Kereső toggle

Nemzettudatosítás kormányzati hátszéllel

Emlékezetpolitika

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár nemes egyszerűséggel az Igazság (Veritas) elnevezést kapta a kormány legújabb történeti kutatóintézete, a történész szakma jeles képviselői szerint az új műhely sokkal inkább szolgálja a jelenlegi politika legitimizációját, mint tudományos célokat. Úgy tudjuk, az MTA Történettudományi Intézetében vihart kavart, hogy kollégáik közül többet megkörnyékeztek, vállaljanak szerepet az új intézet kialakításában.

A Veritas Történetkutató Intézet a Magyar Közlönyben múlt héten megjelent kormányhatározat szerint a nemzettudatot és a nemzeti összetartozást hivatott erősíteni. A januárig felálló, Lázár János miniszterelnökséget irányító államtitkár alá rendelt műhely feladata lesz majd „a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, valamint az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes feldolgozása”. Ennek keretében többek között „bemutatja a nemzetközileg is egyedülálló, több évszázados magyar országgyűlési hagyomány továbbélését az elmúlt másfél évszázadban”; történelmi arcképcsarnokot állít össze; szakpolitikai elemzéseket készít az elmúlt másfél évszázad modellértékű kormányzati erőfeszítéseiről; valamint vizsgálja például a korszak pártjait és elemzi a  baloldal, jobboldal és a harmadik utasok viszonyát a töréspontot jelentő kérdésekben (család, vallás, nemzet, szabadság, választások, parlamentarizmus).

Azt még nem lehet tudni, hogy a Veritas költségvetése mekkora lesz, a hvg.hu egy korábbi összeállítása szerint azonban a kormány már eddig is 2 milliárd forintot költött intézetek és archívumok létrehozására. Ráadásul ezek működése sok esetben egyelőre hagy még némi kívánnivalót maga után. Ilyen a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Nemzeti Örökség Intézete, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vagy például a Molnár Tamás Kutató Központ.

Információink szerint az MTA Történettudományi Intézetében egyfajta tetemrehívásként értelmezték a Veritas megalapítását, és főként az verte ki a biztosítékot, hogy az intézet feladatainak megfogalmazásából úgy tűnik, a politika semmibe veszi a független történész szakma teljesítményét. Az intézeten belül pedig további feszültségeket okozott, hogy kormányzati oldalról megkerestek történészeket, hogy vállaljanak szerepet a Veritas felállításában. 

„2010 óta kiépülőben van egy új, a demokratikus formákat ugyan megőrző, ám lényegét tekintve tekintélyelvű rendszer, amely – természetéből fakadóan – ellenőrizni kívánja a Magyarországon zajló szellemi folyamatokat” – mondta a Heteknek a kormányzati elképzeléseket értékelve Krausz Tamás történész, az ELTE professzora, aki szerint a Veritas megalapítása is ebbe a folyamatba illeszkedik bele. Mint megjegyezte, a nemzeti történeti emlékezet, illetve az emlékezetkultúra befolyásolása a rendszer legitimizálását, ideológiai aládúcolását szolgálja, vagyis az új intézetnek szerinte nem tudományos küldetése lesz, hiszen a történettudományt nem lehet egyszerűen ad acta tenni, márpedig a történetírás megfelelő kutatóközpontjai az Akadémián és az egyetemeken működnek. Eközben viszont – tette hozzá – azok a műhelyek, amelyeknek éppen az lenne a feladatuk, mint amit a Veritas céljaként fogalmaztak meg, nem kapnak elegendő forrást a működéshez. „Az egyetemen van olyan kolléga, akinek két PhD-je van, könyvei jelennek meg, rendszeresen publikál, mégsem tudjuk tanársegédből adjunktussá előléptetni, mert hiányzik az ehhez szükséges havi néhány tízezer forint” – említette példaként a történész.

„A kormány szemmel láthatólag emlékezetpolitikai áttörést szeretne elérni a történelem antikommunista és antiliberális átértelmezésével, ehhez pedig politikailag »tiszta«, megbízható munkatársakra van szükség” – nyilatkozta a Heteknek Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, aki szerint a jelenlegi kurzus történelmi alapot kíván építeni saját érdekkörének uralmához. Úgy véli, ami zajlik, az a tudománytisztelet ellenpontja, amit az is jelez, hogy a kormány nem vesz tudomást arról, hogy léteznek szakmai alapon, eredményesen működő akadémiai, egyetemi és egyéb történetkutató műhelyek. Intézményük például egyetlen fillért sem kap az állami költségvetésből, sőt levéltáruk kétharmadát államosítják.

A főigazgató szerint az nem meglepő, hogy az átpolitizált történelmi emlékezet konfliktusban van a történettudománnyal, az viszont cseppet sem természetes, hogy – mint látjuk – az uralkodó politikai áramlat károsan hat a tényleges tudományra, és ki akarja szorítani a nyilvános térből azokat, akik nem az általa preferált szellemiséget képviselik. Márpedig – jegyezte meg – a rendszerváltás után a baloldal, illetve a szocialista-liberális kormányzat nem vetemedett soha arra, hogy ne kutatásokat, hanem eredményeket rendeljen a történettudománytól.

 „Minden olyan elképzelést támogatandónak tartok, amely a kultúrára több pénzt szán. Ugyanakkor ez már az ötödik olyan tudományos intézet, amelyet a kormány alapított, és az eddigiek működéséről is vajmi keveset hallani, miközben olyan tekintélyes műhelyek, mint az 1956-os Intézet, megszűntek, vagy csökkentek a forrásaik” – nyilatkozta lapunknak Ungváry Krisztián történész. Szerinte a Veritas megalapítása az MTA Történettudományi Intézetének további leértékelését jelenti, és aggasztó, hogy ez ellen az Akadémia elnöke, Pálinkás József sem emel szót. A történész a tájékoztatást és a szakmai vitát is hiányolta a kérdésben. „Nem tudjuk, mi az, amivel a kormány a korábbi műhelyek munkáját illetően elégedetlen volt, gyakorlatilag semmiről semmit nem tudunk” – jelentette ki.

Olvasson tovább: