Kereső toggle

Mit posztolhatnak a bírák a facebookon?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy lapunk birtokába került vitaanyag szerint új etikai kódex készül a magyar bíráknak. A szerzők ebben kitérnek magánéleti, kollegiális és politikai jellegű kérdésekre is, és a szankciók tekintetében még jogszabálymódosításra is javaslatot tesznek.

Handó Tünde kinevezése óta sorra alakulnak azok a bírókból álló munkabizottságok, amelyek a bírósági szervezetrendszer adott területén fellelhető problémákra vagy hiányosságokra dolgoznak ki innovatívnak szánt megoldásokat. Ezek egyike a 2012 nyarán létrehozott Bírósági Integritás Munkacsoport, amely féléves működésének eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a „korrupciós kockázatok csökkentését szolgálhatja” egy olyan új etikai kódex megalkotása, amelyben viselkedési formákat és magatartási szabályokat (pl. kisebb ajándéktárgyakkal kapcsolatos eljárás) rögzítenének a bírák számára.
Jelenleg a Magyar Bírói Egyesület által megalkotott 2005-ös etikai kódex van érvényben, ezt azonban nem minden bíró ismeri, ráadásul nem is igazodik a kor kihívásaihoz. A vitaanyagba foglalt tervezet a hivatásukat gyakorló és nyugállományú bírákra vonatkozó erkölcsi normákat és etikai követelményeket állapít meg azzal a kitétellel, hogy azok érvényesítésével nem szabad túlzottan beavatkozni a bíró magánéletébe, illetve elszigetelni szűkebb környezetétől, ugyanakkor még a magáncélú külföldi tartózkodás esetén is irányadóak.
Ami a magánéletet illeti, a bírónak azt – baráti kapcsolataival és szabadidejének eltöltésével együtt – úgy kell alakítania, hogy az „hivatásának méltóságát, pártatlanságát, illetve annak látszatát se veszélyeztesse”. Így például tartózkodnia kell a személyére és a hozzátartozóira vonatkozó információk világhálón való közzétételétől, és kizárólag a bírói méltósággal összeegyeztethető hang- és képfelvételt oszthat meg a nyilvánossággal.
A dokumentum alapvetése, hogy a bírói hatalom csak az „Alaptörvény Nemzeti hitvallásával összhangban”, számonkérhető bírákból álló bírósági rendszer útján valósulhat meg. Éppen ezért a bíró nem folytathat tevékenységet politikai párthoz köthető vállalkozásban, karitatív vagy civil szervezetben. Sőt, nyilatkozataiban nem utalhat sem saját, sem mások politikai hovatartozására, továbbá munkatársai általa vélelmezett politikai érdekeket kiszolgáló ítélkezésére. Értékelheti ugyanakkor kollégái döntéseit, de csak tudományos, oktatói tevékenységének gyakorlásakor és kizárólag „konstruktív jelleggel”.
Mivel a jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget a fegyelmi és az annál enyhébb súlyú etikai vétség között, a bírósági integritás Munkacsoport szerint ezen a területen jogszabály-módosítás kezdeményezése indokolt. A kétféle alakzat elbírálását a szakértői grémium egyetlen testület hatáskörébe telepítené: a Szolgálati Bíróságéba. A munkacsoport kizárólag az etikai vétségekre vonatkozó szankciókkal bővítené a jelenleg érvényben lévő büntetési listát. Ilyenek lennének például az otthondolgozás kedvezményének megvonása, a külföldi tanulmányutakon való részvétel lehetőségéből való kizárás, vagy a továbbképzéshez való hozzájárulás megvonása.

Olvasson tovább: