Kereső toggle

Koldusbotra jutottak a segítők

Országos sztrájkra készül a szociális ágazat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elkeseredettség és sztrájkhangulat uralkodik a szociális szakmában, miközben a kormányzat látszattárgyalásokat folytat az érdekképviseletek sztrájkbizottságával. A szakállamtitkár a héten bejelentette: márciustól bérpótlékot kapnak az ágazat dolgozói. A havi átlag 3-5 ezer forint többlet – más pótlékok egyidejű megvonásával – aligha jelent megoldást a nettó 78 ezer forintos átlagbérekre, legfeljebb választási fogásként értelmezhető.

„Balog Zoltán miniszter úr kezdeményezésére pénteken egyeztetés kezdődik a szociális életpályamodellről a kormányzat, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a fenntartók képviselői között” – jelentette be a héten Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár. Hozzátette: januártól ágazati bérpótlékot vezetnek be az életpályamodell részeként. A területen dolgozók márciustól kapják meg – januárig visszamenőleg – a pótlékot, ennek összege havonta bruttó 6-17 ezer forintot jelent, de nem tudni, ez miként differenciálódik. Soltész közölte: tavaly óta növelni tudták az ágazat finanszírozását is, de ennek oka az érdekképviseletek szerint főként az ellátás átalakítása, bővítése – például a bölcsődei férőhelyek számának növelése –, nem pedig a szakmai feltételek javítása vagy béremelés volt. 

A szakállamtitkár bejelentette azt is, hogy naprakész a taj alapú nyilvántartó rendszer, amelynek révén átlátható, hogy az alap- és szakellátásban a szolgáltatók kik után kapják a normatívát. Szakmai érdekképviseletek az értelmetlen adminisztrációs terheken túl sérelmezik azt is, hogy a normatívák összege alacsonyan stagnál, ráadásul fenntartótól függően – állami, önkormányzati vagy egyházi intézmény – különbözik.

A fő probléma, hogy eddig nem történt egyeztetés a szakmával, amely pedig az elmúlt években sokszor kezdeményezett párbeszédet a minisztériummal. Az egzisztenciális elkeseredés miatt példátlan szakmai összefogással létrejött nyáron a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság, amelynek legfőbb követelései között szerepelt a mielőbbi bérrendezés és az egyeztetések megindítása. Az ombudsman állásfoglalására is hivatkozva követelték az egészségügyi bértábla kiterjesztését a szociális szféra dolgozóira is. „A szociális szakma novemberi demonstrációja után felállt egy sztrájkbizottság, majd nehézkesen megindultak a kormánnyal való egyeztetések. Tegnap viszont a minisztérium bejelentette, hogy más szervezetek bevonásával létrehoznak egy minisztériumi munkacsoportot az életpályamodell kidolgozására, ami azonban egy hosszú távú koncepció. Tehát figyelmen kívül hagyják mind a sürgős bérrendezésre, mind a szakmai egyeztetésekre vonatkozó követeléseinket. Annyi tény, hogy korábban felvetettük: elkerülhetetlen lesz az életpályamodell kidolgozása is” – mondta el lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke, aki egyben a sztrájkbizottság ügyvivője. Hozzátette: a BDDSZ-t meghívták ugyan a minisztériumi munkacsoportba, de a sztrájkbizottság – kérésük ellenére –  nem kapott képviseletet benne. Azt, hogy a bérpótlék folyósítása márciustól, nem pedig januártól kezdődik el, Szűcs Viktória lényegében kampányfogásként, a kedélyek lenyugtatásaként értékeli: márciusban visszamenőleg adnak oda háromhavi pótlékot, aminek az egyhavi átlagos becsült összege nettó három-ötezer forint béremelkedést jelent. Szerinte valószerűtlen, hogy egy megfelelő életpályamodellt még ebben a ciklusban kidolgozzanak, különösen, hogy egyelőre még egy tervezet sincs a láthatáron.

Kónya Gusztávné, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnöke kérdésünkre megerősítette: a 90 ezer főt foglalkoztató szociális ágazatban tavaly nettó 78 ezer forint volt az átlagbér. Mintegy 15 ezren felsőfokú végzettségűek, és nagy a képzett pályaelhagyók aránya. Szerinte biztosra vehető, hogy a beígért bérpótlék hatására egyes önkormányzatok most elkezdik megvonni a még létező juttatásokat is a szociális dolgozóktól. Úgy véli: ha sem a sztrájkbizottsággal, sem a minisztériumi csoporttal nem történik érdemi előrelépés, a bérpótlék önmagában nem képes megakadályozni az országos sztrájkot a választások előtt.  

Sajgál Rózsa, a Budapesti Szociális Forrásközpont szociális szakértője szerint viszont nem baj, ha az életpályamodell kidolgozása átnyúlik a választások utáni időszakra, az a lényeg, hogy átgondolt legyen, de ez elképzelhetetlen szakmai konszenzus nélkül. Például alapból tisztázni kellene, hogy ki nevezhető szociális szakembernek, milyen végzettség sorolható ide, hiszen ez ma egy igen tág kategória. Másrészt a bérpótlék azért nem helyettesítheti a bérrendezést, mivel más pótlékokat megszüntettek az ágazatban. Az pedig tarthatatlan, hogy alacsonyabb bért kap az, aki szociális otthonban ápol egy magatehetetlen embert, mint az, aki ugyanezt egy kórházban teszi, azaz a szociális szféra nem választható el az egészségügyitől. Mindezek következtében ugyanis sokan átigazolnak a szociális szférából az egészségügybe, vagy éppen ott vállalnak másodállást. „A szociális szakma a megfelelő képzésekkel együtt csak 1989 után alakult ki nálunk, azután volt egy felfutása, majd pont a gazdasági krízis idejére teljesen háttérbe szorult. Holott válságidőszakban a kormányzatnak különösen érdeke lenne a lecsúszás megelőzésére fókuszáló, hatékonyan működő szociális ellátórendszer megerősítése” – jegyzi meg a szakértő.

Olvasson tovább: