Kereső toggle

Háború és békávé

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miért szórakozik a Fidesz saját főpolgármester-jelöltjével három hónappal az önkormányzati választás előtt? Valószínűleg ezt a kérdést kell tisztázni ahhoz, hogy megérthessük a Budapestet fenyegető súlyos elvonások hátterét. Persze, a szakmai vita sem érdektelen.

Múlt csütörtökön az Index meg nem nevezett forrásokra hivatkozva írta meg, hogy Lázár János kancelláriaminiszter magához vonta a rövid- és középtávú fővárosi uniós projekteket, és lehúzta őket a listáról. A feltételezések szerint a döntés következtében Budapestet több százmilliárdos veszteség éri: meghiúsulhat a 3-as metró felújítása, a villamosjármű-beszerzés folytatása, a kisföldalatti-járműcsere, a 2-es metró és a HÉV összekötése.

Tarlós István először csak szóvivőjén keresztül reagált. Szűcs Somlyó Mária lapunknak is megerősítette, hogy amennyiben igazak a kiszivárogtatott információk, a főpolgármester bízik benne, hogy Lázár János meggondolja magát. A hét elejére kiderült, hogy Lázár tényleg komolyan gondolja: a miniszter a Délmagyar.hu-nak azt mondta, hogy mivel Budapesten a közlekedési infrastruktúra elérte az európai átlagot, annak további fejlesztését az EU nem támogatja. Lázár ugyanakkor leszögezte, hogy a 3-as metró felújítására a kormány márciusban garanciát vállalt, azt tehát támogatja. De azonnal oda is szúrt Tarlósnak, mert kijelentette, hogy „sajnos, az ehhez szükséges anyagokat a főváros a mai napig nem tudta elkészíteni”.

A főpolgármester ezután szólalt meg az ügyben: a Magyar Nemzetnek adott interjúban Lázárt cáfolva azt mondta, nem vonhatók el Budapest közlekedésfejlesztési forrásai, ilyen uniós szabály nincs. Azt is közölte, nem igaz, hogy bármilyen fejlesztés is leállna, és a 3-as metró felújítását is meg fogják oldani Orbán Viktor kormányfővel és a kormánnyal közösen, benne a Miniszterelnökséggel.

Tarlós közleményt is kiadott, amiben azt írta, a 3-as metró felújításának tervezésére a főváros konkrétan 635 millió forint uniós támogatásban részesült. A szerelvények becsült költsége 60-90 milliárd, az infrastruktúra felújítása további mintegy 100 milliárd forint.

A főpolgármester nemrégiben annyira sürgetőnek nevezte a felújítást, hogy annak elmaradása esetére kilátásba helyezte a metró leállítását is. Emlékeztetett rá, hogy a munkálatok megkezdését négy éve szorgalmazza, amit az is bizonyít, hogy az előző kormányzati ciklus idején eljuttatták a projekt részletes, ezer oldalas előkészítő anyagát.

A Lázár kontra Tarlós-vita szakmai részének megértéséhez fontos odafigyelni a konkrét kifejezésekre. Lázár János „fejlesztésről” beszélt, mint amit az EU azért nem támogat, mert Budapest fejlettebb az uniós régiók átlagánál. Ebben annyi az igazság, hogy a Regionális Fejlesztési Alapokra tényleg vonatkoznak bizonyos tiltások. Egy másik nagy uniós „zsákból”, a Kohéziós Alapból ugyanakkor fejlett régió is kaphat támogatást közlekedési nagyberuházásokra, magyarázta a szavak jelentőségét megkeresésünkre Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke  –  aki tehát ebben a kérdésben a fővárosnak ad igazat. Azt viszont cáfolta, hogy – amint Tarlós írta – Budapest a maga részéről megtett mindent a projekt érdekében. „A főváros valóban letett egy ezer oldalas anyagot a kormány asztalára a 3-as metró rekonstrukciója kapcsán, de azt a BKV állította össze. A dokumentáció azonban nem engedélyes vagy kiviteli tervek gyűjteménye, amikre uniós projekt kapcsán szükség lenne.” Egy ilyen anyagot még nem lehet Brüsszelnek elküldeni. A VEKE szerint a szükséges dokumentáció elkészítésére vonatkozó közbeszerzést még le sem folytatta a főváros. Ennyiben tehát Lázárnak van igaza.

Mivel szerettünk volna tisztán látni a délutáni dugóhoz hasonló kaotikus nyilatkozatháborúban, kérdéseinkkel a főváros közlekedési csúcsszervéhez, a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) fordultunk. A helyzet összetettségét mutatja, hogy a BKK-vezérigazgató, Vitézy Dávid és Tarlós között a közelmúltban nyílt színi konfliktusok zajlottak, az ellentét oda vezetett, hogy a főpolgármester megtiltotta, hogy Vitézy nyilatkozzon a főváros közlekedéséről. (Vitézy nem „primadonna”, nyilatkozatok helyett dolgoznia kell, mondta tavaly novemberben Tarlós.) Mivel a fenti utasítás jelenleg is él, a Hetek is a BKK sajtóirodájától kaphatott tájékoztatást. 

Mint kiderült, a BKK feladata a konkrét fejlesztési pályázatok elkészítése, melyeket aztán a kormány – ha támogatja őket – elküld Brüsszelnek. Előzőleg azonban a kormány, pontosabban a szakminisztériumok állítják össze az Operatív Programot, az uniós finanszírozás hétéves, ez esetben a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai dokumentumot. Ez tartalmazza az úgynevezett nagyprojektek, a 75 millió euró feletti beruházások tételes listáját. A brüsszeli szabályok szerint olyan nagyprojekt, amely nem szerepel a hivatalos listán, később nem kaphat támogatást. Kérdésünkre a BKK azt írta, nem igaz, hogy nem készítette el a szóban forgó pályázatokat: „Budapest a Kormánytól kapott támogatást ezeknek a beruházásoknak az előkészítésére, a tervezési munkák az érvényes támogatási szerződések szerint zajlanak, a beruházások előkészítése terv szerint halad.”

Mint megtudtuk, a BKK öt, a BKV pedig egy projektet készített, illetve készít elő:
1. A Millenniumi Földalatti Vasút akadálymentesítése, meghosszabbítása és járműcseréje érdekében 2013-ban elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, a műszaki tervezés jelenleg zajlik.
2. A 2-es metró és a 8-9-es hév összekötése érdekében ugyanez a helyzet.
3. A 3-as metró felújítása és Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása érdekében a részletes tervezési közbeszerzés lezárás előtt finanszírozási döntésre vár.
4. A komplex villamos- és trolibuszhálózat-fejlesztés érdekében a megvalósíthatósági tanulmányok 2013-ban elkészültek, a műszaki tervezés zajlik, az 1-es, a 2-es és a 42-es villamosvonalakon pedig már az engedélyezés kezdődik.

Mindez elég konkrétnak tűnik ahhoz, hogy a laikus ne kezdjen kételkedni benne. Összességében talán támaszkodhatunk a VEKE legújabb helyzetértékelésére, melyben a közlekedésfejlesztő civilek azt írják: „Az Európai Bizottság képviselői értetlenül látják az előzetes magyar terveket, de nem tehetnek semmit, amíg a kormány azokat nem küldi el véleményezésre. Informálisan azonban jelezték, hogy a városi közlekedés fejlesztésének teljes törlése elfogadhatatlan, mivel az unió két legfontosabb támogatandó területe a közlekedési szektorban a Kohéziós Alapból a vasút és a városi és elővárosi közösségi közlekedés.” A VEKE szerint a főváros és a kormány között dúló „háború állása egyelőre döntetlen”, a háborúzó felek egyikének sincs igaza, a vesztesek pedig az utasok és az ország.

A háború kapcsán megfogalmazott vélemények egyik legszomorúbbika, hogy Magyarország gazdaságpolitikája annyira kudarcos, hogy az unió támogatása nélkül szinte semmire nem jut pénz. A már megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egykori elnöke, Heil Péter azt mondta lapunknak, hogy a hazánkkal versenyben álló országokban jellemzően 40-50 százaléknyi saját erőforrás áll rendelkezésre a fejlesztésekre, ezzel szemben nálunk az unió 97 százalékkal szerepel a beruházásokban, vagyis az önerőnk mindössze 3 százalék. Ebből kiindulva ésszerű, hogy a költségvetés szűkös helyzete miatt a kormány minden fillért meg akar fogni, és a cél érdekében nem fél Budapest megsarcolásától sem. Ami viszont azt jelenti, hogy Orbán Viktorék biztosak Tarlós István őszi győzelmében a főpolgármester-választáson, különben nem kezdenék szorongatni három és fél hónappal a megmérettetés előtt. Vannak, akik színjátékot sejtenek Tarlós „szívatása” mögött: e teória szerint Lázár János, a „rossz” kancelláriaminiszter betámadja a főpolgármestert, ám jön a „jó” Orbán Viktor, és végül közösen megoldják Budapest bajait, ami mindkettejük népszerűségének jót tesz. Csakhogy, mondják más forrásaink, Tarlós népszerűségét nem kell emelni, mert nincs reálisan esélyes kihívója. Ez annál is inkább igaz, mivel jelenleg egyáltalán nincs versenytársa, hiszen egyetlen ellenzéki párt sem nyilatkozott még ez ügyben, az MSZP eddigi jelöltje, Horváth Csaba pedig a héten jelentette be, hogy nem akar indulni. Másrészt „színjátéknak” kicsit erős volt Lázár János azon mondata, hogy Tarlós kezdjen el lobbizni Budapestért az unióban úgy, mint annak idején Demszky Gábor tette: Demszkyt állítani jó példaként az elé a Tarlós elé, aki annyira nem szíveli elődjét, hogy még a 4-es metró átadására sem hívta meg – meglehetősen övön alulinak tűnik.    

Ha viszont Lázár nem „színjátékból” üti Tarlóst, akit ugyanakkor Orbán a legjobb jelöltnek nevezett a főpolgármesteri posztra, ismét fel kell tenni a kérést: mi zajlik Budapesten? Tény, hogy a főváros az elmúlt négy évben elveszítette a kórházait, az iskoláit, hiszen ezek állami kézbe kerültek. A rezsicsökkentés miatt a fővárosi közműcégek komoly veszteségeket szenvedtek el, ami miatt itt is beavatkozott az állam. Budapest jelentéktelenebbé tételének folyamatába illeszkedik a legújabb ötlet, a minisztériumok vidékre költöztetése is. És ebbe a sorba illeszkedik az uniós pénzek körüli harc is, mely során a sokszor túlzottan autonóm módon működő Tarlóst ismét ráébreszthetik valós politikai mozgásterének korlátaira. 

Ellenzéki forrásaink szerint ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a 3-as metró felújítására szánt pénzt végül – néhány héttel az októberi választás előtt – mégis biztosítja a kormány a főváros számára, ám cserébe megkapja valamelyik fővárosi közműcéget (esetleg többet). Az ilyen cégek egyik nagy előnye, magyarázta a főváros működését jól ismerő forrásunk, hogy „könnyű pénzt betenni, és könnyű kivenni is”.

Olvasson tovább: