Kereső toggle

Hollywood is megirigyelhetné a magyar kaszinósztorit

Pénz az ablakban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Van-e a köze a kaszinókoncessziókkal kapcsolatos döntésnek ahhoz, hogy Andy Vajna jó kapcsolatokat ápol egy befektetőcéggel, amelynél a magyar államnak meglehetős adósságai vannak? Vagy ahhoz, hogy állítólag Szima Gábor DVSC-tulajdonos a játékgépek betiltása miatt kevésbé tudja támogatni a debreceni focit, és ezt a miniszterelnöknek is elpanaszolta? És tényleg lesz kaszinójuk a CBA-tulajdonosoknak?

Lassan finisbe érkezik a szerencsejáték-ipar kormányzati újrarajzolása.
A folyamat még 2012-ben a szerencsejáték-törvény átalakításával és a játéktermi nyerőgépek teljes betiltásával kezdődött. A jövőben pedig országosan összesen 11 kaszinó működhet majd – ezek közül 5 Budapesten, 3 Nyugat-Magyarországon, 3 pedig Kelet-Magyarországon.
A kormányzati érvelés szerint a liberalizált piac szigorítására és központosítására azért volt szükség, hogy megakadályozzák a szerencsejáték-szervezőknek a pénzmosással és egyéb bűncselekményekkel foglalkozó szervezetekkel való, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő összefonódását. Illetve, hogy hatékonyan biztosítsák a játékosok védelmét és a felelős játékszervezés elvének érvényesülését.
Egy őszi törvénymódosításnak köszönhetően a nemzetgazdasági tárcának lehetősége van a koncessziókat pályáztatás nélkül kiosztani a „megbízható” szerencsejáték-szervezőknek. Eszerint az adott cég többek között rendelkezik 10 éves szakmai tapasztalattal, nem volt 500 ezer forintnál na-gyobb köztartozása, 5 milliósnál nagyobb bírsága, valamint átlátható.
A nemzetgazdasági tárcához 29 ajánlat érkezett be, és 15 cég felelt meg a megbízhatósági feltételeknek. Az állami Szerencsejáték Zrt. például mind a 11 koncesszióra bejelentkezett. Ehhez képest meglepő volt, hogy az első körben kiosztott 7 koncessziót 2 vállalkozás nyerte el. Budapesten mind az 5 kaszinót Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, pontosabban a Las Vegas Casino Kft. kapta, a debreceni futballklub tulajdonosának, Szima Gábornak a cége, az Aranybónusz 2000 Kft. pedig Debrecenben és Nyíregyházán nyithat játékbarlangot. Ezek közül a vidékiek, illetve 2 fővárosi kaszinó még ebben az évben megnyithat, a többi csak január 1-jétől. Jelenleg egyébként mindössze 3 kaszinó működik az országban: 2 Budapesten (az egyik Andy Vajna, a másik részben a Szerencsejáték Zrt. érdekeltsége), egy pedig Sopronban, amelyben az állami szerencsejátékcég szintén tulajdonrésszel bír. Ezek azonban az év végéig működhetnek csak.
Bár mindkét nyertes rendelkezik szerencseipari tapasztalattal, a döntést heves kritika érte szakmai és politikai oldalról egyaránt. Vajnát cégének offshore háttere miatt támadták. Erre ő nemes egyszerűséggel azzal reagált, hogy az 5 budapesti kaszinó működtetésére egy új céget alapítanak majd. Az a kérdés azonban a levegőben maradt, hogy akkor vajon nem kell-e újra lefolytatni a koncessziós eljárást. Szima Gábor vállalkozása kapcsán pedig az derül ki, hogy annak jegyzett tőkéje mindössze 3 millió forint – miközben a feltételek között szerepel az erős törzstőke megléte.
Persze ezen könnyen javíthat majd a tulajdonos. Egy szakmabeli forrásunk szerint bár egy kaszinó kialakítása félmilliárd forintnál kezdődik, és magas a havi rezsi is a sok élőmunka miatt, a jövedelmezősége rendkívül magas. Főleg, hogy nem lesz konkurencia. Nem véletlen, hogy a játékgépek betiltását követően meredeken emelkedtek a megmaradt kaszinók bevételei. A budapesti Tropicana 7,2 milliárdos bevételt produkált tavaly, ami 4,5 milliárddal magasabb mint az előző évben. Sopronban 1,2 milliárdról 1,9 milliárdra nőtt a bevétel, és Andy Vajna fővárosi kaszinója is 3,8 milliárdot termelt 2013-ban.
Egy húsz éve a szakmában dolgozó forrásunk szerint a változásoknak inkább politikai, mintsem szakmai okai vannak. A piac átalakítása előtt 1100 játékszervező volt és 17-18 ezer vendéglátós vállalkozás üzemeltetett játékgépet. A pénznyerő ágazat mintegy 80 milliárdos bevétellel kalkulálhatott, és mintegy 40 milliárd forint folyt be a költségvetésbe csak a játékadóból. Most a 7 kiosztott koncesszió díja 4 milliárd forint lesz, és egymilliárd forintos áfabevétellel is kalkulál a nemzetgazdasági tárca. Forrásunk szerint ez azt bizonyítja, hogy a kormány a saját lábába lőtt azzal, hogy egyelőre két kézbe osztotta le a szerencsejáték-ipar lapjait. „Persze a költségvetés bevétele nem a fő szempont. Úgy tűnik, olyan emberekre volt szükség, akik tudják, hogy hova kell majd tenni az extra bevételt” – vélekedett.
Megjegyezte, hogy a szerencsejáték- iparban elterjedt információk szerint Orbán Viktor Andy Vajna hatására fújta le korábban a szerverközpontú nyerőgépek bevezetését – amelyek révén a hatóságok akár online módon is ellenőrizhették volna a forgalmat. Azt beszélik, Szima Gábor szintén a miniszterelnöknek panaszolta el, hogy a nyerőgépek betiltásával mekkora veszteség érte, és így nehezen tudja finanszírozni a debreceni labdarúgást. Hozzátette: a szakmán belül olyan pletykák is keringenek, melyek szerint Andy Vajna pozícióit erősíti, hogy jó kapcsolatai vannak egy olyan befektetőcéggel, amelynél a magyar államnak meglehetős adósságai vannak. Az a meggyőződés is tartja magát, hogy a maradék négy koncesszió jövőbeni boldog tulajdonosai között ott találjuk majd a CBA élelmiszerlánc szintén kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosi körét is. Nyilván ezek ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen pletykák, de a közhangulatot jól mutatja, hogy ilyen és ehhez hasonló faktumok kelnek szárnyra.  
Forrásunk megjegyezte: mindeközben az állami Szerencsejáték Zrt. egyelőre hiába pályázik a kaszinókért. Egy másik szakértő szerint ugyanakkor az állami cégnek nem is feltétlenül illik bele a profiljába ez a tevékenység – ezért azt is elképzelhetőnek tartja, hogy csak a látszat kedvéért jelentkeztek be az összes koncesszióra.
Iványi György, a Szerencsejáték Gyártói Szövetség elnökhelyettese viszont arra számít, hogy a Szerencsejáték Zrt. egy-két koncessziót meg fog nyerni. Szerinte egyébként a szakmán belül nem okozott nagy meglepetést a koncessziókkal kapcsolatos döntés, egyedül azért „húzta fel a szemöldökét mindenki”, mert Andy Vajna egyből 5 kaszinó üzemeltetésére is jogot kapott.    
„Az kétségtelen, hogy a piac kiigazításra szorult, a több mint ezer játékszervező túl sok volt. Az egyes döntések miértjét azonban nem ismerjük, mi is csak a városi legendákat halljuk” – fogalmazott Iványi György, megjegyezve, hogy azzal kapcsolatban is mindenkiben csak kérdések vannak, hogy miért érte meg a kormánynak az adóbevételek csökkentése árán is beszűkíteni egy 10 ezer embert foglalkoztató iparágat. Ráadásul úgy, hogy a széles játékosközönség nagyobbik része továbbra is igényelné a játéktermek által kínált lehetőségeket. Közülük nem mindenki fog átszokni a kaszinókba, inkább az egyelőre még kontrollálatlan online játékokkal vagy a teljesen illegális megoldásokkal próbálkozik.
Az elnökhelyettes egy pozitívumot azért tudott említeni: a 11, többnyire új kaszinó miatt az általuk képviselt játékgépgyártók várhatóan jókora megrendelésekhez jutnak majd.

Olvasson tovább: