Kereső toggle

Józsefvárosi drogbotrány: tűcsere vagy tűosztás?

A meló miatt lett a „balhé”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A meló nem lett elvégezve. A megállapodásban foglaltak nem teljesültek” – indokolta Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, hogy miért bontották fel szerződésüket a Kék Pont Alapítvánnyal, amely az elmúlt években steril tűvel látta el a kerületben a drogfüggőket. Az indok azért lett vita tárgya, mert a Kék Pont aktivistái azzal támadták a józsefvárosi önkormányzatot, hogy döntésükkel súlyos közegészségügyi helyzetet teremtenek, a tűcsereprogram leállásával ugyanis HIV-járvány törhet ki.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a tűcsereprogram a legismertebb ártalomcsökkentő program, bár a létjogosultsága megosztja a közvéleményt.
Az injekciós tűk ingyenes „osztogatásának” legfőbb célja a HIV- és a különféle hepatitisvírusok terjedésének megakadályozása, hisz köztudott, hogy a fertőzések egyik oka a droghasználók közötti, vérrel fertőzött tűk cseréje. A program során azonban a használt tűket és fecskendőket begyűjtik, majd ingyenesen kicserélik, ezzel megakadályozva a terjedést. A program támogatói azzal érvelnek, hogy a terjedő
betegségek (HIV és hepatitis) gyógyíthatatlanok vagy költségesen kezelhetőek, a számos szövődmény és mellékhatás miatt kiugróan drága a betegek gyógykezelése.
A tűcsereprogram úgynevezett alacsonyküszöbű szolgáltatásnak számít, ami azt jelenti, hogy könnyű a „belépés”, hisz anonim módon történik a csere. Ez azért fontos a drogfogyasztók számára, mert ők tartanak attól, hogy amennyiben valahol felírják a nevüket, akkor később hatósági vegzálás elszenvedői lesznek. A tűcsere nem oldja meg a droghasználat problémáját, ellenben a közös tűhasználat útján terjedő fertőzések valószínűségét mérsékli. Magyarán: nagyobb esélyt jelent a drogfogyasztóknak a túlélésre, idővel (ha nem hal meg a kliens) lehetséges a „drogkarrier” felszámolása.  
Kocsis Máté az ügyről szóló sajtótájékoztatón kifejtette: nem vonja kétségbe a program szakmai létjogosultságát (hiszen ő nem szakember), ezért az az álláspontja, hogy ebben a kérdésben szakembereknek kell dönteni. Ugyanakkor önkormányzati vezetőként az a tiszte, hogy a szerződésben foglaltak teljesüljenek, jelesül a használt tűk begyűjtésre kerüljenek. Állítása szerint a Kék Pont munkatársai 107 ezer tűt adtak ki, de csak 40 ezret gyűjtöttek vissza, ami azt mutatja, hogy jelentős mennyiség maradt az utcán. „Az volt a célunk, hogy ne legyenek az intézményeink, a parkok, a lépcsőházak tele drogszeméttel, eldobált tűkkel. Erre vállaltak velünk együttműködést a Kék Pontnál, és ezt a feladatot nem végezték el” – fogalmazott Kocsis.
Ferencz Orsolya önkormányzati képviselő annyival egészítette ki a polgármester szavait, hogy a kerület számára az is gondot okozott, hogy a Kék Pont működése során a tűosztogatással bevonzották a drogosokat a főváros egyéb kerületeiből és az agglomerációból, akik itt tudtak a drogozáshoz megkönnyített módon eszközökhöz jutni.  Kocsis Máté úgy véli, más kerületeknek is szerepet kellene vállani a probléma kezelésében, hogy ne Józsefváros legyen az intravénás drogfogyasztók központja.
Az eldobott tűk számtalan problémát okoznak, például olyanokat, amellyel a Vajda Péter utcában működő óvoda munkatársai rendszeresen szembesülnek, jelesül, hogy az óvoda kertjében szinte mindennap találnak belőlük néhányat. Ha ott hagynák őket, a felügyeletükre bízott gyerekek épségét veszélyeztetnék. Kakuja Klára vezető óvónő el is mondta, hogy a kollégái mindennap azzal kezdik a munkájukat, hogy kimennek a kertbe, és összeszedik a tűket. Van, hogy tízet is találnak a bokrok tövében.  
Újhelyi Eszter, a Szent László Kórház Immunológiai Laboratóriumának vezetője a tűszúrásos balesetek gyakoriságáról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy egyebek mellett HIV- és hepatitis-fertőzés veszélye fenyegeti az érintetteket. Elmondta, hogy az állam évente 2,4 milliárd forintot fordít HIV-fertőzöttek és 7,4 milliárd forintot hepatitises betegek kezelésére.
A tű általi fertőzés esélye a HIV esetében alacsonyabb, tapasztalataik szerint nem is volt tűszúrás által ilyen fertőzés.
A szakember kiemelte, hogy az intravénás droghasználók között Magyarországon egyáltalán nem gyakori a HIV-fertőzöttség, az a homoszexuális életmódot folytató személyekre jellemző. A különféle hepatitisvírus-fertőzések az intravénás droghasználók között jelentősek, aminek egyebek mellett az is az oka, hogy ez a vírus szabad levegőn sokkal tovább életben marad és könnyebben fertőz a tűszúrásos balesetek esetében, mint az AIDS-betegséget okozó HIV vírus.     
A józsefvárosi önkormányzat a Kék Pont helyett a F.E.C.S.K.E.-t (Fiatalokat, Egészséget, Családot Segítő Közhasznú Egyesület) kérte fel a drogszemét begyűjtésére. A polgármester azt szeretné, ha az új partner már januártól átvenné ezt a tevékenységet. Gávay Zoltán, a F.E.C.S.K.E. vezetője elmondta: közvetlen megkereséssel, iskolai előadásokkal segítik a kerületben a drogprevenciót, és bekapcsolódnak a drogszemét gyűjtésébe is, amelyre egy lakossági bejelentő vonalat is szeretnének létrehozni.

Tovább dolgozhat a Kék Pont

Attól, hogy az önkormányzat felbontotta a Kék Pontot működtető alapítvánnyal az együttműködési megállapodást, a tűcsereprogram még nem zár be. A Kék Pont ugyanis finanszírozási szerződésben áll a magyar állammal, és rendelkezik a szükséges hatósági engedélyekkel, hogy a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű és közösségi ellátását továbbra is végezhessék. A Kék Pontnak nincs olyan támogatási szerződése az önkormányzattal, amelynek felmondásával az önkormányzat megszüntethetné az alapítvány tűcsere-szolgáltatását.

Olvasson tovább: