Kereső toggle

A kormány újravarrja a felszámolói piacot

„Néha egérnek érezzük magunkat”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ellenzéki kritikák szerint újabb trafik- és földmutyi készül: még az ősszel pályáztatás útján újraosztják a zártan működő felszámolói piacot, amelyen évente 200-250 milliárd forintnyi vagyont értékesítenek. Az illetékes érdekképviselet elnöke nem fogalmaz ennyire keményen, de aggódik a bírálatok szubjektivitása miatt. A Transparency International szerint a kormány lépése nem szorítja vissza a korrupciót, viszont könnyen lehet, hogy megágyaz neki.

Egy ember elmegy a pszichiáterhez azzal, hogy egérnek érzi magát. A doktor megnyugtatja, hogy ez nem igaz. A páciens távozik, de pár perc múlva már rohan is vissza: „Doktor úr, tudom, hogy nem vagyok egér, de az a macska is tudja odakint?” Somogyi Ferenc a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke mesélte ezt a viccet a Hetek munkatársának a felszámolók „lelki állapotának” illusztrálására. A jelenleg zárt felszámolói piacot ugyanis a kormány még az ősszel újravarrja. A tét nem kicsi: felszámolást csak a névjegyzékben szereplő cégek végezhetnek – jelenleg 106 ilyen van, a névjegyzék 1992-től állandó –, amelyek évente átlagosan 200-250 milliárd forintnyi vagyont igyekeznek pénzzé tenni, hogy a hitelezők igényeit kielégítsék. Mint Somogyi Ferenc elmondta, ennek a vagyonnak a 40-50 százalékát tudják „kiárulni”, ami után 4 százalékos felszámolói díjat kapnak. Az elnök szerint a felszámolói piac top cégei éves szinten 200-400 milliós árbevételt tudhatnak magukénak, bár akadnak kivételek: a Mátraholding bevétele például az egymilliárdot is megközelíti.
A kormány 130 felszámolói helyre írt ki pályázatot. Az első tendert még tavaly hirdették meg, ám ezt idén áprilisban megsemmisítették, mondván, hogy túl sok volt a kiírásban az objektív elem, így a sok azonos pontszámot elérő pályázó között csak sorsolással lehetett volna dönteni. A júniusban zárult újabb kiírásban 80 objektív pont mellett már 90 szubjektív pontot adhat a szeptemberben felállt bírálóbizottság, amelynek tagjai többségében kormányzati delegáltak, elnöke pedig Seszták Miklós KDNP-s honatya. A szürke eminenciásnak számító politikus korábban azzal vétette magát észre, hogy egy olyan cég felügyelőbizottsági tagja volt, amelynek azonos címre bejelentett érdekeltségei meglehetős sikerrel szerepeltek az NFÜ informatikai pályázatán. A bizottság november 15-ig dönt a 347 pályázó között.
Somogyi Ferenc nem osztja az ellenzéki vádakat, amelyekben újabb trafik-, illetve földmutyit vizionálnak. „A közigazgatási tárca illetékesei azt ígérték, hogy szakmai alapon fognak dönteni. A pályázati kiírás okaként pedig a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó uniós elvárásnak való megfelelést jelölték meg. Ugyanakkor a szubjektív pontszámok nagy aránya miatt van bennem némi aggodalom” – magyarázta az elnök, hogy a felszámolók miért is érezhetik magukat néha egérnek.
A trafikbotránnyal kapcsolatos hasonlat szerinte azért sem áll, mert felszámoló csak az a 450-500 szakember lehet, aki ilyen végzettséggel rendelkezik. 90 százalékuk a névjegyzékben szereplő cégeknél dolgozik, és ha át is rendeződik az ágazat, nekik nagy valószínűséggel továbbra is lesz munkájuk. A kérdés csak az, hogy mennyi. Mert miközben a felszámoló cégek száma nőni fog, a megbízások a tavalyi 34 ezerről idén várhatóan 15-16 ezerre csökkenek Somogyi Ferenc szerint. Ebben az is szerepet játszik, hogy a hatóságok sikertelen végrehajtás esetén inkább alkalmazzák a cégek kényszertörlését, mint a felszámolást.  A FOE elnöke emellett azt is problémának tartja, hogy a 4 százalékos díj nem a jobb szakmai munkára, a cég esetleges megmentésére, sokkal inkább a minél gyorsabb kiárusítására ösztönzi a felszámolókat. Ráadásul – tette hozzá –, az ügyek 80 százalékában nincs komoly, értékesíthető vagyona a felszámolandó cégnek.         
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint nem világos, hogy a felszámolói piac újrafelosztására miért van szükség, hiszen ez nem csökkenti a korrupciót, sőt, felvetheti a gyanút, hogy a trafiktörvényhez vagy a földosztáshoz hasonlóan éppen megágyaz neki. „Bántó párhuzam, hogy a trafiktender bírálatánál is 50-50 százalék az objektív és szubjektív elemek aránya. A szubjektíven pontozható üzleti tervek nyilvánosságra hozataláért ráadásul hiába perelünk, ezek egyelőre nem megismerhetők” – fogalmazott a szakértő, aki szerint általánosságban elmondható, hogy a működő piacgazdaságokban hatékonyabb fizetésképtelenségi szabályrend van érvényben, mint nálunk, ahol a gazdasági érdekek kevésbé tudnak érvényesülni.
„A gazdasági fizetésképtelenség  olyan rendkívüli esemény, ahol nagyon sokféle érdek sérülhet, és a legritkább esetben sikerül kielégíteni az összes hitelező minden követelését. Az erősebb alkupozícióban lévő, illetve jobb kapcsolatokkal és több információval rendelkező hitelezők adott esetben visszaélhetnek az erőfölényükkel” – magyarázta Ligeti Miklós a felszámolási eljárások korrupciós kockázatait.
A gyakorlatban mindez jelentheti a törvényben rögzített igénykielégítési sorrend megkerülését (ami egyébként bűncselekmény), vagy akár a felszámoló által irányított, még működő cégek vagyonának kezelése során egyes hitelezőkkel, beszállítókkal némi „sikerdíjért” történő  kivételezését, követeléseik teljes összeomlás előtti kifizetését.
A korrupciós kockázatot növeli, hogy a felszámolást végző cégek érdeke, hogy minél „zsírosabb falatokhoz” jussanak. Egy időben
– Ligeti Miklós szavai szerint – „korrupciós sláger volt” a felszámolást elrendelő bíró megkörnyékezése, hogy a „megfelelő” felszámolót rendelje ki az adott ügyhöz. Hogy ez valós probléma, azt jelzi, hogy tavaly súlyos vesztegetés miatt emeltek vádat egy felszámolási ügyekben eljáró bíró ellen a Nyíregyházi Törvényszék előtt. Ma már ugyan automatikus sorsolás útján választják ki a felszámolót, ugyanakkor továbbra is hallani olyan „véletlenekről”, amikor meghatározott cégek kapják a jövedelmezőbb munkákat.
Ligeti Miklós hozzátette, bár bizonyítani nem tudják, a TI-hoz időről időre olyan információk is érkeznek, hogy a felszámolásokat felügyelő bírák körében előfordul az összeférhetetlenségi szabályok megsértése, és nem ritka, hogy e bíróktól szivárognak ki bennfentes információk a felszámolást végző cégek, illetve az eljárás alatt álló társaságok felé.

Olvasson tovább: