Kereső toggle

Pázmány Péter bizonyára jókat mosolyogna

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A KDNP számára legsikeresebb négy éven vagyunk túl a rendszerváltás óta” – jelentette ki lapunknak Rétvári Bence, a párt alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A politikust egyebek mellett a Corvinus Egyetemen található Marx-szobor elleni „háborújáról”, a német megszállás áldozatainak emlékművének megítéléséről, valamint a KDNP kormányzati szerepéről kérdeztük.

Miért zavarja önt annyira Marx, hogy az élettelen szobrát el akarja üldözni a Közgázról?
– Más közgazdásznak nincs ott a szobra, csak egyedül Marxnak. Nyilván azért van ott, mert szimbolizálja az előző korszakot. Ráadásul ezt az alkotást 1957-ben, a forradalom leverése után rendelték meg. Számomra az az ellentmondás, hogy ha az egyetem nevében vállalhatatlan volt Marx, hisz nevet cseréltek, akkor a szobrát miért őrizték meg.
Marxnak több nyugat-európai városban emeltek szobrot. Az egyik legelitebb amerikai egyetemnek számító Yale 1500 találatot ad ki Marxra keresve, s a rendes szemináriumokon kívül tíz nyilvánosan elérhető web-szemináriumot kínál marxizmus témában.
– Én is jártam Trierben, abban az utcában, ahol Marx született, és a róla elnevezett közterületen. A Magyar Tudományos Akadémia másfél éve vizsgálta a kommunista utcanevek kapcsán Marx életútját is, ugyan nem helyezte tiltó listára a közgazdászt, de aggályos kategóriába sorolta. Nem javasolták, hogy közterületeket nevezzenek el róla. Ebben a határozatban fogalmazták meg, hogy a tőlünk nyugatabbra valóban találhatóak Marx-szobrok, de olyan országokban, ahol a közgazdász tanait nem akarták rendszerszinten a gyakorlatban is megvalósítani. Magyarország nem ilyen, súlyos áldozatokat okozott hazánknak a kommunista kísérlet.  
Miért pont most érezte úgy, hogy ezt a kezdeményezést meg kell tennie? Tudnia kellett, hogy: egy, ez a kérdés a Közgáz belügye, az egyetemi autonómia miatt nem teljesíthetnek egy ilyen kérést, kettő, a KDNP alelnöke részéről érkező politikai nyomásgyakorlásra csak nemet mondhat az intézmény vezetése. Szóval, olyannak tűnik, mintha a kereszténydemokratáknak egy kis identitás-kampányra volt szükségük, hogy ne simuljanak bele a Fideszbe?
– Valóban, a KDNP identitásának része az antikommunizmus. Az egyetemi autonómiába akkor avatkoznánk be, ha tudományos, vagy tanagyaggal kapcsolatos észrevételeket fogalmaztunk volna meg. Abba szóltunk bele, hogy Marx Károly nem alkalmas arra, hogy példakép legyen. A szoborállítás funkciója pedig ez. Marx egyrészről osztályharcos, másrészről fajgyűlölő nézeteket vallott, aki azt mondta, hogy a következő háborúban el kell pusztulnia a reakciós osztályoknak, és ki kell irtani a reakciós fajokat. Aki ilyen gondolatokat fogalmazott meg, annak nem lehet szobra egy egyetemen.
Egyébként sok újdonságot találtunk Marxszal kapcsolatban, mivel a szocializmus idején cenzúrázták a műveit. Sok botrányos gondolatot kihagytak, nem csoda, hiszen Marx például a rabszolgaságot elfogadhatónak tartotta. Ugyan okkal kiállt a munkások sanyarú helyzete ellen, de a rabszolgáságot nem kritizálta, pedig az nagyobb mérvű jogfosztást jelentett. Sőt, Európa működésének elengedhetetlen feltételének tartotta a gyarmatok fenntartását. Meglepett, amikor ezt olvastam.
Nem gondolja, hogy kettős mércével mér, hisz a jobboldali példaképek között is lehet olyan nevekkel találkozni, akik megosztják a közvéleményt. Prohászka Ottokár püspök hírhedt antiszemita volt, mégis szobrot kapott a Lakitelki Főiskolán, utcák és iskolák viselik a nevét. Ő azt tartotta: „A zsidóság azért fekély a keresztény Nyugat testén, mert nem ismer erkölcsi korlátot”. Pázmány Péter az erőszakos rekatolizáció szimbóluma, nem tisztelte a vallásszabadságot, az erőszakos áttérítés híve volt. Az ő munkájának gyümölcsei voltak olyan koncepciós perek, amelyek során gályára küldtek protestáns lelkészeket, erőszakkal rekviráltak protestáns templomokat. Amikor Nyírő József hungarista író munkásságát nemrég tananyaggá tette az oktatási kormányzat, a világhírű Nobel-békedíjas író, Elie Wiesel visszaadta az állami kitüntetését.
– Marxnak szobrot állítottak Budapesten, méghozzá egy kiemelt helyen, a Közgázon, míg az Ön által említett, bizonyos körökben vitatott személyeknek nem állítottak. Fontos megjegyezni: Marxnak népcsoportokra vonatkozó megsemmisítési, fajgyűlölő nézetei voltak. A délszlávokat népszemétnek nevezte. Az egyetemnek és a kezdeményezésünk kritikusainak ezt kellene figyelembe vennie, nem másokhoz méricskélni Marxot.
Az Ön által emlegetett népszemét kifejezést Engels használta, a „Magyar harcok” című művében.
– Igen, de a könyvet Marxszal közösen jegyezték, tehát ezzel ő is egyet értett. Ha az egyetem azt mondaná, hogy valóban Marx nem lehet példakép, akkor elővehetjük a többi vitatott kérdést is. Ha nem így van, akkor a kritikusoknak van kettős mércéje. Ha a Marx-szobor nem lesz ott a Corvinus Egyemen, akkor leülhetünk, és elkezdhetünk vitatkozni rajtuk.   
Említette, hogy a KDNP antikommunista. Pozsgay Imre a Lenin Intézetben diplomázott, majd sok évig Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet vezetett, de a KDNP nem tiltakozott akkor, amikor részt vállalt a Fidesz–KDNP kampányában, majd az Orbán Viktor által felkért alkotmány előkészítő testületben.
– A Fidesz és a KDNP vezetői azért kerülhettek vezető szerepbe, mert megtörtént a rendszerváltás, aminek köszönhetően nem csak a marxista szemléletű politikusok lehettek állami vezetők. A másik oldalon azonban csak olyan miniszterelnökökkel találkozhatunk, akik rendszerváltás nélkül is hasonló pozícióba kerülhettek volna, hiszen részei voltak a szocialista-marxista párt és ifjúsági elitnek az előző rendszerben. Gondoljon bele, Horn Gyula, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon rendszerváltás nélkül is lehetett volna kormányfő. Pozsgay Imre szerepe mellékes volt ebben a ciklusban, a Fidesz és a KDNP vezetői nem a marxista körből érkeztek.
Mi a véleménye a Szabadság téri Hazatérés templomában lévő Horthy-szoborról és a térre tervezett német megszállás áldozatainak emléket állító szoborcsoportról?
– Eltérő. A Horthy-szobor felállítóinak viselkedését provokációnak tartom. E véleményem miatt ifjabb Hegedűs Lóránt, a Hazatérés templomának lelkésze pert helyezett kilátásba ellenem, méghozzá jó hírnév megsértése vádjával. A megszállás áldozatainak emlékművét helyes kezdeményezésnek értékelem, mert 1944. március 19-én a német megszállás Magyarország szuverenitásának a végét jelentette, amely nagyon sok ember halálához, súlyos, máig ható nemzeti tragédiához vezetett.
Az áldozatokat képviselő szervezetek és a német nagykövet is bírálta az emlékművet.
– Szerintem félreértés lehet részükről. Egy történelmi ténynek állítunk mementót, és az áldozatok emlékére emeljük az emlékművet. Semmilyen minket terhelő felelősséget nem akarunk áthárítani. Sajnos a második világháborúban nem csak áldozatok voltak magyarok, de elkövetők is.
Mégis heves indulatokat vált ki az ügy, hétfőn Gulyás Márton, a Krétakör igazgatója is megtalálta önt. Mit szólt a kritikájához?
– Egyáltalán nem illő egy emléknapot aktuálpolitikai beszólással megzavarni. Sajnálom Gulyás Márton tiszteletlen viselkedését, nem méltó a holokauszt emléknapjához, és méltatlan a holokauszt áldozataival, túlélőivel szemben.
Választási kampány kezdődik, ami egyben a számvetés ideje. Elégedett a KDNP szerepével?
– A KDNP számára legsikeresebb négy éven vagyunk túl a rendszerváltás óta. Az alaptörvénybe bekerült minden, a kereszténydemokratáknak fontos és semmi, ami vállalhatatlan érték. A ciklus elején korrekt módon  sikerült rendezni az állam és az egyházak viszonyát. Bekövetkezett a családpolitika és az adórendszer átalakítása családbarát módon. Az egyházi intézmények most már a vatikáni megállapodásban rögzített módon a világiakkal azonos finanszírozás mellett működhetnek. Emellett sikerült a hittant szabadon választható tantárggyá tenni.
Kritikusaik, így például a DK politikusai szerint önök a hatalmukat arra használták, hogy ideológiai okokból tömegessé tegyék az állami iskolák egyházi kézbe adását.
– Az iskolákat nem az állam adta egyházi kézbe, ez a lépés egyedi döntés volt minden iskolafenntartó önkormányzat részéről. Az egyházaknak az átvétel terhet, hosszú távú áldozatot jelent. Megemlíteném, hogy a történelem során az egyházak lényegesen több iskolát, kórházat és szociális intézményt hoztak létre, mint az állam, de a kommunizmus során ezek nagy részét államosították. A mérleg még mindig nem állt vissza az eredeti helyzetébe.
A DK azonban fel akarja mondani a vatikáni szerződést, mert szerintük nem fair, hogy hatalmi célokban vesznek részt az egyházak.
– A vatikáni szerződésben nem arról van szó, hogy kúriai bíborosok és püspökök privilégiumokat kapnak, hanem a jogegyenlőségről. Nevezetesen, hogy az egyházi intézmények diákjai, tanárai, betegei, orvosai, gondozói egyenlő elbírálásban részesülnek a
világiakkal. Ha ezt egy valamikori baloldali kormány felmondja, az azt jelenti, hogy másodrangú állampolgárokká teszi a hívőket.
Ők azt sérelmezik, hogy államhatalmi eszközöket használnak fel a jobboldallal összefonódott történelmi egyházak, hogy így szerezzenek társadalmi befolyást. Ilyen értelemben önökre úgy tekintenek, mint a rekatolizáció eszközeire.  
– Rendkívül humoros, hogy egy református miniszterelnök rekatolizálná Magyarországot. Botorság ilyent állítani. Az előbb emlegetett Pázmány Péter bizonyára jókat mosolyogna ezen.

Olvasson tovább: