Kereső toggle

Erdély felvásárlása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Erdély felvásárlására készül a magyar állam – adta hírül a román média az elmúlt napokban. A bukaresti lapok Szabó József Andornak, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjának egy interjújára alapozva közölték, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Romániában. A Külügyminisztérium cáfol, és azt állítja: csak egy kósza ötlet volt, kormányprogram nem született az ügyben. Az ügy pikantériája, hogy a hírt megszellőztető Krónika a Tőkés Lászlóhoz kapcsolódó politikai csoportokat támogató médiabirodalom része.

Futótűzként járta be a romániai sajtót a hír, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Erdélyben, az európai uniós moratórium január elsejei lejártával. Erről állítólag Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséja beszélt a Kolozsvárott megjelenő Krónika című lapnak. A Külügyminisztérium szóvivője azonban cáfolta a hírt, amely a lapban így jelent meg: „Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami, teszem azt, egy kis székely falu határában található? Nos, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni” – idézte az attasét a Krónika. Szabó József Andor állítólag azt is elmondta, hogy a magyar kormány az erdők és az ásványvízforrások magyar kézben tartását is támogatja.

Zákonyi Botond bukaresti nagykövet még az interjú valóságát is cáfolta, leszögezve, hogy az attasé nem adott interjút a Krónikának, és a nagykövetség helyreigazítást kér a napilaptól. Zákonyi szerint egy marosvásárhelyi, zártkörű rendezvényen még decemberben ötletként felmerült a földvásárlás, de ilyen kormányprogram magyar részről nem létezik.
Egy neve elhallgatását kérő RMDSZ-es politikus lapunknak elmondta: a háttérben folyamatosan zajlanak különböző szintű egyeztetések a magyarországi és az erdélyi magyar politikusok között az erdélyi földek magyar kézben tartásáról, de erről nem beszélnek nyíltan. Az a  szóbeszéd ma is tartja magát Erdély-szerte, hogy az első Orbán-kabinet alatt több üzlet köttetett titokban erdélyi földekre, amelyek mögött az akkori magyar kormány állt.

Soós Zoltán, az RMDSZ Maros megyei tanácsnoka szerint itt egy igencsak túlreagált ügyről és botrányról van szó, amelynek a kirobbanása mindenkinek hasznot hajt. A román parlament 2013 utolsó napjaiban fogadott el törvényt azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a külföldi magánszemélyek földvásárlási tilalmának január elsejei megszűnését. (Külföldiek eddig is vásárolhattak földet Romániában, ha azt jogi személyre telekkönyvezték.) Az új törvény szerint elővásárlási jog illeti meg a társtulajdonosokat, a bérlőket, majd sorrendben a szomszédos parcellák bérlőit, az illető településen gazdálkodókat és a román államot, amelyet ezekben az ügyletekben a kormányfőnek közvetlenül alárendelt hatóság fog képviselni – mondja lapunknak a tanácsnok.

Ennek a törvénynek nem mindenki örül, hiszen komoly gazdasági érdekek húzódnak meg a földet vásárló érdekcsoportok mögött, amelyek sok esetben külföldi tulajdonosokat sejtetnek. A magyar fenyegetés felvázolása sokat lendít a törvény elfogadásán, amelyet Traian Basescu elnök a héten dobott vissza a parlament elé átdolgozásra. Ha a szenátus másodszor is megszavazza azt változatlan formában, akkor az elnök kénytelen lesz aláírni a törvényt, amivel a jelenlegi kormány erős kontroll alatt tarthatná a földtulajdon-változtatásokat. A tanácsnok szerint az elhibázott interjú éppen kapóra jött a román médiának.

Európai minta

Romániában egy hektár termőföld ára kétezer euró körül mozog, míg a nyugat-európai ár ennek akár a tízszerese is lehet. Becslések szerint jelenleg 700 ezer hektár romániai termőföld van külföldi befektetők birtokában, a teljes szántóterület nyolc százaléka. Csernai József az egyik ismert turisztikai célpont közelében vásárolt mezőgazdasági területet. Kérdésünkre elmondta: nem volt egyszerű a földdarab megszerzése, mivel a román hatóságok csak olyan cég nevére voltak hajlandók bejegyezni a vásárlást, amely az országban volt bejegyezve, és a többségi tulajdonos mellett van román állampolgár is a tulajdonosok között. „Valóságos kálváriát kellett járni az ügylet során, és még ma is gyakran ellenőrzik a cégünket, amely mezőgazdasági  termékeket állít elő – meséli Csernai. – Végig éreztették velünk, hogy mindezt azért teszik, hogy védjék a földet tőlem, akit veszélyesnek láttak magyarországi voltom miatt.” József azonban megérti a reakciókat, mert a magyarok is védik a földjüket a külföldiektől. A román kormány az új földtörvény megalkotásánál európai mintákat keresett, és éppen a magyar földtörvény volt az egyik mérvadó a döntésükben.

Olvasson tovább: