Futótűzként járta be a romániai sajtót a hír, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Erdélyben, az európai uniós moratórium január elsejei lejártával. Erről állítólag Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséja beszélt a Kolozsvárott megjelenő Krónika című lapnak. A Külügyminisztérium szóvivője azonban cáfolta a hírt, amely a lapban így jelent meg: „Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami, teszem azt, egy kis székely falu határában található? Nos, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni” – idézte az attasét a Krónika. Szabó József Andor állítólag azt is elmondta, hogy a magyar kormány az erdők és az ásványvízforrások magyar kézben tartását is támogatja.
Zákonyi Botond bukaresti nagykövet még az interjú valóságát is cáfolta, leszögezve, hogy az attasé nem adott interjút a Krónikának, és a nagykövetség helyreigazítást kér a napilaptól. Zákonyi szerint egy marosvásárhelyi, zártkörű rendezvényen még decemberben ötletként felmerült a földvásárlás, de ilyen kormányprogram magyar részről nem létezik.
Egy neve elhallgatását kérő RMDSZ-es politikus lapunknak elmondta: a háttérben folyamatosan zajlanak különböző szintű egyeztetések a magyarországi és az erdélyi magyar politikusok között az erdélyi földek magyar kézben tartásáról, de erről nem beszélnek nyíltan. Az a szóbeszéd ma is tartja magát Erdély-szerte, hogy az első Orbán-kabinet alatt több üzlet köttetett titokban erdélyi földekre, amelyek mögött az akkori magyar kormány állt.
Soós Zoltán, az RMDSZ Maros megyei tanácsnoka szerint itt egy igencsak túlreagált ügyről és botrányról van szó, amelynek a kirobbanása mindenkinek hasznot hajt. A román parlament 2013 utolsó napjaiban fogadott el törvényt azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a külföldi magánszemélyek földvásárlási tilalmának január elsejei megszűnését. (Külföldiek eddig is vásárolhattak földet Romániában, ha azt jogi személyre telekkönyvezték.) Az új törvény szerint elővásárlási jog illeti meg a társtulajdonosokat, a bérlőket, majd sorrendben a szomszédos parcellák bérlőit, az illető településen gazdálkodókat és a román államot, amelyet ezekben az ügyletekben a kormányfőnek közvetlenül alárendelt hatóság fog képviselni – mondja lapunknak a tanácsnok.
2014. 01. 17. (XVIII/3)
