a későbbiekben ezt sikerül rájuk bizonyítani, a legsúlyosabb vádakkal, például emberiség elleni bűncselekmény vagy terrorizmus vádjával lesznek kénytelenek szembenézni. 

A zsoldosok pénzért, általában magas fizetésért állnak be harcolni. Ezzel szemben a terroristák nem kapnak fizetést, csupán ellátást, mivel ők hitből – jelen esetben iszlamista meggyőződésből – vállalják a harcot. Hogy az említett magyarok kik lehetnek, azt legfeljebb a titkosszolgálatok vagy a Terrorelhárítási Központ tudhatja.  

A rendelkezésre álló adatok alapján kézenfekvő dolog összefüggésbe hozni a magyar szélsőjobbot és az iszlám terrorizmust, arra azonban nincs bizonyíték, hogy magyar neonácik vagy hungaristák harcoltak vagy harcolnak iszlám terrorszervezetekben. Bizonyíték arra vonatkozóan van, hogy több szélsőjobbos szervezet is példaként tekint iszlám terrorszervezetekre. A Győr környékén alapított Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) évtizedek óta képzi tagjait különböző harcászati cselekményekre. A nyíltan náci, antiszemita és anticionista szervezet néhány évvel ezelőtt magyar nyelvre szinkronizált egy hatórás dokumentumfilmet, ami az iraki ellenállók módszereit mutatja be. A brutális képsorokon többek között bombakészítési és robbantási módszereket, amerikai katonák elleni véres merényleteket láthatunk, megismerkedhetünk az al-Kaidával, sőt feltűnik a filmben az akkor még ismeretlen, de mára világméretekben hírhedtté vált al-Baghdadi, az Iszlám Állam első számú vezetője is. 

A filmet állítólag a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemen is ismerik. Erről Tyirityán Zsolt, a szintén neonáci Betyársereg vezetője beszélt (erről a Hetek hangfelvétellel rendelkezik) a szervezet tagjai számára tartott gyűléseken. Így például tavaly januárban Pécsen, ahol a terrorizmusról rendeztek előadást. A Jobbikot támogató, azzal korábban stratégiai szövetségben is álló Betyársereget önvédelmi célból hozták létre – hangsúlyozta többször is Tyirityán, ugyanakkor arról is beszélt, hogyan lehetne megdönteni a fennálló rendszert: „Induljunk ki abból, de csak úgy a gondolkodás szintjén, hogy meg akarjuk dönteni ezt a rendszert. Mi ennek az első lépése? Egy értékrend alapján közösségbe szerveződünk, a közösségben létrehozunk egy olyan modellt, ahol a mi eszmeiségünk működik, ez által létrehozzuk a társadalom kicsinyített mását, megmutatjuk, hogy ez jól működik, megpróbáljuk megvédeni, fegyvert fogunk, és elkezdünk a rendszer ellen harcolni. Ez a gerillamozgalom első lépése. Az utolsó lépés az, mikor ez az erő átalakul egy néphadsereggé, ami már reguláris elemekkel bír.” Tyirityán példaként tekint Fidel Castróra és Mao Ce-tungra is. A előadáson levetítettek egy tízperces részletet a már említett filmből. Az „oktatófilmnek” nevezett alkotást Tyirityán kifejezetten élvezettel nézte – számolt be a Heteknek egy az eseményen szintén részt vevő forrásunk. 

Természetesen nem állítható, mert nincs rá bizonyíték, hogy a Betyársereg tagjainak gyakorlati módon is köze volna iszlám terrorszervezetekhez, az viszont tény, hogy világnézetük eléggé hasonló, legalábbis a tekintetben, hogy Tyirityán is úgy gondolja: az Egyesült Államok és Izrael a két gyarmatosító állam a világon, akik ellen harcot kell folytatni.

A Betyársereg egyik tagja, a Tyirityánnal gyakran együtt szereplő Dér Zsolt háborús veterán. Többek között részt vett a kilencvenes évek délszláv harcaiban, és mint Tyirityán egy nyilvános előadáson elmondta, Boszniába már nem a magyarság védelmében ment, „hanem mert gyilkolni akart”. Dér egyébként áttért a muszlim hitre, mert elmondása szerint vonzónak találta az iszlamisták „tisztaságát”. Érdekesség, hogy Dér Zsolt a közelmúltban a Jobbik elnökségi tagja, Sneider Tamás titkáraként kapott munkát. Azt nem tudni, mivel foglalkozik azóta, amióta Snei-dert a parlament alelnökévé választották.

Játszma az információkkal

A Hídfő.net nevű szélsőjobboldali magyar portál cikkére hivatkozva az orosz külügyminisztérium azt állítja, hogy Magyarország – közvetítőkön keresztül – tankokat szállít az ukrán kormánynak, ami éppen oroszbarát ellenzéke ellen harcol. A honvédelmi tárca cáfolta a hírt. Az impresszum nélküli Hídfő.net szemmel láthatóan orosz szócsőként tevékenykedik. Talán nem véletlen egybeesés, hogy a szintén oroszbarát Magyar Nemzeti Arcvonal nyomtatott lapja Hídfő néven jelent meg.

Olvasson tovább: