Kereső toggle

Politikai megrendelés a bíróságnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Taktikát váltott a kormány: most már az igazságszolgáltatás is hibás azért, hogy nem sikerült időben megoldani a devizahitelesek helyzetét. Ha a Kúria enged a nyomásnak, és hirtelenjében előránt a fiókból egy  jogegységi határozatot – amely az ítélkező bírákat igazítja el a bankok és adósok közötti jogvitákban –, az opportunizmus árnyéka vetődhet rá, ha viszont ellenáll és kivár, továbbra is bűnbakként mutat rá a hatalmi sajtó a tarthatatlanná váló helyzet eszkalálódása miatt.

A végtörlesztést leszámítva a kormány devizások megmentésére irányuló erőfeszítéseit – ide értve az eszközkezelőt és az árfolyamgátat is – eddig nem koronázta a meghirdetett siker.

S ebben azért a bankokon kívül a „nagy lendület, kis gólok” elve mentén építkező politikai akaratnak is szerepe volt, míg aztán a héten új szereplő tűnt fel a hibáztatható felelősök között: a bíróságok. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak nyilatkozva már két hete belengette, hogy a bírósági gyakorlat nem mehet szembe a kormányzati megoldásokkal, ezért a Kúria jogegységi határozattal adjon iránymutatást a bíráknak, hogy elkerülhetőek legyenek az egymásnak ellentmondó ítéletek. Múlt heti beszédében Orbán még egyet csavart a dolgon, és tulajdonképpen azt mondta, hogy ha a Kúria nem hajlandó az „emberek oldalára állni”, akkor a kormány lesz kénytelen erre, így viszont csak bajosan lehet majd kényszeríteni a bankokat, hogy „teljesítsék az emberekkel szembeni kötelességüket”.

Az alaphangot Selmeczi Gabriella emelte meg egy oktávval, amikor sajtótájékoztatóján elmondta, hogy eddig 170 ezren éltek az árfolyamgáttal, és 170 ezren a végtörlesztés lehetőségével, miközben a magyar bíróságok különböző ítéleteket hoztak a devizahitelesek ügyeiben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig jelezte, hogy a kormány mentőakcióját egyelőre csak a Kúria által biztosítandó jogszabályi keretek kialakítására való várakozás hátráltatja.

Hogy az ügy nem tűr halasztást, azt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jól időzített közleménye is érzékeltette, amelyből egyrészt megtudhattuk, hogy a devizahitel-szerződésekből eredő perek száma folyamatosan emelkedik – így például a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt folyamatban lévő összes polgári peres eljárás több mint 56 százaléka devizahitel-szerződést érintő ügy –, másfelől pedig kiderült, hogy kiemelten fontosnak tartják a joggyakorlat egységesítését a devizahiteles perek esetében. Az OBH adatszolgáltatásra hívta fel a bíróságokat, mert „ugyan a devizahiteles ügyekben született jogerős döntések elemzése a Kúria Polgári Kollégiumának a feladata, a hivatal a beszerzett adatok továbbításával is igyekszik segíteni” a munkájukat.

Főnöke felkérésére Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a hét elejére kerekasztal-megbeszélést szervezett a probléma jogi megoldása érdekében. Résztvevők: a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetői, képviselői. A találkozó után a miniszter kijelentette: egyértelmű a kormányzati szándék, hogy a devizahiteles-probléma egyes kérdéseit rendező minisztériumi javaslat december elejére megszülessen, ugyanakkor a jogszabályi környezet hiányosságai miatt kénytelenek megvárni a Kúria döntését, amelyben a kormány „nem kér soronkívüliséget”. Ő mindenesetre a jövő hétre konzultációt kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől.

A találkozó a Kúriát és az Ügyvédi Kamarát is megnyilatkozásra késztette. Előbbi rámutatott, hogy Polgári Kollégiumuk kormányzati felkérés nélkül is folyamatosan elemzi a devizahitelekkel kapcsolatos pereket, és amennyiben a megoldáshoz szükséges konkrét jogszabálytervezetek elkészülnek, azok szakmai véleményezését is elvégzik. A devizaperek társadalmi jelentőségét érzékelve javaslatot tettek a felülvizsgálati eljárás szabályainak módosítására (vagyis a jövőben azokban az értékhatár alatti perekben is lehetne ilyet kezdeményezni, amelyekben jelentős elvi kérdés merül fel). Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy a devizahiteles perek látványos felszaporodása a polgári igazságszolgáltatás összeomlásával fenyeget. Emellett az ügyvédek egyetértenek abban a kérdésben is, hogy fontos volna az ítélkezési gyakorlat egységesítése. A kamaraelnök magánemberként jegyezte meg, hogy a hitelezés háromszereplős történetében amúgy nemcsak a banki alkalmazottak és a hitelfelvevők hibáztak, hanem az állam is.

A kerekasztal-beszélgetés kapcsán kizárólag az ügyvédi kamara elnöke utalt arra, hogy a jogegységi határozat politikai megrendelése sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét. Erre próbálta felhívni a figyelmet egy fiktív nyílt levéllel az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is, amelyben Darák Péter azt írja Orbán Viktornak, hogy a „keleti nyitás térségét leszámítva a világon szinte mindenütt nagyon komolyan veszik” a hatalmi ágak önállóságát. Majd egy csapdahelyzetre is rávilágít: „Képzelje csak el, milyen kínos helyzetbe kerül a Kúria, ha véletlenül az Ön óhajával teljesen azonos következtetésre jut. Miként kezelnénk azt a látszatot, hogy politikai kívánságokat teljesítünk, és nem a törvény szolgájaként a jog üzenetét közvetítjük!” – áll az iromány végén a képzelet szülöttének titulált levélben. (Hetek-összeállítás)

Olvasson tovább: