Kereső toggle

Új határozat a devizahitelesek ügyében

Tisztességtelen feltételek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hiba volna túlértékelni a Kúriának a devizahitelesek ügyében hozott jogegységi határozatát – vallják a lapunknak nyilatkozó szakemberek, hozzátéve: ahogyan eddig is, úgy továbbra is politikai döntésen múlik, hogy milyen mértékben és kiken segít a kormány az őszi ülésszakra ígért „mentőcsomagjával”.

A bankok, az adósok, és a kormány is tűkön ülve várta, hogyan dönt az országban minden negyedik embert közvetlenül vagy közvetve érintő devizahitelesek ügyében a Kúria polgári kollégiuma. De csak a kormányzatnak nem kellett csalatkoznia, mivel a jogegységi határozat helyzetbe hozta az önkormányzati választások előtt.

A testület döntése három területen egységesíti a bíróságok ítélkezési gyakorlatát azokban a perekben, amelyeknek tárgya deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés. Kimondja egyfelől, hogy az árfolyamrés (a hitel folyósításakor meghatározott vételi, törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása) tisztességtelen, mivel nem nyújtottak érte szolgáltatást, ráadásul gazdasági indoka a fogyasztó számára nem érthető. Helyette a jövőben a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni és az indokolatlan költséget vissza kell téríteni a hiteleseknek.

Ennek nagyságrendjéről Galcsikné Erdősi Éva annyit mondott a Heteknek, hogy egy 2008 tavaszán felvett, 5 millió forintos hitel esetében az árfolyam-rés havi szinten körülbelül három svájci frankot fog jelenteni a törlesztőrészletben. A hitelkárosultak napi ügyeire rálátó szakértő szerint: akinek ettől meg tud oldódni a devizahitel-problémája, annak nem is volt soha. Ezt ismerte el Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője is, amikor a döntést bejelentő sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy az adósok terheinek csupán 1-2 százaléka származik árfolyamrésből. Gerő Tamás ügyvéd annyit tesz hozzá, hogy mostantól a folyamatban lévő és a későbbiekben megindított perekben a bírónak fel kell hívnia az ügyfelek figyelmét erre a körülményre, a kormányra pedig az a feladat hárul, hogy jogszabályban mondja ki: a fogyasztási hitelek adósain túl kikre érvényes még ez a fajta szerződési tisztességtelenség.

Ezzel tehát nem tud vetíteni a kormány abban a „mentőcsomagban”, amelyet a Kúria döntése után nyomban bejelentett Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig elkészülő olyan törvényjavaslatról beszélt, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok tisztességtelenül vettek el az emberektől. Ehhez minden érintett felet meg kívánnak hallgatni, és valamennyi kritikus kérdést rendezni szeretnének a törvényben, lehetőleg úgy, hogy „senki se veszíthesse el az otthonát”. Rogán csak olyan forgatókönyvet tart elképzelhetőnek, amely azoknak a devizahiteleseknek is végleges megoldást jelent, akik éltek az árfolyamgát lehetőségével. Végső célként a frakcióvezető a devizahitelek végleges kivezetését említette. Az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, további 16 százaléka pedig az egyoldalú szerződésmódosításból. E két tényezőre vonatkozik a Kúria jogegységi határozatának másik két megállapítása. Az árfolyamkockázat a devizahitelnek a forint romlásából következően megnövekedett terheit teljes egészében az adósra hárítja, és csak abban az esetben mentesülhet alóla az ügyfél, ha egy jogvitában bizonyítani tudja, hogy a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt számára a szerződés erre vonatkozó része nem volt érthető (ez esetben ugyanis a kikötés tisztességtelen).

Galcsikné elmondása szerint a legtöbb banknál 2005 óta kötelezően bevezették az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatot, amelynek köszönhetően az elmúlt csaknem tíz évben az ügyfelek – függetlenül attól, hogy megértették-e, mire is vonatkozik – a szerződés részeként egy ilyet is aláírtak. Szerinte tehát a jogalkotó ezzel sem nagyon tud mit kezdeni a későbbiekben. Gerő Tamás viszont úgy látja, hogy a 2008-ban berobbant gazdasági világválság olyan vis maiornak számít, amelyre hivatkozva a kormány az árfolyamkockázat kérdésébe is bele tud nyúlni az úgynevezett clausula rebus sic stantibus alapján, amely a szerződéskötéskor fennálló körülmények későbbi jelentős megváltozása esetére lehetővé teszi a szerződés módosítását.

Mindkét szakértő egyetért azonban abban, hogy a Kúria döntésének érdemi, sok elkeseredett devizahiteles számára reményt adó része az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó megállapítás, amely a jogalkotó számára is tartogat jól kommunikálható lehetőségeket. A legfőbb bírói fórum kimondta ugyanis, hogy a bankok által a szerződésekben egyoldalúan kikötött feltételek (pl. kamatemelés) csak abban az esetben nem minősülnek tisztességtelennek, ha azok megfelelnek a kollégiumi tavaly decemberi véleményben, illetve mostani jogegységi döntésben rögzített szigorú feltételeknek, továbbá a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a kikötött feltételek milyen módon és mértékben hatnak ki az ő fizetési kötelezettségére. Wellmann György a hét eleji sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy döntésük nyomán várhatóan kevés olyan szerződés marad, amely nem tartalmaz tisztességtelen, s így érvénytelen kikötést.

Ebből pedig az következik, hogy amilyen kamaton az ügyfél a hitelét fölvette, annak megfelelően kell a banknak újraszámolnia a szerződést – vallja a hitelkárosultak szakértője, aki úgy számol, hogy egy 80 ezres törlesztő részlettel indított, és mára nagyjából megduplázódott hitelnél, a havonta kifizetendő összegből körülbelül 30 ezer forint írható a kamatemelés számlájára. Hogy ezt most visszamenőleges hatállyal megkapja-e az adós, és beleszámít-e bármilyen elévülési idő, az már a jogalkotó döntésén múlik. Van azonban egy másik lehetősége is a politikai arénának, és ez Gerő Tamás szerint a Kúria polgári kollégiumának vezetője által is említett referenciakamat (pl. a mindenkori jegybanki alapkamat x százaléka) alapján történő számolás.

A lényeg, hogy e két érvénytelenségi ok (árfolyamrés, egyoldalú módosítás) miatt valamekkora összeg visszajár a fogyasztóknak. Előbbi, mint láttuk, nem jelentős, de utóbbi akár több százezer forintot is jelenthet szerződésenként. Mégis azt kell mondanunk, hogy a bankok egyelőre olcsón megúszták, mert ha a kormány őszi törvényjavaslata nem varrja a nyakukba az árfolyamkockázat terhét, akkor a másik két tétel maximum 250-300 milliárd forint kiadást jelenthet számukra. Ezt pedig ügyvéd szakértőnk szerint akár már előre be is kalkulálhatták idei költségeikbe, miközben az árfolyamkockázat terheibe valamennyien belerogynának. Márpedig, ha a kormány tényleg segíteni akar a hiteleseken, akkor nem kerülheti meg az árfolyamkockázat kérdését a problémamegoldás jogalkotási szakaszában.

Ami az adósokat illeti Galcsikné Erdősi Éva nem annyira optimista. Ahogyan a szerződés megkötésekor sem tudták az ügyfelek, hogy valójában mit írnak alá, ugyanúgy, most sem tudják értelmezni, hogy a Kúria döntése rájuk vonatkozóan mit jelent – állítja tapasztalatai alapján, és úgy látja, hogy miként az elmúlt tíz évben, úgy most is nettó politikai kérdés a devizahitelesek megmentése, és ha a döntéshozók nem vártak volna mostanáig, sokkal kisebb bajokra kellene orvosságot találni.

Szerződésmódosítás

Gulyás Gergely szerint a Kúria és az Alkotmánybíróság márciusi döntése nyomán a kormány belenyúlhat a devizahitel-szerződésekbe, így az adósoknak nem biztos, hogy devizában és a jelenlegi árfolyamon kell majd törleszteniük. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának vezetője az Info Rádió Aréna című műsorában kifejtette: valamennyi olyan speciális feltétel fennáll a kormányzati beavatkozáshoz, amelyek az Alkotmánybíróság és a Kúria korábbi gyakorlatát tekintve szükségesek: előre nem látható változás történt a szerződéses viszonyokban; ez tömeges társadalmi méretű károkat okozott; egyértelműen az egyik félre, jelesül az adósra nézve vált terhessé a szerződés. A Parlament alelnöke szerint a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is maximum olyan helyzetbe tudják hozni a devizahiteleseket, mintha forintban adósodtak volna el.

Olvasson tovább: