Kereső toggle

Apatikus lázadás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A fiatalok apolitikussága odáig fajult, hogy a következő választásokon valószínűleg az eddigi legkisebb arányban fog részt venni a 30 év alatti korosztály” – hívta fel a figyelmet Krekó Péter, a Political Capital Intézet igazgatója az „Aktív fiatalság vagy apatikus fiatalság?” címet viselő konferencián. A rendezvényen külföldi szakértők bevonásával arra keresték a választ, miként lehetne a fiatalokat nagyobb politikai aktivitásra serkenteni.

A fiatalság Európa-szerte politikai apátiába süllyed, de hazánk az egyik élen járó ország ebben. Bár a konferencia vendégei sok hasznos kampányfogást ajánlottak a fiatal választók elérésére, ennél sokkal összetettebb a probléma. Miként arra Molnár János, a Friedrich Ebert Alapítvány irodavezetője is rámutatott, itt egy olyan perspektívavesztés látszik, ami nem közelíthető meg a kampányfogások mentén, nem közelíthető meg abban a dimenzióban, hogy a fiatalságot célozzák-e meg vagy az időseket. Célvesztés látszik a politikában és a társadalomban, jószerivel a fogyasztás elérésére szűkül a mozgástér: az utóbbi 20 évben a gazdasági szocializáció végbement, a politikai nem. „Ezt alátámasztja, hogy a magyar fiatalok szerint a legnagyobb problémát a perspektívátlanság, munkanélküliség, magukra hagyottság jelenti, mivel az jön le nekik, hogy a politikusokat ők nem érdeklik, és feleslegesek a társadalomban” – erősítette meg Szabó Andrea szociológus.
Hátráltató tényező lehet, hogy bár a választási aktivitás serkentése elvileg a demokrácia működését szavatolja, és a szélsőségek térnyerése ellen hat, ám a magyar fiatalok aktivizálása esetén épp ellenkező hatás lehetséges, hiszen körükben a Jobbik az első, az LMP pedig szétesett. Ezen túlmenően mindkét nagy párt az idősebbekre koncentrál, így számukra szavazatvesztéssel is járhat a fiatalok megnyerése – mondta kérdésünkre Szabó Andrea.
Tény, hogy a korosztály háromnegyede szerint a politikusokat nem érdekli az emberek véleménye, ugyanakkor a fiatalok közel 60 százalékát sem érdekli a politika. Az érdeklődés mértékét leginkább az iskolai végzettség és az életkor befolyásolja: ezek emelkedésével nő a politika iránti érdeklődés is. Míg a 25 évnél idősebbek 45 százaléka biztosan részt venne egy most rendezett voksoláson, addig a 18–25 éves korosztálynak mindössze 28 százaléka. A fiatalok legnagyobb része egyik párttal sem szimpatizál, a pártválasztó kisebbség körében a kormánypártok erősödtek, a Jobbik viszont gyengült az elmúlt egy évben – mondta el Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője, különböző kutatások adatait összegezve.
Juhász egyebek közt kijelentette: az inaktivitást erősíti ma minden szocializációs szereplő, így a család, az iskola, a kortárs kapcsolatok egyaránt. A politikai intézményekbe vetett bizalom nagyon megcsappant. Célzott arra is, hogy rendkívüli tájékozatlanság jellemző a témában, erre utal az Ipsos kutatása is, mely szerint a fiatal felnőtteket a bulvárhírek érdeklik a leginkább, és a politikai-gazdasági kérdésekkel foglalkoznak a legkevesebbet.
A fiatalokat demokrácia-szkepszis jellemzi, versenyellenesek is, a sikert irigységgel és gyanakodva figyelik, a politikáról pedig kizárólag a pártpolitika jut az eszükbe, és nem a civil aktivitás, érdekérvényesítés – mutatott rá az elemző.
„Európa-szerte csökken a fiatalok politikai részvétele és aktivitása, és csökken a politikai érdeklődésük is, azonban a magyar fiatalok teljesen apolitikusak, lényegében elfordultak a politikától, sőt, a politikai és társadalmi integráció alóli tudatos kivonulásról beszélhetünk” – állítja Szabó Andrea. A folyamat az ezredforduló után gyorsult fel, amiben része volt a belpolitikai élet eldurvulásának is. A fiatalság ugyanis heterogén csoport, amely a társadalmi problémák egyfajta lakmuszpapírjának tekinthető. A nemzetközi kutatások szerint az ezredfordulón a 30 év alatti magyarok negyede, idén közel kétharmada utasította el a politikát. Ugyanakkor a fiatalok nagyon fogékonyak a közéleti és társadalmi problémák iránt, a politikai és a közéleti érdeklődés tehát markánsan szétválik náluk. A leginkább aktív csoportnak a 20–25 évesek egyharmadát kitevő egyetemisták és főiskolások tekinthetők, de ezen belül is szűkül a kör: a bölcsész-, jogi, közgazdász hallgatók, a férfiak, a budapestiek, a PhD-hallgatók és mesterszakosok, és leginkább a nem állami képzésen résztvevők, elsősorban az egyházi kézben lévő intézmények hallgatóinak politikai aktivitása magas. A 20–25 évesek politikai részvételének fő terepe a virtuális szféra, a hallgatók fele itt folytat véleménycserét, de mindössze 10–15 százalékuk tekinthető igazán aktívnak politikailag.

Olvasson tovább: