Kereső toggle

Hogyan kezeli a magyar klérus a papi pedofíliát?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a XVI. Benedek pápa által 2011-2012 között elbocsátott 400 pedofil pap között voltak-e magyarok is, annyit azonban tudni, hogy a Vatikánban folyó kéjes üzelmek átvilágításával megbízott nyolc bíboros (képünkön) egyike tud a hazai klérus viselt dolgairól. Magyarországon – egy kivételével – eddig valamennyi pedofilügyet sikerült eltussolnia a püspököknek.

Az ENSZ Gyermekvédelmi Bizottsága a napokban szembesíti a Vatikánt az elmúlt évtizedek elhallgatott gyermekmolesztálási ügyeivel. A felbukkanó dokumentumokból kiderül, hogy a Szentszék főleg XVI. Benedek pápa trónra lépésével erősített bele a „takarításba”. Joseph Ratzinger II. János Pál pápa idején vezette a Hittani Kongregációt, és hamarosan saját hatáskörébe vonta az egyre szaporodó kínos ügyek kezelését. A pápai trón elfoglalása után lefolytatott vizsgálatok alapján 2011–2012 között 400 pedofil papot laicizáltatott, ám az érintettek vallomásai által gyanúba kevert kuriális bíborosok körével (ők a pápa legközvetlenebb munkatársai) már nem tudott megbirkózni.

XVI. Benedek lemondása előtt készíttette azt a hírhedt 300 oldalas dokumentumot, amely elsősorban az ő szennyesüket tartalmazza, és amelynek folyományait Ferenc pápa vállára terhelte. Tavaly novemberben került sor az új pápa és a Szentszéken belül tapasztalható pénzügyi illetve szexuális jellegű visszaélések feltárásával megbízott nyolc bíboros első találkozójára, amely a hírek szerint azért tartott a tervezettnél egy nappal tovább, mert Jorge Mario Bergogliónak megrendült az egészsége, amint megmutatták neki a Kúrián belül zajló visszaélések bizonyítékait.

A pápacsere óta Magyarországról is újabb próbálkozások történtek, hogy bizonyos „kezeletlen területekre” felhívják Róma figyelmét. A Tarcisio Bertone vatikáni államtitkár helyére kinevezett viharos életű Pietro Parolinig azonban nem jutott el az a tavalyi keltezésű levél, amelyet egy katolikus hívő jegyez, több püspököt megemlítve benne. Szerencséjére azonban talált egy menekülő útvonalat, így még a pápa és a bíborosok novemberi találkozója előtt pár nappal sikerült eljuttatnia észrevételeit az európai ügyekkel foglalkozó müncheni érseknek, Reinhard Marxnak (aki egyben a nyolc átvilágító bíboros egyike). A katolikus egyház németországi bíborosa válaszában Isten áldását kérte a férfi további erőfeszítéseire.

Az első magyar püspökbotrány 2005-ben robbant ki Pécsett, és Róma érdeklődése azóta is töretlen a magyar egyházi belügyek iránt. 2010-ben a magyar püspöki konferencia közleményt adott ki, amelyben arra hívja fel a hívek figyelmét, hogy ne kárhoztassák már a megyék érsekeit és a püspöki konferenciát a főpapság (és szűk pátriájuk) botrányainak eltussolásával, mert a velük kapcsolatos vizsgálatok indítására kizárólag az Apostoli Szentszék jogosult.

Az elégedetlen hívek egy része ugyanis, látva az egyházi felettes szervek részéről jelentkező passzivitást, nekilátott levelekkel bombázni a Vatikán államtitkárságát. A legtöbb panaszlevél nem jutott el az illetékes kuriális szervekhez, vagy mert rossz helyre címezték, vagy mert egy időben magyar pap volt a Vatikán püspöki kongregációjának titkára és ő vizsgálatok szorgalmazása helyett – teljesen szabályellenesen – hazaküldte a hívők levelét a feljelentett magyar püspököknek.

Ennek a gyakorlatnak Wildmann János lett az egyik áldozata. Az Egyházfórum című katolikus folyóirat főszerkesztője elmondta lapunknak, hogy a tudomására jutott pedofilüggyel értelemszerűen először Mayer Mihály pécsi püspököt kereste fel, ám ő hallani sem akart vizsgálatról. „Találkozásunk után Pécsett nekem teljesen megszűnt az életterem” – meséli egyházi körökben való ellehetetlenülésének körülményeit Wildmann, aki ezt követően több levelet is írt Rómába. Bevallása szerint egy huszonöt évvel ezelőtti és nem is Magyarországon, de magyar pap által elkövetett abúzust leszámítva (a pap a mai napig misézik itthon) két konkrét esetről van tudomása, amelyekkel rendőrséghez is fordult. Az illetékes rendőrtisztet nem tudta meglepni: ismerte az eseteket, amelyekről a főszerkesztő beszámolt.

A rendőrtiszt szerint legalább fénykép vagy három tanú az a bizonyítottsági szint, aminél esetleg megindítják a nyomozást. Ráadásul az áldozatokat nagyon meggyötri az eljárás, a szembesítés, és a tapasztalat az, hogy végül úgyis azokon verik el a port, akik nem szolgáltatnak kellő mennyiségű bizonyítékot a feljelentéshez.

A rendőr elmondta Wildmannak: többször előfordult már, hogy ráálltak egy ilyen ügyre, majd váratlanul visszahívták őket. Ilyenkor feltehetőleg vagy a püspökség egyezett meg a károsultakkal, és azok visszavonták a feljelentést, vagy a károsultak nem voltak hajlandók vallomást tenni, vagy nem volt elég bizonyítékuk. A dolog hangulatára jellemző, hogy többen (belső informátorok vagy áldozatok) külföldre menekültek, miután megtudták, hogy a pécsi egyházmegye ellen érdemi nyomozás zajlik. „Nekem csak az autóm ablakát törték be, de sokan a bosszútól félve hallgatnak, valószínűleg a sírig” – mondja Wildmann.

Az a kiugrott katolikus pap, aki a pécsi egyházmegye püspöksége ellen negyvenvalahány rendbeli bűncselekménnyel kapcsolatos feljelentést tett, több pedofilgyanús esetet is említett a Heteknek. Érdekes módon a szexuális zaklatásokról egy helyi KDNP-s (!) tájékoztatta. Két esetben tizenhat év alatti fiúk voltak az áldozatok, akik közül az egyiknek a pécsi püspökség egyik korábbi gazdasági vezetője tett ajánlatot. A másik bűncselekmény helyszíne Mohács, ahol indult is nyomozás, a püspökség emberei azonban megkeresték az áldozatokat, akik nem tudni, milyen alku hatására, de visszavonták a feljelentést. Ez történt Harkányban is. Itt 2010 karácsonyán váratlanul áthelyezték a plébánost, mert a gyanú szerint inzultálta a hittanosait. Püspökség, rendőrség, majd alku után felejtés.

Tavalyelőtt a bólyi plébánost kellett lekapcsolni, mert a számítógépéről fizetős pedofil oldalakat látogatott valaki. Mivel ez Mayer Mihály lemondása utáni időszakban történt, azonnal felfüggesztették a plébánost, ám – ahogy az ilyenkor lenni szokott – később felmentették, mivel állítólag mások használták ilyen célokra a gépét. Ami kimaradt a híradásokból az az, hogy a plébánosnak ez már a második összetűzése volt a hatóságokkal, és bizony a bankkártya is könnyedén beazonosítható volt, amivel fizettek a szennyes tartalmakért. Ilyen esetekben ugyanis az Interpol szól a magyar hatóságoknak, akik elkezdenek helyben intézkedni a már meglévő bizonyítékok alapján. 

Az ő sugallatukra szállt ki egyébként egy rendőrségi kommandós csoport a pécsi egyházmegye főiskolájához is 2008-ban, mert az egyházmegye szerveréről valaki gyerekpornó oldalakat látogatott. Mivel az elkövető magas beosztású pap akkor éppen Ausztriában nyaralt, a hatóságok nem találták meg a letöltött képeket tartalmazó laptopot. Egy időben érkező telefonnak köszönhetően pedig a főiskola szerveréről minden tartalmat töröltek, mire a kommandósok megérkeztek. Az informatikust az eset után nem sokkal kirúgták az egyházmegyétől, a többi tanú hallgat…

Az elmúlt években a Vatikán hivatalosan csak egy pedofil ügyben járt el a magyar katolikus egyház kérésére. A budafoki plébános ellen ketten állították egybehangzóan, hogy gyerekeket molesztált. A hazai egyházvezetés annak ellenére nem értesítette a hatóságokat, hogy erről már évek óta vatikáni leirat rendelkezik. A római Hittani Kongregációnál folyó peres eljáráshoz itthonról szolgáltatták a bizonyítékokat. Az ügyet ismerő egyik forrásunk szerint a Vatikánba küldött adatok valódisága azért is megkérdőjelezhető, mivel a plébános „túl sokat tudott”, és ezért útban volt bizonyos egyházi felsőbb köröknek. Az atyát tavaly nyáron laicizálták, és úgy értesültünk, hogy remeteségben kíván élni, és az egyházzal csak a szentmiséken keresztül kíván érintkezni.  

Nem került viszont a Szentszék elé 3-4 évvel ezelőtt az egykori traktorosból plébánossá lett balassagyarmati pap esete. Őt szintén pedofil gyanú miatt helyezték el, de felettesei itthon tartották az ügyet, ami megerősíti annak gyanúját, hogy a fent említett budafoki plébános tényleg útban lehetett korábbi fegyvertársainak, különben sosem ismerik meg a nevét a hét dombra épült városban.

Érdemi válasz helyett

A pedofil ügyek kapcsán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Intézetéhez fordultunk. Ezt kérdeztük: Magyarországon milyen eljárásjogi szabályok vannak érvényben – a Kánonjog alapján vagy alacsonyabb rendű jogszabályokban – pedofil gyanú vagy megalapozott vád esetén? Mit tehet vagy kell tennie egy laikusnak, egy klerikusnak, egy intézménynek stb., ha ilyet tapasztal, vagy tudomására jut? Válaszában Szuromi Szabolcs intézetvezető rektor kérdéseink „egyértelműsítését” kéri, mivel – mint írja – nem találta „teljesen pontosnak” az azokban szereplő kifejezéseket, illetve nem leli az azok közötti „ok-okozati kapcsolatot”.
 

Olvasson tovább: