Kereső toggle

Lesz-e Magyarország norvég gyarmat?

Bolhából elefánt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Akár szórakoztatónak is nevezhetnénk a magyar kormánytisztviselők és politikusok kardcsörtető üzengetését a norvég kormány felé, ha a keménykedés miatt nem súlyos fejlesztési milliárdok kerülnének veszélybe. A közelmúltban ugyanis Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azzal vádolta meg a norvég kormányt, hogy a magyar zöldeket finanszírozza. Róna Péter, az LMP pártalapítványának a társelnöke azt az ironikus választ adta erre, hogy bár gyarmatosítanák a norvégok Magyarországot.

Norvégia, Liechtenstein és Izland ugyan nem tagjai az Európai Uniónak, de egy sajátos szerződéses viszony miatt élvezik a közös piac előnyeit. Cserébe viszont pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk az unió fejletlenebb térségeinek a felzárkózáshoz. Ezek is fejlesztési pénzek, de nem az Európai Unió, hanem az előbb említett országok szabják meg a pénz elosztásának a feltételeit. A 15 „szegényebb” európai ország közül, amelyek részesülnek ebből a támogatási formából, Magyarország az alapok legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik. A jelenlegi fejlesztési időszakban hazánk (2009–2014) 153,3 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) lehívására jogosult, melyből eddig csak 12 millió euró (alig több mint 3 milliárd forint) kifizetése történt meg. A programok finanszírozásának mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja, ezért legnagyobb beleszólásuk értelemszerűen nekik van a „pénzosztás” metódusában.

A „nagynorvég” és a „kisnorvég”

A gyűjtőnéven „norvég alapnak” hívott pénzügyi támogatási rendszernek 12 alprogramja van, ebből az egyik a civil támogatásokat intézi, a többi például egészségügyi vagy szociális fejlesztési programokat finanszíroz. A norvég alap (ami 10 százaléka a teljes büdzsének, mintegy 4 milliárd forint) a civil pénzek pályáztatását egy nyílt, hosszú ideig elhúzódó versenytárgyalást követően az államtól független szereplőre, az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorciumra bízta, míg a többi programok „szétosztói” állami intézmények. Magyarán, a civileknek szánt pénzek (ezt hívják egymást között a szakértők „kisnorvég” alapnak) „kihelyezésében” a magyar politikai elitnek, különösen a kormánypártoknak nem sok beleszólása van.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki a magyar fejlesztéspolitikáért felelős, azonban ezen kívánt változtatni, mikor levelet írt a norvég kollégájának, hogy tudomása szerint az Ökotárs Alapítvány egy, a választásokon 5,26 százalékot elérő magyar párthoz több szállal kötődik. Lázár szerint ez azért is aggályos, mert így úgy tűnik, hogy Norvégia „egypárti demokráciát” támogatna, azzal a párttal, amely nekik tetszik.
Lázár János beosztottja, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár – akit nem mellesleg esélyesnek tartanak a kormányszóvivői posztra – mindezt megfejelte azzal, hogy az Ökotárs Alapítványt „pártfüggő, szélhámos gittegylet” jelzővel illette.
Lázár Jánosnak egyébként sikerült bekerülnie a legnagyobb norvég újságba, az Aftenpostenbe is, amelyben azt a címet adták a cikküknek, miszerint a magyar vádak szerint Norvégia finanszírozza a magyar zöldeket. Ingvild Stub európai ügyekért felelős államtitkár a lapnak megjegyezte: azért is érthetetlen a kritika, mert az Ökotárs nyílt pályázaton történő kiválasztásában a magyar állammal is konzultáltak. Egyébként a norvég közéletet nem rázta meg Lázár János kijelentése, nagyon kevés cikket lehetett találni erről a témáról.
Magyarországon 5,26 százalékos eredményt csak az LMP ért el. A párt alapítványát Ökopolisznak hívják, amelynek egyik társelnöke Róna Péter ismert közgazdász. Róna a Heteknek kijelentette: nem igaz az az állítás, hogy az Ökotárs több szállal kötődne az LMP-hez, mert egyetlen szállal sem kapcsolódnak egymáshoz. Mindössze egy „gyenge” személyi szál fedezhető fel, miszerint Kaufer Virág, aki az LMP parlamenti képviselője volt, a politikusi pályája feladása után rövid ideig az Ökopolisznál dolgozott, majd innen ment át dolgozni a Ökotárs Alapítványhoz. Róna azt állította: jelenleg semmilyen kapcsolatban nem állnak Kaufer Virággal, sem az Ökotárs Alapítvánnyal. A társelnök szerint Lázár János azt az alacsony színvonalú álláspontot képviseli, miszerint Magyarországon csak az működhet, amit a Fidesz engedélyez, minden más és mindenki más gyanús. „Mitől retteg Lázár János? Talán attól fél, hogy Norvégia gyarmatosít bennünket? És az LMP lesz a norvégok itteni ökle?” – ironizált Róna, aki szerint nem is lenne rossz ötlet ez, hisz a norvég életszínvonal hétszerese a magyarénak. Még az is lehet, hogy a magyarok megszavaznák, tette hozzá szarkasztikusan.       
A Heti Válasz úgy tudja, hogy Foltányi Zsuzsa 2010-ben a párt jelöltjeként indult a választáson, Schiffer András társelnök tagja volt egy Ökotárs-díjat odaítélő kuratóriumnak. Az Ökotárs igazgatóját, Móra Veronikát szintén az LMP jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsába. Egyébiránt a vádakra válaszul a civil programot menedzselő alapítványok visszautasították a vádakat. Egyebek mellett azzal, hogy az Ökotárs Alapítvány első igazgatója és kuratóriumának tagja, Foltányi Zsuzsa 2012-ben állami elismerésben is részesült: a környezetvédő civil szervezetek érdekében végzett munkájáért Környezetünkért Díjat vehetett át Illés Zoltán államtitkártól. Másrészt számos kiemelt állami projektben, stratégiaalkotásban és szakpolitikai programban vesznek részt, ezért – idézzük álláspontjukat: – „az általunk végzett munka semmibe vételének, sértőnek és lealacsonyítónak tartjuk Csepreghy Nándor szavait – nemcsak ránk, hanem a köz érdekében áldozatos munkát végző magyarországi civil szervezetek széles körére nézve is”.

Slusszpoén

Visszatérve a norvég alap működéséhez, az Ökotárs Alapítvány csak egy részét, és csak a civileknek szánt pénzt osztja szét. Az igaz, hogy a kormányzat munkájával olykor kritikus szervezeteket támogat, de a nyilvánosságra hozott támogatotti listából nem egyértelmű, hogy bármilyen részrehajlás lenne az LMP felé. A nagyobb összeget a TASZ, azaz a Társaság a Szabadságjogokért (mintegy 32-33 millió forint) a korrupcióellenes civil szervezet a K-Monitor (36 millió forint) vagy a Transparency International (33 millió forint), illetve a Roma Sajtóközpont, valamint a Levegő Munkacsoport kapott konkrét projektekre. Több szervezet a baloldali kormányokkal szemben is kritikus volt, egyebek mellett a TASZ is elítélte annak idején a Gyurcsány-kormányt. Igaz, ezek a szervezetek az Orbán-kormánynak nem kedvező ügyeknél is megtalálhatóak. A Transparency International és a K-Monitor közös tanulmányban jelentette ki, hogy a kampányban a Fidesz–KDNP (a CÖF és a kormány segítségével) kétszeresen lépte túl a törvény által meghatározott egymilliárd forintos határt. A Levegő Munkacsoport pedig felkarolta azt az adóellenőrt, aki szerint a politikai elit tudtával zajlottak Magyarországon az áfacsalások. A TASZ pedig rendre élesen bírálja a kormányt, egyebek mellett információszabadsággal kapcsolatos kérdésekben.
Az LMP felé való vélt elfogultságról szólva érdemes megemlíteni, hogy a K-Monitor és az LMP között a kampányban több esetben volt feszült kapcsolat a szervezet korrupció elleni minimumprogramja körül: úgy tudjuk, hogy az LMP-ben sértőnek tartották, hogy nem volt világos, hogy a K-Monitor Bajnai Gordonnal milyen feltételekkel egyezett meg a program aláírásáról. Az LMP ugyanis nem kívánt egy csapatba kerülni a volt miniszterelnök pártjával.  
Az ügy sajátos slusszpoénja, hogy Norvégia csak azoknak a – például egészségügyi vagy környezetvédelmi – programoknak a folyósítását függesztette fel, amelyek kapcsán Lázár nem panaszkodott. Ezek azok, amelyekben nem az Ökotárs, hanem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt a közreműködő. Ennek oka, hogy a magyar kormány az alapok lebonyolításáért és monitorozásáért felelős úgynevezett Nemzeti Kapcsolattartót a központi államigazgatáson kívülre helyezte. Ezt pedig a megkötött egyezmények megszegésének veszik a norvégok. Magyarul: a „nagynorvég” alap 36 milliárdját eddig szétosztó NFÜ helyére egy másik szervezetet emeltek be, de ezt elfelejtették átvezetni a norvégokkal kötött szerződéseken. A gondot az jelenti, hogy ebből az enyhe dilettantizmusból eredően egy sor fideszes város „nagynorvég” alap által finanszírozott fejlesztése is szünetel.

Olvasson tovább: