Kereső toggle

Rémhírek a Balatonról

A főszezonban kitehetik a „megtelt” táblát a magyar tengerre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Balaton továbbra is húzza felfelé a belföldi turizmust: az idei első öt hónapban csaknem öt százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a régióban a szintén növekedést produkáló 2013-as évhez képest. Az összképet még a vízminőségről szóló negatív hírek sem tudták elrontani.

Vajon kinek állhat érdekében negatív, alaptalan balatoni hírek közlése egy szezon elején – vizionáltak komplett összeesküvés-elméletet a balatoni polgármesterek a térség országgyűlési képviselőihez, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-hez címzett levelükben még június végén. Panaszaik szerint a turisztikai régiónak – és egyben a nemzetgazdaságnak is – komoly károkat okoznak azok a „rémhírek”, amelyek a Balaton rossz vízminőségéről vagy éppen az elviselhetetlen szúnyoginváziókról szóltak. Bár a településvezetők egyenesen jogi következmények után kiáltottak, valószínűleg hiba lenne tudatosságot feltételezni a történtek mögött, hiszen érthetően nem növelte a nyaralási kedvet, hogy a Magyar Úszók Napján sztársportolók betegednek meg a Balaton vizétől. Az eset kapcsán azonban szinte nem akadt egy illetékes hatóság sem, amely ne fogott volna tüzetes ellenőrzésbe, és ne állapította volna meg, hogy a vízminőség kiváló. A fertőzés csupán lokális volt – feltehetően emberi széklet okozta –, és a tömeges halpusztulásnak sincs emberre veszélyes vonatkozása.   

Mi több, a pozitív kampányba politikusok és turisztikai szakemberek is beszálltak: Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára, Bóka István, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke – egyben Balatonfüred polgármestere – és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese jóízűt ittak a Balaton vizéből.

„Évek óta jó, idén pedig, ha lehet – az ÁNTSZ és limnológiai intézet mérései szerint – a korábbiaknál is jobb a Balaton vízminősége. A vízmennyisség is elegendő ahhoz, hogy megfelelően tisztuljon a tó vize, amely egyébként is nagyon kellemes, könnyen felmelegszik. Ezen a héten tehát a lehető legideálisabb feltételek mellett kezdődött meg az igazi balatoni főszezon” – nyilatkozta a Heteknek a fentiekkel egybehangzóan a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője. Varga-Dani Barbara hozzátette: a Balaton Régió egész évben – és különösen nyáron – a legnépszerűbb úti cél a belföldi vendégek számára, a külföldi turisták listáján pedig a második helyen áll Budapest után. A két vendégkör aránya egyébként 70, illetve 30 százalék.

A küldő országok között az első helyet továbbra is Németország foglalja el, a második helyet pedig váltakozva szerzi meg Ausztria, illetve Oroszország. Varga-Dani Barbara szerint nem aggasztó a belföldi vendégek túlsúlya, ez ugyanis – mint a legtöbb európai országban – biztosítja a turizmus stabilitását.

A KSH adatai szerint egyébként 2013-ban a régió kereskedelmi szálláshelyein 1,354 millió vendég töltött el 4,6 millió vendégéjszakát, ez a vendégek és a vendégéjszakák számában is 5,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A trend idén is folytatódott: az év első öt hónapjában a belföldi vendégéjszakák száma 10,9 százalékkal nőtt, és a külföldi vendégéjszakák száma ugyan 3,2 százalékkal csökkent, összességében 4,7 százalékos vendégéjszaka növekedést realizált a Balaton régió.

Ami a főszezont illeti, az igazgató szerint ezúttal is „ki lehet majd tenni a megtelt táblát”, ugyanakkor az elő- és utószezonban egyaránt lehetne még növelni a vendégéjszakák számát. „A már kora tavasszal is népszerű szabadidős tevékenységekhez sok és kiváló minőségű infrastruktúra és szolgáltatás áll rendelkezésre a tó körüli kerékpárúttól kezdve a kalandparkokig, ősszel pedig inkább a gasztronómiai élmények és rendezvények kerülnek előtérbe, köszönhetően a kiváló éttermeknek és borospincéknek” – mondta Varga-Dani Barbara, megjegyezve, hogy télen sem ürül ki a régió, hiszen a gyógyturisztikai szolgáltatások sora várja a vendégeket.

Az igazgató úgy véli, a szolgáltatások mennyiségét már nem szükséges növelni, inkább a folyamatos fejlesztésre kell hangsúlyt helyezni, illetve arra, hogy több olyan szolgáltató legyen, ahol főszezonon kívül is „felkapcsolt lámpával várják a vendégeket”.

A szallas.hu előfoglalási adatai szintén azt mutatják, hogy idén a tavalyinál is több teltházas hétvégére lehet számítani a Balatonon. Varga Zoltán ügyvezető által ismertetett kutatás szerint júniusban a horvátországi szállások iránt volt legnagyobb a kereslet, ám a nyár leginkább a balatoni települések felé tereli a kikapcsolódásra vágyókat. A 10 legnépszerűbb hazai desztinációból 6 a magyar tenger mellett található.

A vízszintet emelni kellene

A Balaton vízminőségi problémái az ’50-es években kezdődtek, amikor a környékbeli földek fokozott műtrágyázása, illetve az állattartó telepek tevékenysége nyomán a tóban megnőtt a foszfor mennyisége, ami algásodáshoz vezetett – mondta a Heteknek egy, a Balatont jól ismerő környezetvédelmi szakember. Hozzátette: a ’70-és és ’90-es évek között emiatt nemcsak a víz színe változott meg, hanem a fürdőzőkön esetenként bőrirritáció is jelentkezhetett, valamint jelentős halpusztulások is előfordultak. Ezek a problémák azonban a ’90-es évek közepére mérséklődtek – köszönhetően a Kis-Balaton-tározó kialakításának, illetve a szennyvíztisztító-telepek megépítésének, valamint annak, hogy kevésbé intenzív műtrágyázás zajlott a mezőgazdaságban, az állattartás szerepe pedig csökkent. Azóta stabilan jónak nevezhető a vízminőség.
Nem ennyire kedvező a helyzet a vízszint tekintetében. 2000 és 2012 között ugyanis 9 olyan év volt, amikor a tóra hulló csapadék mennyisége elmaradt a sokéves átlagtól, 7 esztendőben pedig a vízmérleg negatív volt – vagyis csökkent a tó vízmennyisége. Az 1921 óta gyűjtött adatok fényében ez példátlan jelenség, és akár egy negatív trendnek is felfogható. A szakértő szerint éppen ezért érdemes lenne a 70 és 110 centiméter közötti balatoni vízszint felső limitjét 120 centire emelni – ám ehhez a környező településeken komoly infrastrukturális beruházásokra lenne szükség, hiszen sok ingatlan túlságosan közel épült a parthoz. Ezenkívül fel kellene újítani a Sió-csatornát, meg kellene valósítani a vízpart-rehabilitációt, valamint fontos lenne a balatoni települések felszíni vízelvezetésének további fejlesztése, hogy a sokszor egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék ne tudja a szennyező anyagokat belemosni a magyar tengerbe.

Olvasson tovább: