Kereső toggle

Pocokinvázió

Újabb csapásként élik meg a gazdák a rágcsálók elszaporodását

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az enyhe tél miatt nagymértékben túlszaporodott az idén a mezei pocok az ország területén. A pocok-gond nem új keletű, de ekkora kártételre senki sem számított, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) első becslése szerint az őszi kalászosoknál 500 ezer tonna terméskiesést is okozhat e rágcsáló. Az ilyen típusú kárra pedig nincs biztosítás – mondja lapunknak Szabó Tamás gazda. Azok a gazdák, akik régen vannak a szakmában, tudták, hogy az enyhe tél után el kell kezdeni védekezni, sőt a szakmai szervezetek is szorgalmazták, hogy mindenki időben kezdje meg a védekezést, de a pocokinváziót nem lehet megállítani egyénileg, csak összefogással.

Magyarországon három mezei pocok elleni rágcsálóirtó készítménynek van állandó engedélye: az Arvalin LR-nek, a Polytanolnak és a Delunak – mondta lapunknak Kiss Károly növényvédő szakmérnök. Az évtizedeken át használt Redentin 75 RB-t csak szükséghelyzeti engedély birtokában lehet használni, de az idei év fertőzöttségi mutatói miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hatóság (NÉBIH) az ország déli megyéiben és középső területein május 30-a és július 31-e között engedélyezte a szer használatát a kalászosok és a repce védelmére, és jelezte: ha a rágcsáló tovább szaporodik a lucernásokban, akkor az engedélyt módosítják. A Redentin 75 RB használatához termelői regisztráció szükséges a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságain – fejtette ki a szakember, aki szerint a gond ezzel csak az, hogy nincs elég szer legyártva, és az, hogy a pocok szaporasága miatt már csak kárenyhítésről lehet szó.
Eső után köpönyeg! – jelentette ki Szabó Tamás agrármérnök, termelő, miközben a pocokkártétel nyomait vizslatjuk a csabai határban. Előbb csak lopkodja a termést a földalatti járataiba a „koma”, de ha lefial, akkor már szabályosan tarolnak a földeken a pocokpopuláció friss egyedei, aminek jól látszik a nyoma a lerágott gabona és feltúrt föld formájában, a pocokjárat közelében. A mezei pockok természetes ellenségei: a róka, a borz, a vadmacska, a hermelin, a menyét, az ölyvek, a baglyok, a görény; de ha olyan tél után vagyunk, mint az idei, nem képes csak a természet kordában tartani a pockokat – mondja a gazda, aki nem híve a méreggel való irtásnak. Most azonban mese nincs, irtani kell, (kellene), mert valóságosan, tonnákban mérhető a gabona, ami a föld alá kerül a pockok pofazacskójában.
A mezei pocok nagyon falánk kártevő. Mindenféle növényi anyagot megeszik: magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók és a makk, illetve a dió is szerepelnek az étlapján, de még a gumicsizmát is megrágja, ha nincs más. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. Ráadásul a pocok szapora állat, egy évben akár 10-szer is ellik. Kora tavasszal, márciusban-áprilisban elkezd szaporodni, a nőstények 21 napig vemhesek, egyszerre 5-10 kölykük van. Az újszülöttek 1-3 g súllyal jönnek a világra, csupaszok és vakok, 5 napos korukra már egész testüket finom szőr borítja, 7 naposan pedig már a szemük is kinyílik. 18-20 napos korukig szopnak, ekkor a nőstény elválasztja őket. Mivel ellés után azonnal újra párzanak, ekkor már kell a hely a következő nemzedéknek. A mezei pocok nagyon korán, 2 hetes korban válik ivaréretté. Az idei enyhe télen már február végén is láttam fiatal pockot, sőt a kutyám márciusban kiásott egy egész almot is – magyarázta Szabó Tamás lapunknak.
Kiss Károly növényvédelmi szakmérnök nem emlékszik arra, hogy hosszú pályafutása alatt a rágcsáló bármikor is ekkora kárt okozott volna. A szakember szerint a mezei pocok a magyar termőföldön amúgy is jól érzi magát, folyamatosan védekezni kellett ellene mindig, de az uniós csatlakozás óta a hatásos szerek a környezeti ártalmuk miatt bevonásra kerültek. Az idei évben, még ez is kevés lett volna az óriás mértékű szaporulat megállításához. A pocok kártételére jellemző a tarrágás, és Békés megyében bizony a kártevők 50-70 hektáros egybefüggő területeket taroltak le az elmúlt időszakban.
A védekezésre engedélyezett 100 tonna Redentin 75 RB két nap alatt elfogyott, ezért újabb 200 tonnára adtak be engedélykérelmet – mondja a szakmérnök, aki szerint megfontolandó a légi védekezés elindítása is. A környezet-védők és a vadászok is berzenkednek, mert a nyulak veszélyben lesznek, de a kérdés az, hogy kinek az érdekeit tartja szem előtt döntésében a hatóság –, azonban növényvédelmi beavatkozás nélkül néhány nap alatt nagyságrendekkel nőhet a veszteség.
Szabó emlékei szerint a hatvanas évek derekán hasonló méretű pocokinvázióra került sor, és az élelmiszeripari helyzetre való tekintettel, bizony komoly párthatározat írta elő a védekezés kötelezővé tételét a mezőgazdaságban. Nem volt gabonából elegendő tartalék – a Szovjetunióból adtak ahhoz is, hogy ne éhezzünk –, így ahol a pocok dolgozott, ott bizony a termelőszövetkezetet vezető elnököt még a börtön is fenyegette. Többektől vonta meg a párt a bizalmat az eset után, falun pedig úgy emlegették az ilyen eseteket: megette az elnök elvtárs jövőjét a féreg. Szabó gazda szerint most is lehetne felelősöket találni, de most már lehet egymásra és másra mutogatni, mondván, az unió miatt szaporodott el a pocok.

Olvasson tovább: