Kereső toggle

Munkanélküliség kozmetikázva

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

December elsején elindította a kormány a téli közfoglalkoztatási programot, amit máris nagy sikerként tüntet fel, elsősorban a munkanélküliséget jelző statisztikai adatokban. A közmunkásoknak az új program immár nemcsak munkát kínál, hanem képzést is, igaz azt, hogy ki miben vesz részt, a munkaügyi kirendeltség dönti el, és nem az egyén. A képzések tematikájának megismerése után azonban rögtön kiderült, a hirtelenjében összeállított tesztek és képzési feladatlapok köszönő viszonyban sincsenek a felnőttképzés gyakorlatával, azokat kisiskolásoknak állították össze. Az oktatás olyannyira komolytalan, hogy azt a tanárok se veszik komolyan, és a kínált tananyag több, független szakértő szerint is minősíthetetlen.

„A téli közfoglalkoztatási program keretében december másodikától vehetnek részt különböző tanfolyamokon a közmunkások. A programban átlagosan kétszázezren dolgoznak majd áprilisig, közülük ötvenezren képzésben is részt vesznek” – áll a felelős államtitkár, Dr. Czomba Sándor sajtóközleményében, mely a téli közfoglalkoztatási program elindulásáról szólt. A téli programra 2013-ban 24 milliárdot csoportosított át a kormány, ennek jelentős része uniós forrás. Jövőre azonban már nő a tét, 184 milliárd forintot szánnak közfoglalkoztatási programokra. A kormány 200 ezer olyan embert szeretne foglalkoztatni ezen a télen, akik nem rendelkeznek a „munkaerőpiacnak szükséges kompetenciákkal”.
Az államtitkári közlemény szerint 20 ezren OKJ-s, az állam által elismert képzést, 29 ezren betanító jellegű képzést, 48 ezren alapfokú készségfejlesztést kapnak a program ideje alatt. További 4 ezren – akiknek nincsen meg a 8 általánosuk – felzárkóztató képzésben is részt vesznek, ezren pedig traktor- vagy tehergépjármű-vezetést tanulhatnak.
A program kapcsán múlt héten járta be az internetet az a fotó, melyen egy szintfelmérő teszt egy lapja látható olyan feladatokkal, mint napocska vagy felhő rajzolása, és a képhez közölt leírásból kiderült az is, hogy ezt a szintfelmérőt a felnőtt közmunkaprogramban részt vevő embereknek kellett kitölteniük. A lapunknak nyilatkozó egyik pedagógus, aki a képzésben mint tanár vesz részt, megerősítette a feladatlap létezését, és elmondta, hogy az ominózus kérdés mellett még számtalan nagyon egyszerű feladat szerepelt a tesztben.
„Ezért a feladatért 7 pontot kaptak, de a nevük és a címük leírásáért is járt 10 pont” – mondja a pedagógus, aki először annyira megalázónak tartotta a feladatlap kitöltetését, hogy nem is vállalta azt. „Az igazgatóm azonban kerek perec megmondta, ha nem végezzük el a képzésben előírt feladatokat, akkor nem kapunk plusz bért érte, és akkor majd a Klik (Klebersbeg Intézményfenntartó Központ) az alapbérünkért fog bennünket kötelezni, hogy a munkaidőnk terhére vegyünk részt a programban”. A tanár elárulta, jelenleg 2500 forintos óradíjért oktatnak az általános iskolai tanárok a közfoglalkoztatási programban a lyukas óráik alatt.
A teszt után kialakították a csoportokat az eredmény függvényében, és különböző csoportokba eltérő szinteken kezdték meg a felzárkóztatást. A Türr István Képző és Kutató Intézet egyik névtelenséget kérő munkatársa szerint az alapkompetencia-képzésekben és felzárkóztató programban részt vevő mint-egy 50 ezer embert közel 2350 ilyen csoportba sorolták be. A taníttatásukhoz több ezer pedagógust alkalmaztak, ehhez viszont nem elég a jelenlegi tanári létszám, így a nyugdíjba vonult pedagógusokat is csendben visszahívta a Klik, hogy velük pótolja ki a hiányzó tanári létszámot. A Klik részvételét a programban kormányhatározat írta elő, hiába volt egy gyenge tiltakozás a túlterheltségre hivatkozva a szervezet részéről, a parlament még törvényt is módosított a siker érdekében – mondja a TKKI névtelenséget kérő munkatársa.
Mivel maga a program december 2-án indult, így a több száz oldalnyi tananyag összeállítására egy hónapja volt az EMMI – az érintett minisztérium – háttérintézményeinek. 30 nap alatt egy ekkora munkát senki sem tud elvégezni, mondja lapunknak Kovács István nyugalmazott tanár, felnőttképzési szakértő. „Nem lehet rohammunkával egy ilyen programot elkészíteni, nem ismerve a résztvevők tudásanyagát, meglévő és fejlesztendő kompetenciáit. A program magán viseli az egyetlen és eredeti célját, a pénz elköltését, és a munkanélküli statisztikák választásokra történő kozmetikázását” – mondja kendőzetlenül a szakember.
A program tananyagát teljes egészében a már említett Türr István Központ dolgozta ki, és a honlapján az egy ideig meg is volt található, árulja el a TKKI munkatársa lapunknak. A honlapon kötelező tematikát is kínáltak a tananyagok mellé. Eszerint a „tanulók” egy ráhangoló tréninggel kezdik az okulást, majd ezt követi az írás-olvasás, számolás, tanulási készségek fejlesztése, életvitel-kompetenciák fejlesztésen, és végül a munkásoknak mentálhigiénés fejlesztésen is részt kell venniük.
A programban részt vevő tanár szerint a kisiskolások szintjén kell haladni, például az írás-olvasás anyagban első lépésként újra „megtanítják” a betűket, a hangképzést a résztvevőknek. A számtani részben villákat és kanalakat kell számolni, amin csak röhögnek a résztvevők, hiszen a fizetésüket napra, percre pontosan kiszámolják, meddig lesz elég, és mire futja, a kanalak és villák számolgatása közben az órán többen felálltak, és hazamentek kínjukban – meséli a tanáruk. Az életvitel-fejlesztés tananyag és a mentálhigiénés óra sokkal hasznosabb, ám például az alapvető jogi ismeretek címszó alatt szinte kizárólag csak az új alaptörvény oktatása szerepel.
Mindezt 438 óra alatt kell elsajátítaniuk, amiből 131 órát igazoltan távol maradhatnak. Ha valamelyik közmunkás túllépi ezt, az kiesik a programból, és pénzt sem kap. A képzés összköltsége fejenként 183 ezer forintra van kalkulálva, amihez még jön a bér- és járulékterhek hozzáadása. A képzések zöme nyolcórás, amiért jelenleg a nettó minimálbért kapják a résztvevők, azaz 48900 forintot.
A lapunk által megkérdezett tanárok között volt olyan is, aki szerint a program céljai ugyan nem teljesíthetőek, vagyis nem mérhetőek, hiszen a végén majd egy hasonló teszttel zárul a program, és annak kielemzésével lenne mérhető a fejlődés, mégis van egy népes réteg a beiskolázottak között, akinek bizony hasznára válik az iskolába járás. Ezen emberek zöme eddig a 21990 forintos szociális járadékon tengődött, nekik a bérnövekedés komoly segítség minden hónapban. Az egyik tanár szerint a legnagyobb gond a funkcionális vagy gyakorlati analfabétizmus jelenléte a társadalom bizonyos rétegeiben, és ennek a felszámolására jó lehet ez a program. „Azt vesszük észre, hogy olvasni nagy nehezen tudnak ugyan ezek az emberek, de azt, amit olvasnak, nem értik, így bizony analfabétáknak számítanak, nekik az a pár hónap tanulás még sokat segíthet”– mondja az egyik falusi tanárnő, aki szintén részt vesz a programban.

Olvasson tovább: