Kereső toggle

Erkölcstelenség a szélsőjobbal kokettálni

Fegyver lett a közösségi média

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európában a lakosság jelentős része hisz az összeesküvés-elméleteknek, ami a sikertelen kormányzati teljesítménnyel párosulva táptalaja az antiszemitizmusnak – foglalható sommásan össze a Szabadság ellenségei címet viselő konferencia üzenete.

A nemzetközi konferenciát a Political Capital Institute (PC) és a Szombat zsidó kulturális és politikai folyóirat szervezte, a rendezvény házigazdája a brit nagykövetség volt. Megnyitójában Jonathan Knott nagykövet Friedrich Dürrenmattot idézte: „Tolerancia nélkül pokol lenne a világunk.” A rendezvényen ismertették Az antiszemitizmus, összeesküvés-elméletek és bűnbakképző ideológiák Kelet- és Nyugat-Európában című tanulmányt, amely szerint a Franciaországban meglévő antiszemitizmus oka, hogy a vezető politikai pártok a polgárokat ért gazdasági kihívásokra nem tudtak megfelelő megoldást adni, ezért nagyon erős az az érzetük, hogy nem a kormány vezeti ténylegesen az országukat. Az embereket érő kihívások megoldásának a hiányában középkori antiszemita babonákat is többen megfogalmaznak.

Szlovákiában ugyan a szélsőjobboldali mozgalmaknak nem sikerült pártként a politikai életben szerepet vállalniuk, de figyelmeztető, hogy Besztercebánya régiójában szélsőjobboldali személy nyerte meg a helyhatósági választást. Északi szomszédunknál az Izrael- és Amerika-ellenesség mellett a romákkal kapcsolatos negatív sztereotípiák és a magyarellenes nacionalizmus is megtalálható. Szlovákiában – összhangban nyugat-európai felmérésekkel – a közvélemény-kutatási adatok szerint a megkérdezettek 63 százaléka azt gondolja, hogy nem a kormány formálja az ország sorsát, sőt még a kormányzó Smer támogatói szerint is a nemzetközi és hazai pénzügyi körök, médiacégek állnak az egyes döntések hátterében.

Egyébként a magyarországi kutatások is hasonló konspirációs mintákat mutatnak, annak ellenére, hogy Magyarországon széles körben vannak a filoszemitizmusnak társadalmi csoportjai, de növekvő a nyílt antiszemitizmus. Míg 2000-ben a megkérdezettek legfeljebb 15 százaléka vállalta fel nyíltan a zsidóellenességet, ez a szám a kétszeresére növekedett napjainkra. Krekó Péter, a PC igazgatója ennek okaként azt jelölte meg, hogy a rejtőzködő antiszemiták is kiléptek a nyilvánosság elé, mert politikai támogatást éreznek maguk mögött, a rejtett antiszemitizmusból a nyílt antiszemitizmus irányába történt elmozdulás.

Mark Weitzmann, a Simon Wiesenthal Központ igazgatója az amerikai helyzetet elemezve elmondta: a gyűlöletbeszéd a világhálón már az internetes technológia elterjedése óta jelen volt. 1986-ban a szkinheadek hírcsoportokat hoztak létre, ahol a holokausztot tagadták, és erőszakra szólítottak fel. Nemcsak a felnőttek bevonása a célja ezeknek a csoportoknak, hanem a szórakoztató számítástechnika alkalmazásával a gyerekeket is meg akarják fertőzni. A Commodore 64-re írott náci játékokat mai napig is használják, aktualizálva különböző idegennek minősített csoportok ellen. A magyar nyelvű tartalmat vizsgálva, 30 különböző rasszista, antiszemita honlap lelhető fel az interneten.

Ezek közül csak egy az Észak-Kaliforniából, egy magyar borász tulajdonaként működtetett szélsőjobboldali portál a kuruc.info. Az USA-ban a káros tartalmak szűrésével kapcsolatban hosszú ideje tart a vita. 1986-ban törvényt hoztak az obszcén tartalmak ellen, 1998-ban pedig gyermekvédelmi, majd külön internetvédelmi törvények születtek, mely utóbbi nem léphetett hatályba. Jelenleg az önkéntes tartalomszűrés működik, 26 államban használnak ilyen védelmet, de ez nem terjed ki a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre. Ennek az oka, hogy az amerikai alkotmány első kiegészítése deklarálta a véleménynyilvánítás szabadságát, azt a szabadságot, hogy az írott szöveget a Kongresszus törvénnyel nem korlátozhatja. Mark Weitzmann szerint ez az oka annak, hogy a mai napig működhet a kuruc.info egy amerikai szerveren.

A közösségi média mint fegyver című panelbeszélgetésen elhangzott, hogy a Facebookon a legnagyobb támogatói körrel a Jobbik rendelkezik, a baloldali ellenzék pártjai jóval kisebb táborral bírnak, és ezek is szétaprózódottak. A kuruc.info népszerűsége 2010-hez képest lényegesen csökkent, mintegy a felére.

A konferencián vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy szélsőjobboldali véleményt megfogalmazó politikusoknak kell-e médiafelületet biztosítani az álláspontjaik kifejtéséhez, illetve a Jobbik politikusaival való nyilvános vita létjogosultsága is szóba került. Schiffer András, az LMP részéről kifejezetten hiányolta, hogy a konferencián a Jobbik képviselője nem vesz részt, mert szerinte Vona Gábor pártjának megnyilvánulásai nem nyíltan rasszisták. Az MSZP-s Steiner Pál ezt a véleményt elfogadhatatlannak tartotta, és erkölcsileg azt tartja helyesnek, ha a parlamenti folyosón sem kvaterkázik az LMP a Jobbikkal. L. Simon László a Fidesz részéről határozottan kizárta a Jobbikkal való kokettálást, ennek a látszatát is kerülendőnek tartotta. Ugyanakkor saját elmondása szerint is nehéz helyzetbe került, amikor az MSZP képviselője, Hiller István a Fidesz vonatkozásában szembesítette azzal, hogy Szegeden a fideszes önkormányzati többség rendszeresen együttműködik jobbikos képviselővel. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint ma Magyarországon a kormány kettős beszédet folytat a szélsőjobbhoz való viszonyulás ügyében.

Olvasson tovább: