.
Az emlékezés nem szokta különösebben lázba hozni a közönséget, legfeljebb elismerik, hogy szükséges, és alávetik magukat az ezzel járó formaságoknak. Akinek az emlékezéshez elég elmerengeni és visszagondolni a saját régi életére, amelyet éppen a felidézett esemény vagy eseménysor választott el drasztikusan az újtól, az azóta eltelt életétől… nos, az „másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről / az már egy messzefénylő, szabad jövő felé tör” – Radnóti szavaival.
Budapesten szerdán több ezer ember gyűlt össze, hogy csendesen lázadjon a múlt átírása ellen, a saját múltjuk átírása ellen, amely nemlétezővé, mesebelivé tenné a szüleiket, nagyszüleiket, testvéreiket, unokatestvéreiket, legjobb barátjukat vagy barátnőjüket, akiket nem hozhattak magukkal abból a régi életből, a 70 évvel ezelőtti események miatt. A náci megszállás azonban nem az első, és nem az utolsó momentum volt a régi és az új élet elválasztásában. Az első zsidótörvények óta eltelt huszonöt év tette lehetővé, hogy 1944-ben ne legyen hova menekülnie több százezer zsidó magyarnak a Wass Albert, Tormay Cecil, Nyírő József antiszemita művein nevelkedett magyar lakosság között, mutatott rá Karsai László történész.
Politikamentes megemlékezés egy olyan korszakról, amelynek tragédiáját az akkori politika okozta, nehezen elvárható, a párhuzamokat pedig nem kellett erőltetni: a fent említett írók műveit ismét beemelték az oktatási programba, és akkor elhangzott szavak, mondatok hangzanak el ma is a parlamentben, a véletlen egybeesések pedig a történelemben ritkán véletlenek. Ezért kellett letagadni a Horthy- szobor állítását, a nyilas retorika felbukkanását, a zsidók lajstromba vételének felvetését egy számára kedves idős zsidó néni előtt, mondta el Konrád Péter rabbi, mert ezeket jól ismeri, és nem tudna békében távozni a földi életből, ha arra gondolna, hogy ezt hagyja maga után is.
A meggyilkoltaknak és a gyilkosaiknak közös emlékmű ötlete ezért személyes paradoxon is Heisler András, Zoltai Gusztáv, Konrád Péter, Karsai László számára. Nem felejtik édesapjuk, édesanyjuk szavait, amellyel nyugtatták őket, aztán pedig azokat a szavakat, amellyel elbúcsúztak tőlük, munkaszolgálatba vagy haláltáborba menet.
A magyar nyelv, a magyar sors társaként is értelmezhetetlen számukra, hogy egyformán kéne emlékezni rájuk és gyilkosaikra. Míg a náci kollaboráns Pétain csak annyira működött együtt a deportálást követelő nácikkal, hogy végül a francia zsidók hetven százaléka megmenekült, addig a magyar zsidóság hatvan százaléka veszett el a náci vezetők kegyeit kereső Horthy uralma alatt, aki akkor is folytatta a deportálásokat, amikor a környező országok, Szlovákia, Románia már rég visszavonulót fújtak.
Mindig megrendítő ezeket a tényeket hallgatni, látni azokat az arcokat, akiknek a nemzeti tragédia személyes veszteség, és mégis itt állnak, emlékeznek és emlékeztetnek, magyarul beszélnek a magyarok által elkövetett pusztításról, érezni a levegőben a fájdalmat, amely mégsem harag, amely az újrakezdést sürgeti, és csupán a régi lezárását kéri cserébe. „Lehetnének talán még emberek, / hisz megvan bennük is, csak szendereg / az emberséghez méltó értelem. / Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.” A tömeg együtt mondja Bálint András színművésszel, hogy „Nem reménytelen!”, Radnótit idézve 1944-ből.
A Holokauszt 70. évfordulója során ez volt az első komoly civil kezdeményezés. A kormány által szervezett események egyelőre nem hoztak létre széles körű konszenzust a társadalomban, mindazonáltal a Dohány utcai megemlékezésen a kormány is képviseltette magát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes személyében. Ilan Mor izraeli nagykövet beszédében a holokauszt tagadását érthetetlennek nevezte, kifejezte Izrael teljes támogatását a zsidóság mellett, bárhol éljenek is, és héber nyelvű beszédéből már a tolmácsolás előtt ki lehetett hallani, hogy egyértelmű nyomatékot ad a szavainak.
A liberális jogrend demokratikus deficitje olyan jogi háttérhatalmat termelt ki, aminek sem választói legitimitása nincs, és a közérdeket sem szolgálja. Eljárásuk rendszerint azt közvetíti nemzeti...
Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavaztak egy határozatot, amely felszólít minden tagállamot, hogy haladéktalanul ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ezt mindeddig hét...
Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozzák a dízelautók behajtását Budapest központjába – legalábbis a főváros új vezetőségének tervei szerint. A változáshoz azonban parlamenti döntés...
Nemcsak Romániában ismert jelenség, hogy gyerekeket a saját szüleik adnak el prostituáltnak – ez az összes posztkommunista és harmadik világbeli országra jellemző. A gyerekeltűnések mögött...
Az online térben szocializálódott fiatal szülők számára természetes, hogy életük főbb eseményeit publikálják – nem kivétel ez alól a szülővé válás sem. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy...
Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fiatal ne házastársi hűségben és szülői szerepben gondolkozzon, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A média, az aktuális...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!