Kereső toggle

Újratermelődő várólisták

Áprilisi választásokra: egymilliárd a legtürelmesebb betegeknek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egymilliárd forintot szánt a kormányzat a kórházi várólisták, elsősorban a nagy-ízületi protézisbeültetésre várók számának csökkentésére. Szakértők szerint az egyszeri segítség ideig-óráig enyhíti csak a problémát, mert a listák újratermelődnek. A helyzetet nehezíti, hogy a diagnosztikai területeken is növekvő várakozási időre számíthatnak a betegek.

Az egészségügyi szakállamtitkárság tavaly év végén 1 milliárd forint ráfordítást jelentett be a kórházi várólisták csökkentésére. Havas Szófia (kis képünkön alul), az MSZP szakpolitikusa kérdésünkre megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint ebből végül 700 millió lett valóban szétosztva, és ezt is névre szólóan, TAJ-számra lebontva küldte meg az OEP a kórházaknak, meghatározva azok körét, akiknek az operációját el kell végezni áprilisig. Csakhogy időközben a kijelölt betegek kétharmada a Népszabadság értesülése szerint eltűnt a várólistákról – például meggondolta magát, vagy máshol megműtötték –, a pénz viszont nem ruházható át másik betegre. A Magyar Kórházszövetség apellál, a finanszírozás mikéntje egyelőre kérdéses, mivel a szakállamtitkárság válaszközleményében kifejtette: „a kórházi felmérések lezárása után lehet majd – egyeztetve a szakmával és az intézményekkel – eldönteni, hogy milyen módon lehet az eredeti célok megtartásával a forrás fennmaradó részét is hasznosítani.”
A tárca bejelentése szerint a leghosszabb várakozási idejű nagyízületi protézisbeültetésre várók, ezen belül is a legrégebben várakozó betegek mielőbbi ellátását kell preferálni. Balog Zoltán miniszter úgy nyilatkozott: 1300 csípő- és térdprotézis beültetésre váró beteg operációját fedezi így az OEP. Havas Szófia szerint a pénz elosztása is aránytalan, hiszen van olyan nagy fővárosi ellátó intézmény, amely mindössze 4-5 millió forintos támogatást kapott.
Az OEP adatai szerint egyébként legtöbben, azaz 26 ezren szürkehályog-műtétre, 10 ezren térdprotézis-, 9 ezren pedig csípőprotézis-műtétre várnak hazánkban, a várakozási idő intézménytől is függ, szemműtéteknél akár 4-5 év is lehet. A leghosszabb várólista az Országos Gerincgyógyászati Központban van, mintegy 700 beteggel, átlag 2 év várakozási idővel. Itt nem pluszfinanszírozással, hanem kapacitásnöveléssel igyekeztek úrrá lenni a türelmi időn. Az évi 1800 műtétet végző intézmény finanszírozható műtéteinek számát az idei évtől 30 százalékkal megemelték, így a várakozási idő tartósan 6 hónapra rövidülhet – nyilatkozta nemrég a főigazgató.  
Szócska Miklós szakállamtitkár szeptemberben bejelentette: az átláthatóság céljából központosítják a várólistán szereplő és az ellátott kórházi betegeket, s a letisztázott adatbázis a várakozási idő rövidülését is magával hozza. A rendszer máig nem átlátható, a várólistás betegekről nincsenek egységes adatok: az OEP nyilvántartásában mintegy 70 ezer, a Magyar Államkincstár (MÁK) szerint 50 ezer fő vár valamilyen operációra. Balog Zoltán miniszter a héten úgy nyilatkozott: mint-egy 10 százalékkal rövidülnének a várólisták, ha valós adatokat tartalmaznának.
A várólisták hossza szervesen összefügg az intézmények adósságállományával is, ráadásul mindkettőre jellemző, hogy hónapról hónapra folyamatosan újratermelődik. Bélteczki János (kis képünkön fent), a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke szerint egymilliárd forint egyszeri segítség jó, ha fél évre elég, aztán újratermelődik a korábbi lista. Az összeg tízszeresére lenne szükség, hogy a listák minimalizálódjanak. „A hosszú várólisták mögött döntően a pénzhiány, továbbá az orvoshiány áll, de idetartozik az is, hogy nem mindenfajta betegséggel kapcsolatos műtétről kötelező központi várólistát vezetni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a diagnosztikai területeken is egyre nő a várakozási idő, a CT átlag 3 hónap, az MRI 6 hónap, de ultrahangra, laborra is heteket kell várni” – figyelmeztetett Havas. Szerinte a pénzkivonás, az intézmények államosítása, az osztálybezárások és az orvoselvándorlás miatt az összeomlás szélére jutott az ágazat, holott elvileg azért központosították a rendszert a várólistákkal együtt, hogy egyenlő színvonalon egyenlő hozzáférést biztosítsanak mindenkinek.
„A MÁK adatai szerint november végén 111 milliárd volt a kórházak adósságállománya, ami duplája a 2009-es adatnak. Ennek fő oka, hogy 2010 óta 300 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. Ezen sem az egymilliárd forint, sem az idei évre bejelentett 18,2 milliárdos pluszráfordítás nem sokat változtat, de még a tavaly novemberi 33 milliárdos kórházkonszolidáció sem, különösen, hogy a források elosztásában rendre közrejátszanak helyi politikai lobbiérdekek is” – emlékeztetett Havas Szófia. Nálunk uniós viszonylatban is igen hosszúak a várólisták, ennek ellenére ő sem tartja reálisnak, hogy a tavasz óta megnyílt lehetőség, miszerint aki legalább fél éve vár műtétre, az egy másik uniós országban is megműttetheti magát, sokakat érintene Magyarországon, mivel az OEP csak az itthoni költségek erejéig finanszírozza a kinti beavatkozásokat.

Olvasson tovább: