Kereső toggle

„Politikusbűnözés” – ahol tényleg a Jobbik vezet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Garázdaság, ittas vezetés, zaklatás: miközben a Jobbik a szavak szintjén rendre fellép a „politikusbűnözés” ellen, az Országgyűlésbe juttatott képviselői ellen 11 esetben döntöttek mentelmi joguk felfüggesztése mellett az elmúlt négy évben. „Politikusbűnözés” kategóriában abszolút értéken számolva is vezet a Jobbik, mandátumarányát tekintve azonban kifejezetten brutálisan teljesített.

A parlamenti jegyzőkönyvek szerint 2010 és 2014 között összesen 19 esetben határozott az Országgyűlés valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Ilyen aktusra akkor kerül sor, ha az érintett képviselő ellen büntetőeljárást akarnak indítani, és a parlamenti többség úgy dönt, hogy ehhez zöld utat ad, mert megalapozott lehet a gyanú. Az említett 19 esetből 4-ben volt érintett MSZP-s képviselő, 3-ban fideszes és egyben a vak komondoros, korábbi fideszes Balogh József, míg a többi 11 eset a Jobbikhoz kötődik. 10 esetben a párt képviselője ellen, egyben pedig egy korábbi jobbikos ellen született a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat. Az összesített versenyben a Jobbik tehát megdöbbentően magas, 53-57 százalékos eredményt ért el, függően attól, hová számoljuk a hírhedt antiszemita kijelentéseiről ismert Lenhardt Balázs garázdasági ügyét – izraeli zászlót égetett –, amelyet azt követően követett el, hogy kilépett a pártból. 

Amennyiben a frakciók létszámához viszonyítjuk a felfüggesztéssel végződött mentelmi ügyeket, még súlyosabb eredményt kapunk: miközben a Fidesz esetében – 227 fős frakció, 4 eset – kevesebb, mint 2 százalékos a ráta, az MSZP esetében – eredetileg 59 fős frakció, 4 eset – 6,7 százalékos az arány, a Jobbiknál – 47 fős frakció, 10 eset – 21 százalékos értéket kapunk. Vagyis minden ötödik jobbikos képviselő érintetté vált valamilyen büntetőügyben. A statisztikák szerint az említett 11 eset közül 6 esetben közvádas ügyről van szó, vagyis olyan súlyú cselekményekről, amelyekben az állam képviseli a vádat. 

Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Staudt Gábor ellen, amiért a jobbikos országgyűlési képviselő 2010 szeptemberében alaptalanul állította azt, hogy Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal általa feljelentett akkori főigazgatóját gyanúsítottként hallgatták ki a katonai ügyészségen, és kezdeményezik az előzetes letartóztatását. Staudt minderről azt követően beszélt, hogy az altábornagy által vezetett Alkotmányvédelmi Hivatal olyan szakvéleményt készített, amely szerint Staudt és három jobbikos frakciótársa nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Staudt mentelmi jogát a legfőbb ügyész kérésére az Országgyűlés még 2011 tavaszán felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként ki is hallgatta az országgyűlési képviselőt.

Zagyva György Gyula ellen zaklatás miatt indult eljárás. A legfőbb ügyész indítványa szerint a jobbikos politikus 2010 augusztusában a verőcei Magyar Sziget fesztiválon a Hetek című hetilap két munkatársát fenyegető kijelentéseket tett, „mindeközben a kezében lévő ostorral végig hadonászott”, és egy alkalommal az újságírók egyike felé ütött. A mentelmi bizottság ülésén akkor Zagyva György Gyula azt mondta: nem követte el az ügyészségi átiratban foglaltakat, ugyanakkor kérte mentelmi jogának felfüggesztését. A bíróság végül bűnösnek mondta ki Zagyvát zaklatás vétségében, és ezért egy év próbára bocsátotta.

Lenhardt Balázs mentelmi jogának felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte garázdaság miatt, miután egy állampolgári bejelentés szerint az akkor még jobbikos politikus 2011. novemberben levette Károlyi Mihály budapesti szobrának talapzatáról a koszorúkat és a virágcsokrot, majd a szemetesbe tette őket.

Halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt hallgatta ki gyanúsítottként Ferenczi Gábor országgyűlési képviselőt a Központi Nyomozó Főügyészség idén januárban. A jobbikos képviselő panasszal élt a gyanúsítás közlésével szemben, a Legfőbb Ügyészség azonban ezt elutasította. Az Országgyűlés tavaly októberben függesztette fel Ferenczi mentelmi jogát, miután a képviselő májusban Ajka belterületén autójával elütött egy 93 éves asszonyt, aki a mentőautóban elhunyt. Az ügyészség szerint a képviselő annak ellenére nem fékezett, hogy az idős nő egyértelműen át akart kelni az úttesten, és csak akkor vészfékezett, amikor a lecsökkent távolság miatt a balesetet már nem lehetett elkerülni.

Samu Tamás Gergő jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését 2010 nyarán kezdeményezte a parlament szakbizottsága, mert a Budapesti Nyomozó Ügyészség azzal vádolta meg, hogy 2008. március 15-én több emberrel együtt rátámadt a rendőrökre. A Fővárosi Bíróság végül jogerősen tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte hivatalos személy elleni erőszak miatt. Bebizonyosodott, hogy Samu Budapest belvárosában a tömegből a rendőrök felé dobott tárgyakat, és egy rendőr pajzsába is belerúgott. A Jobbik úgy nyilatkozott, hogy az ítélet ellenére kiáll Samu mellett.

A szintén jobbikos Mirkóczki Ádám ellen ittas vezetés miatt indult eljárás. Mirkóczki 2012 őszén ünnepelt a barátaival, majd állítása szerint aludt egyet, és reggel autóba ült. Igazoltatták, megszondáztatták. A rendpárti képviselő azt állította, hogy keveset aludt, és nem ürült ki szervezetéből az alkohol.

Minta mókus

A Jobbik a párt mintatelepülésének nevezte el Gyöngyöspatát, miután 2011-ben a jobbikos Juhász Oszkárt választották polgármes-terré. Juhászról korábban nyilvánosságra került egy hangfelvétel, melyen kabinetfőnökével és pártszimpatizánsokkal beszélget egy lehetséges polgárháború kimeneteléről, továbbá „dzsipszikről” és a „zsideszről”. Polgármesteri tevékenysége során több köztörvényes ügyben is érintetté vált Juhász: a rendőrség megállapította, hogy önmerényletet követett el – állítólag azért, hogy fenyegetettségét bizonyítandó fegyverviselési engedélyhez jusson. A rendőrség azzal is meggyanúsította, hogy a közmunkásokat a polgármester magánbirtokán dolgoztatták. Ebben az ügyben Juhász megvádolta az őt leleplező újságírót – lapunk és az ATV munkatársát –, akit azonban a bíróság felmentett, így akár hamis vád miatt feljelentést is tehet. Végül, de nem utolsósorban kiderült, hogy a Juhász által használt önkormányzati autóba irreálisan sokat tankoltak, a menetlevelek nagy része pedig egyszerűen „eltűnt” az önkormányzatból.

Olvasson tovább: