Kereső toggle

Botrány Miskolcon: némák a „hivatalos” roma vezetők

Lózungokban mindenki menő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Budapesten verekedés tört ki Pásztor Albert egykori főrendőr miskolci polgármesteri jelölése kapcsán, mert vannak, akik nem felejtik a cigányokkal kapcsolatos rossz mondatait. A miskolciakat azonban nem ez, hanem a kritikus szintre jutott problémák megoldása foglalkoztatja, miközben a jelöltek programjából szinte semmi nem ismert. Az viszont kiderült, hogy a roma vezetők már előre tudtak a kiköltöztetésről, mégsem szólaltak meg.

Miskolcon felszállt a füst: megvan mindhárom esélyes politikai tömb jelöltje az októberi polgármester-választásra: a Fidesz-KDNP a jelenlegi polgármester Kriza Ákost indítja, a Jobbik jelöltje az anyai ágon zsidó származású Jakab Péter, míg a helyi baloldal Pásztor Albert egykori városi rendőrkapitányt támogatja.
Pásztor jelölése azért indukált – a fővárosban pofozkodásig fajuló – feszültséget, mert öt évvel ezelőtt, főrendőrként úgy nyilatkozott, hogy az utcai rablásokat Miskolcon cigányok követik el. Mint megírtuk, az Együtt-PM országos vezetősége elhatárolódott Pásztortól és saját miskolci szervezetétől is, és azóta nem telt el nap, hogy valaki ne szólalt volna meg az ügyben. Maga Pásztor két hét tudatos hallgatás után hétfőn állt a nyilvánosság elé, és többek között azt mondta: függetlenként indul, ezért egyáltalán nem érdekli, milyen vita zajlik személyéről az őt támogató pártok között. Szerinte egyébként a Budapesten megfogalmazott véleményáradat a miskolciakat sem érdekli, mert számukra a város jövője a tét.
Ezek után izgatottan vártuk, mit mond Pásztor a programjáról, ám csalódnunk kellett. Általánosságokon kívül – „Mindig a rend pártján álltam”, „A miskolciak kezükbe akarják venni a sorsukat”, „Nem vagyok rasszista, sem fasiszta” – annyit tudunk meg, hogy a jelölt városkonzultáció-sorozatot indít a Miskolci Lokálpatrióták Egyesület támogatásával, hogy szeptemberre valamiféle össznépi program szülessen. Mindebből arra is következtethetünk, hogy Pásztornak még nincs programja. És arra is, hogy jó érzékkel nyúlta le Orbán Viktor nemzeti konzultációs ötletét, amivel viszont az a baj, hogy érdemben soha semmit nem befolyásolt. Pásztor egy másik gondolata pedig – Miskolc a miskolciaké – a Jobbik 2009-es „Magyarország a magyaroké” jelmondatára hasonlít. És azzal a zárógondolattal is nehéz mit kezdeni, hogy „kezelik a nincstelenek problémáit, és támogatják a feltörekvőket”.
A jobbikos Jakab Péter ügyesen nyilatkozik. Azt mondja, a Fidesz négy évig költötte a pénzt a cigánytelepekre, most pedig arról beszél, hogy felszámolja azokat, míg a gyurcsányisták, akik évekig tagadták a cigánybűnözés létét, most azt mondják, mégis van. Azonban Jakab nyilatkozataiban sem található semmilyen konkrétum arról, hogyan oldaná meg a város egyik legfőbb problémáját, a roma–nem roma együttélés kérdését. Mint megírtuk, az önkormányzat májusban módosított egy helyi rendeletet úgy, hogy azok a lakásbérlők, akik elhagyják otthonaikat, és vállalják, hogy öt évig nem költöznek vissza Miskolcra, kétmillió forintot kapnak a várostól, hogy valahol vidéken kezdhessenek új életet. A Jobbik álláspontja az, hogy egy fillért se kapjanak az érintettek. Akikről egyébként mindenki tudja, hogy romák.
Bár a Jobbik programja nem ismert, a héten Jakab konkrét felvetéssel állt elő: tévévitára hívta ki Pásztor Albertet és Kriza Ákost, hogy tisztázzák, ki mit képviselt eddig, és mit képvisel jelenleg a „cigánykérdésben”. Az érintettek lapzártánkig nem reagáltak a kihívásra. (Bár a Jobbik és Jakab igyekszik végleg lezárni a jelölt zsidó származása és politikai nézetei kapcsán felvetődő kérdéseket, információink szerint ez nem lesz egyszerű, mivel vannak, akik napirenden kívánják tartani az ügyet. Jakab egykori borsodi párttársa, a szintén zsidó származású Szegedi Csanád a héten nyílt levélben szólította meg Jakabot, és Auschwitzba invitálta, hogy ráébressze a származásából következő helyes lépésekre.)
A jelenlegi polgármester, Kriza Ákos szintén rejtegeti a programját. A saját honlapján közölt interjúból azonban kiderül, hogy számára is központi kérdés a roma–nem roma együttélés. Kriza szerint „a nyomortelepek felszámolása az egész város érdeke”, amivel nehéz lenne vitatkozni. A program finanszírozására vonatkozó kérdésre azonban csupán annyit mondott, hogy „a nyomortelepek felszámolása nem lehet pénzkérdés egy 21. századi, európai városban”. Arra a felvetésre pedig, hogy a kiköltöző romákat nem szívesen fogadják a környékbeli településeken, és ott ráadásul még nehezebb lesz a megélhetésük, mint Miskolcon, a polgármester hajmeresztő választ adott: szerinte könnyebb lesz a megélhetésük, és oda térnek vissza, ahonnan jöttek.     
Az interjú másik, hírértékű része szerint Kriza már a változás előtt, azaz legkésőbb májusban személyesen tájékoztatta az összes helyi roma nemzetiségi vezetőt, valamint Farkas Flóriánt, az Országos Roma Önkormányzat elnökét és Farkas Félix roma nemzetiségi szószólót is. Mivel az ügyben sem Farkas Flórián, sem Farkas Félix nem szólalt meg, megkerestük őket. Farkas Félix annyit mondott, valóban kaptak szóbeli tájékoztatást, egyeztetés azonban nem volt. Arra a kérdésre, hogy a cigányság első számú vezetőiként mit gondolnak a romák kiköltöztetéséről, Farkas Félix azt felelte: erre már nincs ideje válaszolni, mert „egy teremből jött ki”. A két országos cigányvezető egyszersmind a Fidesz-szövetséges Lungo Drom vezetője is, így talán érthetőbb, miért hallgatnak a sokakban felháborodást kiváltó fideszes ötletről. Ami egyébként Kriza szerint kifejezetten támogatott ötlet: a polgármester azt mondta, tízezrek írták alá a telepfelszámolást támogató íveket.

Olvasson tovább: