Az elmúlt napokra teljessé vált az országgyűlési képviselők és az államtitkárok köre. Ők azok, akik a politikai elit csúcsán vannak. Önéletrajzaik tüzetes átvizsgálásakor arra a megállapításra lehet jutni, hogy elsősorban nem a származás dönti el, hogy ki juthat be ebbe a körbe, hanem inkább az iskolai végzettség. A rendelkezésre álló curriculum vitae-ból az rajzolódik ki, hogy a budapestieket nem igazán vonzza a politikai pálya, ellenben mintha a vidékiekben elementáris erővel buzogna a felfelé való törekvés igénye. Igazi „pesti”, aki itt született, itt járta az iskoláit, alig akad a T. Házban és az államtitkári karban.
Jogászok birodalma
A parlamenti információs honlapra feltöltött és az internetre kitett, amúgy egyes esetekben hiányos önéletrajzok alapján elmondható, hogy az országgyűlési képviselők között a legtöbben jogászok. Nem kicsit, nagyon. A 199 országgyűlési képviselő között mi legalább 47 jogászt találtunk, ami azt jeleni, hogy a T. Ház minimum 23 százaléka jogi egyetemet végzett. A második legnépesebb szakmai kör a pedagógusoké, akik 10-15 százalékát teszik ki a képviselőknek, de még így is fele annyian vannak, mint a jogászok. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nehéz mindenkit egy-egy kategóriába belezsúfolni, mert vannak, akik éle-tük során pályát módosítottak, például tanárként vagy külkereskedőként kezdték, de aztán jogászok lettek, mint például Czunyné Bertalan Judit, az új közoktatási államtitkár vagy Selmeczi Gabriella, aki évekig a Fidesz szóvivőjeként tevékenykedett.
2014. 07. 18. (XVIII/29)
