Kereső toggle

A rezsiharc örök

Az ipari energiaárakat törné le a kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az új kormány újabb frontot nyit a rezsiharcban: ezúttal az ipari energiaárakat kívánják csökkenteni. Ezt nem feltétlenül törvényi eszközökkel és cégfelvásárlással érnék el, hanem a beharangozott állami óriásközműcég törné le az árakat a szabadpiacon - nyilatkozta a Heteknek Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára. Ezzel a megoldással kicselezhetik az uniós szabályokat.

Vegyes képet mutat a rezsicsökkentés eddigi mérlege. A tavalyi 20 százalékos csökkenés után idén áprilistól a gáz ára 6,5 százalékkal, szeptembertől az áramé 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken. Legalábbis lakossági szinten. A szabadpiaci fogyasztók – vagyis a vállalkozói szektor – számára ugyanakkor 2010 óta több mint 30 százalékkal emelkedett az energia – az áram és a földgáz – ára, ezen a belül a legnagyobbak esetében 44 százalék volt a rezsiemelkedés. Erről Felsmann Balázs energiaügyi szakértő beszélt az ATV Start című műsorában, azzal magyarázva a folyamatokat, hogy az egyetemes (lakossági) szolgáltatók haszna a rezsicsökkentés nyomán már lenullázódott – kvázi „nonprofit” módon működnek –, így energiacégek a vállalati szektoron hozták be a „lemaradást”. Többek között ezzel a „keresztfinanszírozással” magyarázható például, hogy az Elmű-Émász csoport 25 milliárdos osztalékot tudott utalni a részvényeseknek.
Nem véletlen, hogy a kormány rezsiharcában új front látszik megnyílni. Orbán Viktor még a választási kampányban beszélt az „első magyar közhasznú vagy közszolgáltató vállalat” megalakításáról, amelynek szavai szerint az lesz a dolga, hogy „úgy adjon az embereknek energiát – nemcsak a háztartásoknak, hanem az iparnak és a kis- és középvállalkozóknak is – , hogy nem akar ezen profitra szert tenni”. Vagyis a lakossági árak további mérséklése mellett a vállalkozói szektor számára is elérhető lesz a rezsicsökkentés. Ezt erősítette meg a választásokat követően Németh Lászlóné fejlesztési miniszter, aki szerint már közel egy éve dolgoznak a közműtörvényen, amely lehetővé teszi az ipari rezsicsökkentést is.  
Felsmann Balázs szerint azonban van egy kis bökkenő: az Európai Unió energiapiaci szabályai nem teszik lehetővé, hogy mikrovállalati szint felett az állam beleavatkozzon a piaci árakba, vagyis hatósági árat szabjon meg – emiatt nemrégiben Franciaországot marasztalta el Brüsszel.
Megoldás persze erre is kínálkozik: az eddigi kormányzati nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy nem hatósági árakkal csökkentenék az ipari rezsit, hanem az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. – vagy ennek berkein belül egy külön cég – válna nonprofit szolgáltatóvá, amely egyszerűen letörné a szabadpiaci árakat. Ezzel pedig akár ki is szoríthatja a külföldi érdekeltségű energiacégeket a magyar piacról.
A logikusnak tűnő elképzeléssel a jobboldalon sem ért egyet mindenki. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Heti Válasznak úgy vélekedett: „A rezsicsökkentéssel már elmentünk a falig: tovább nem lehet folytatni. (…) Ha a szolgáltatáson nem marad marzs, akkor ez a működtetés rovására fog menni”. Hozzátette, hogy konzervatív közgazdászként nem hisz abban, hogy bármilyen ágazatot nonprofittá kellene alakítani, szerinte inkább örülni kellene annak, ha egy vállalat tisztességes versenyben profitra tesz szert, s arra kell ösztönözni, hogy azt beruházásokra fordítsa. „Ha a kormány a nonprofit energiaszektor mellett dönt, ám legyen. Ettől én még a magánszektor szerepében és erejében hiszek. A nonprofit energiaszektor inkább baloldali gondolkodásmódra vall, ezért nem örülök neki” – jegyezte meg.
De nem csak Heim Péternek vannak kétségei. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke például arról nyilatkozott a Napi Gazdaságnak, hogy kizárólag uniós pénzből lehet majd fedezni az energetikai beruházásokat és eszközpótlásokat, mert a víz-, a szennyvíz-, a távhő- és más közszolgáltató vállalatok államosításával, illetve a hatósági árszabályozással, a cégek nonprofittá tételével nem marad pénz az egyéb kiadásokra.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Heteknek ugyanakkor arról beszélt, hogy alapvető félreértés a kormányzati tervekkel kapcsolatban, hogy azok nem „non-profit”, hanem a „no-profit” közműszolgáltatásról szólnak. Amíg az előbbinél az adott szolgáltató eleve nem képezhetne üzemi eredményt, addig az utóbbinál ez megengedett, azzal a megkötéssel, hogy az nem vihető ki az ágazaton kívülre, nem vehető fel osztalékként – hanem a működésre és a fejlesztésre kell fordítani.  
„Hozzánk hasonlóan az Európai Unió legtöbb tagállamában komolyan foglalkoznak a szolgáltatási díjak emelkedésével. Bulgáriában vagy Görögországban emiatt az emberek az utcára vonultak, de Németországban is téma, hogy az ipar versenypiaci pozíciói a növekvő energiaárak miatt jelentősen romlottak az Egyesült Államokkal vagy a Távol-Kelettel szemben” – fogalmazott az államtitkár, kiemelve, hogy ennek ellenére minden szolgáltatási ágazatra kiterjedő, magyarországi átvételre alkalmas szabályozási mintát nem találtak.
A hazai elképzelés részleteiről viszont még nem tudott nyilatkozni, mondván, azok előkészítés alatt vannak. „Egyértelmű gazdaságpolitikai irány, hogy a versenypiaci pozíciónkat erősen befolyásoló ipari energiaárakat csökkenteni kívánjuk. Mindezt úgy, hogy közben az ellátásbiztonságot és az uniós szabályokat is figyelembe vesszük” – mondta Fónagy János, utalva arra, hogy Brüsszel a közép- és nagyvállalatok esetében nem engedi az árak hatósági szabályozását. A megoldás szerinte ezért nemcsak a törvényi szabályozásban vagy a cégvisszavásárlásokban keresendő, hanem a „piaci eszközökben” is. Ez a fentebb már említett „technikát” jelenti: az állami „no-profit” közműszolgáltató majd letöri a piaci árakat.
Arra a felvetésre, hogy a vállalkozások rezsiköltségei részben éppen a lakossági rezsicsökkentés miatt emelkedtek meg 30-40 százalékkal, az államtitkár azt mondta, ő nem ismer olyan számokat, amelyek ezt a drágulást alátámasztanák. Szerinte a nagy áramszolgáltatóknak egyébként az erőművi termelésből vagy éppen – a gázszolgáltatókhoz hasonlóan – az elosztásból is szép hasznuk származik. Arról nem is beszélve, hogy a korábbi években elért eredményeik okán még mindig jelentős osztalékokat tudnak fizetni. „Vitathatatlan, hogy ezek a cégek az elmúlt másfél évben korábbi extraprofitjuk jelentős részét elveszítették, és a szabadpiaci szektorban is csak addig emelnek árat, amíg lehet, de a tönkremeneteltől messze vannak, és az ajtót sem akarják becsapni maguk mögött. Tiszteletben tartják a magyar kormány törekvéseit” – fogalmazott Fónagy János.

Olvasson tovább: