Kereső toggle

Rezsi, rezsi, rezsi

Lakossági fórum Navracsics Tiborral

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A ribillió atyja, az MSZP felfalta / Bajnait, a libást, kilökte mint hibást, / hátra van még Mesterházy, őt is fogja annulálni”.  Szimpatikus, hetvenes éveiben járó férfi szavalja el saját versét kérésünkre, mielőtt elkezdődne Navracsics Tibor rezsicsökkentő fóruma. Várpalotán vagyunk a művházban. Eredetileg a kisterembe hirdették meg az összejövetelt, de olyan sok érdeklődő jött, hogy meg kellett nyitni a színháztermet. Később megtudjuk, hogy sokan a környékbeli településekről, Füredről, Balatonakarattyáról érkeztek, állítólag békemenetes buszok is beszálltak az utaztatásba. Vagyunk úgy háromszázan.

A belépéskor határozott szervezők kérnek meg, írjam alá a jelenléti ívet. Miért? Csak tudni szeretnék, hányan voltunk. És ahhoz miért kell megadnom a lakcímemet, a telefonszámomat és az e-mail címemet? Csak azért, hogy tudják, ki honnan érkezett. Ja, értem, én meg már azt hittem, adatbázist építenek. Megadom az adatokat, de a karzaton újabb ívet tesznek elénk. Persze, nem azért. 

Hölgy áll a színpad előtt. Rövid bevezetője szerint a most megszavazott harmadik rezsicsökkentés különösen érinti a várpalotaiakat, mivel sok itt a távfűtéses lakás. És – tegyük hozzá – érintette őket az első és a második is, mert az emberek már csak olyanok, hogy akárhányadik is egy rezsicsökkentés, az hatással van rájuk. Vagy a pénztárcájukra. Ami viszont nem áll távol tőlük. A Fidesz nem is titkolja, hogy a közelgő választást arra az egyszerű kérdésre kívánja kihegyezni, hogy akar-e ön még kevesebbet fizetni. Mert ha akar, akkor szavazzon rá. A Fideszre. Ennél egyenesebb programot csak a Magyar Kétfarkú Kutyapárttól hallottam, az úgy szólt, hogy „Több mindent, kevesebb semmit!” Őket azonban nem jegyezték be pártként, mert megtévesztő a nevük.

Lehetne most afelett borongani, hogy tényleg ilyen egyszerű-e a választói néplélek, de nem érdemes, április 6-án úgyis kiderül. Egyébként Navracsics Tibor is azt mondta kérdésünkre – a fórum után – hogy nem lepi meg, ha elsősorban gazdasági szempontok alapján döntenek az emberek. A felvetés egyébként úgy szólt, nincs-e hiányérzete amiatt, hogy sem morális kérdésekre, sem a jogállamiságra, sem gazdaságpolitikai elképzelésekre, sem külpolitikára, sem a kultúrára, sem semmi másra nem igazán kíváncsiak az érdeklődők.

A Navracsics előtt beszélő Kontrát Károly belügyi államtitkár mindenesetre az elvárásokkal kompatibilis előadást tart. Nem bonyolítja: „Mi amit mondtunk, azt betartjuk”. Szépen betanulta a főbb adatokat az eddigi rezsicsökkentésekről, és kerek perec megmondja azt is, hogy az eredményeket csak úgy lehet megvédeni, ha újabb négy évre bizalmat kapnak. 

Kontrát szerint a „zelmúltnyolcév” – 2002-2010 – pusztítását nem lehet négy év alatt helyrehozni, ahhoz még négy év kell.  Ez mondjuk annyiban új, hogy Orbán Viktor már tavalyra elrugaszkodást és gyarapodást ígért. Igaz, még 2011-ben. A belügyi államtitkár azt is megígéri, hogy a közbiztonság érdekében „még szigorúbb” törvényeket fognak hozni.

Kontrát után Navracsics Tiboré a szó: színvonal tekintetében ugrunk, az üzenet viszont hasonló: a jelenlegi ellenzék kormányon gyakorlatilag tönkretette az országot, ám a mostani kormány elhárította a bajt. „Amit az elmúlt három és fél évben végrehajtottunk, az európai szinten is csodálatraméltó: az unió egyik legutolsó országából – akár a költségvetés stabilitását, akár a gazdasági növekedés lehetőségét nézzük – az egyik legstabilabb gazdaságú országgá váltunk” – mondja a miniszterelnök-helyettes. A csodálatos eredmények a megelőző időszak fényében igazán értékesek, hiszen ki ne tudná, hogy „2002-től egyre kevesebb pénz jutott az embereknek, nőtt az infláció, az államadósság, kevesebb pénz jutott az önkormányzatoknak.”

Szóba kerül „egy politikus”, aki 2004-ben azt mondta, nagy a jólét, majd ugrunk a kettővel ezelőtti választásokra: Navracsics emlékeztet rá, hogy 2006-ban a magyar költségvetési deficit a második legnagyobb lett a világon. „És csak azért nem az első, mert az első helyezett Libanon költségvetési deficitjét egy kicsit befolyásolta, hogy Izrael abban az évben megtámadta” – teszi hozzá.

A nézők kissé fásultnak tűnnek, sok a nyugdíjas, érdekes módon akkor szakítják meg tapssal Navracsics beszédét, amikor megemlíti, hogy hosszú idő után mégis sikerült rács mögé juttatni a két magyar kisgyermek életét kioltó ír gázolót, és ez egy nagy magyar siker. 

A jövővel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes is megpendíti, hogy ők sosem ígértek gyors eredményt, a korábbi „elrugaszkodással” és „gyarapodással ” szemben annyit mond: 2014-ben elindultunk kifelé a válságból. De, teszi hozzá, nem könnyű évek állnak előttünk, és automatikusan nem jön választási győzelem. Azt kéri a hallgatóságtól, hogy az ellenzékkel kapcsolatos gyanakvásaikat egészen április 6-áig ne tegyék félre, mert „ők tudják, hogy hatalmon lenni jó”. (Mármint a baloldal.) Lehet, hogy ezzel mások is így vannak, de Navracsics  úgy folytatja: „ne adjuk át a hatalmat ezeknek a mosolygós úriembereknek”.

Az előadás végén kérdéseket is fel lehet tenni írásban. Mi is próbálkozunk, azt kérdeznénk, hogy mit szól a miniszterelnök-helyettes ahhoz a hírhez, hogy offshore cégeknél landolt a rezsicsökkentés haszna. Pechünk van, a cetli fennakad az illetékes munkatárs rostáján. Kifelé menet elégedett arcokat látunk, a többség szerint győzni fognak, Navracsics előadása olyan magas szintű volt, hogy „szórólapon kellene terjeszteni”. Összeakadunk a versmondó bácsival is, aki méretes magyar zászlójával ülte végig a fórumot. Miért hozott zászlót? Hát azért, hogy nehogy azt higgye valaki, tótok ülnek itt.

Olvasson tovább: