Kereső toggle

Kezdődik a vadászidény

Visegrádra vonult a Fidesz, hogy megalkossa a győztes taktikát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gazdasági jellegű kérdéseket állítja majd kampánya fókuszába a Fidesz, amelynek vezető politikusai Visegrádra vonultak, hogy megfogalmazzák a választási hadjárat üzeneteit. Talán a 2002-es váratlan vereségük emléke miatt, de hiába vezet a közvélemény-kutatásokban utcahosszal a Fidesz, mégse bízzák a véletlenre: jelentős osztogatásra készül a kormánypárt.

James Carville, Bill Clinton 1992-es stratégája találta fel a már közismert „it’s the economy, stupid” szlogent (szabad fordításban: „Ne feledkezz meg a gazdaságról, te hülye!” ), mely mondat elsősorban a demokrata párt aktivistáinak szólt. Az azóta szállóigévé vált mondat két másik idézettel együtt Clinton kampányközpontjában volt felragasztva a falra, utalva arra, hogy a választási csatában a gazdaság mindennél fontosabb szerepet játszhat.
A Fidesz politikusai is arra számítanak ugyanis, hogy az átlagemberek átlagproblémái körül forog majd a kampány, a jogi kérdések, így például az alkotmányozás vagy az emberi jogok ügye és hasonlóak csak mellékszálai lesznek a politikai hadviselésnek. „A fővárosi értelmiséget és sajtóelitet foglalkoztatja a Simicska-ügy, de vidéken alig ismerik a nevet. Nincs róla videó, fénykép is alig, kerüli a nyilvánosságot, ezért hiába próbálja személyét démonizálni az ellenzék, nem tudnak belőle mumust faragni” – magyarázta a Heteknek a Fidesz egyik ismert politikusa, aki szerint a korrupcióról zajló polémia biztos témája lesz az ősznek, de csak általánosságokban. Riportalanyunk biztos abban, hogy minden a gazdaságról fog szólni.      
A kormánypárt kommunikációjának fókuszában továbbra is Bajnai Gordon (karakter)gyilkolása áll majd, mert szerintük így lehet megakadályozni, hogy a bizonytalanok tábora az ellenzék irányába induljon meg. A „matematika” még mindig az egységes, 2–2,2 milliós táborral rendelkező Fidesznek kedvez, noha a párt mérései jeleznek egyes ügyekben elégedetlenséget, mégis ezek a botrányok alig okoznak kárt a párt táborában. Forrásunk példának a párton belül is – idézzük: – „elhibázott menedzselésűnek” tartott trafikügyet nevezte, amit a Fidesz szimpatizánsok jelentős része is kedvezőtlenül ítél meg, de az ilyesformán kritikát megfogalmazók töredéke jelezte, hogy emiatt nem szavazna újra a kormánypártra. Így a jelenlegi számítások szerint kicsi az esélye, hogy az ellenzék legyőzze a Fideszt, mivel ahhoz a jelenlegi híveikhez még közel egymillió szavazót kellene a MSZP-nek és az Együttnek közösen begyűjtenie, de ez csak abban az esetben sikerülne, ha magas részvételi aránynál (amihez nagyon felfokozott hangulatú kampány szükségeltetne) a ma még bizonytalanok jelentős többsége az ellenzékre szavazna. A várakozások viszont arról szólnak, hogy mindössze félmilliónyi lehet az ellenzék tartaléka az úgynevezett bizonytalanok között. Ennyi viszont kevés a Fidesz legyőzéséhez.
Ráadásul eddig inkább úgy nézett ki, hogy Orbán Viktor újra kétharmados többséggel rendelkezik majd 2014 után, mert az MSZP és az Együtt 2014–PM szövetség eddigi veszekedős hangulatú egyezkedése – legalábbis egy fideszes politikus szerint – a baloldal újabb drámai vereségét vetíti előre. „A Mesterházy–
Bajnai-paktum talán arra lehet elég, hogy ne legyen nekünk újra kétharmadunk. Ha folytatják a veszekedést, akkor rommá verik magukat” – említette az idézett országgyűlési képviselő, aki azért hozzátette, hogy a jobboldalon a 2002-es igazságtalannak tartott vereségük miatt él egyfajta pszichózis a választásoktól. „Horgásznyelven szólva csak akkor vagyunk biztosak a dolgunkban, ha a hal már a szákban van” – tette hozzá. Egy másik fideszes politikus politológiai elemzése szerint csak abban az esetben lehetne őket legyőzni, ha a ma még bizonytalannak tartott tömegek mellett a Jobbik félmilliós táborát is megszerezné a baloldal, ami szerinte pedig teljességgel kizárt, hisz a politikai centrumban található polgárok más üzenettel szólíthatóak meg, mint a radikálisok.       
A várható gazdasági jellegű intézkedések azon túl, hogy „gyümölcsosztás jellegűek”, és azt kell bizonyítani, hogy „Magyarország jobban teljesít”, azt a célt is szolgálják, hogy ne alakuljon ki elégedetlen hangulat a választások előtt, a részvételi hajlandóság pedig alacsonyan maradjon. Ha kevés úgynevezett „aktív bizonytalan” megy el, akkor kisebb az esélye az ellenzéknek, hogy protestszavazatokat gyűjtsön.   

Az élet „ócsítása”

Az is egyértelmű, hogy a létfenntartás költségeinek a csökkentése lesz az egyik kommunikációs fegyvere a kormánynak. Politikai döntés született arról, hogy a közüzemi díjakat még a fűtési szezon kezdete előtt újabb 10 százalékkal kell mérsékelni. Emellett csökkenhet az alapvető húsáruk forgalmi adója. Legalábbis Orbán Viktor erre utasította két miniszterét, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként lehet a sertés- és a baromfihúsok áfáját 10 százalék alá csökkenteni a jelenlegi 27 százalékról.
Az ötlet egyébként nem új keletű, agrárszakértők már korábban is javasoltak ilyet, sőt létre is jött egy „Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért” nevű szervezet.
Az áfacsökkentés azért is érdekes kérdés, mert az MSZP hónapok óta aláírásokat gyűjt, hogy az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját 5 százalékra szállítsa le a kormány. Az akciójuk nyilván többes célt szolgál: 2002 és 2010 között a Fidesz számtalan petícióval és aláírásgyűjtéssel teljesen szétzilálta a baloldal táborát, ezért adott, hogy hasonló politikai eszközzel vágjanak vissza a szocialisták is. Másrészt egy népszerű javaslat lehetőséget teremt arra, hogy megpróbálja az MSZP iránt megroggyant bizalmat helyreállítani.
Az ötlet valós problémát kíván orvosolni, ugyanis Magyarországon a magas forgalmi adó több kárt is okoz. Egyrészt emiatt drágák az élelmiszerek, hisz a tej- és kenyértermékeken 18, míg minden máson 27 százalék az áfa. Összehasonlításképp: Angliában az élelmiszer adómentes, Hollandiában 5, Németországban 7, míg Ausztriában 10 százalék ez az adónem.  A magas fogyasztási adó az élelmiszer-alapanyagokat is megdrágítja, ami elvezet az adómorált súlyosan rongáló virágzó feketegazdasághoz. A húsiparban egy alapegység az úgynevezett „fél disznó” (ami esetében valóban egy félbevágott sertésre kell gondolni), amit aztán ezerféleképpen dolgoznak fel.  Ha egy cég Hollandiában veszi ezt az alapanyagot és kreatív adózást alkalmazva az áfa befizetése nélkül dolgozza fel, akkor jelentős összeget nyer az üzleten. Külön cégek alakultak arra, hogy a holland 5 százalékos és a magyar 27 százalékos áfa közötti „pénzügyi rést” kihasználva – cégtemetőkön átfuttatva a számlákat – tegyék olcsóbbá a termelést. Az is előfordul, hogy a magyar „fél disznó” Szlovákián át jut el a magyar felhasználókhoz, hisz északi szomszédunkba irányuló exportnál nem kell áfát tartalmazó számlát kiállítani. Az ügyeskedések (az adóhivatal szóhasználata szerint: áfacsalás) miatt azonban a legális termelők és élelmiszergyártók versenyhátrányba kerülnek. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, az ország egyik legnagyobb agrárbefektetője az ATV Egyenes beszéd című műsorának adott exkluzív interjújában ezért tett említést arról, hogy az élelmiszeriparban dúló feketegazdaság miatt milyen nehéz a talpon maradás a cégeinek. Mint fogalmazott: „az élelmiszeripar helyzetét kellene rendbe tenni, a feketegazdaság méretét kellene csökkenteni, az alapvető élelmiszer áfáját kéne csökkenteni és meg kell szüntetni az áfacsalást.”     
A problémát az jelenti, hogy az áfa csökkentése azonnali költségvetési bevételcsökkentést okozna. Jelenleg az MSZP számításai ismertek, miszerint, ha az összes élelmiszer forgalmi adóját (a különleges francia sajtoktól kezdve az osztrigán át az egzotikus gyümölcsökig) 5 százalékra csökkentenék, akkor az 600 milliárdos adóbevétel-csökkenést okozna a büdzsében. A szocialisták ezért csak a legalapvetőbb élelmiszerek – jellemzően magyar termékek – esetében vinnék le a forgalmi adót, de ennek is a költségét 60 és 100 milliárd közötti összegre becsülik.  A szocialista politikusok – hasonlóan Csányi Sándorhoz – azt állítják, ha alacsonyabb lenne az áfa, akkor kisebb lenne a feketegazdaság és a trükközések aránya, mert kevésbé érné meg csalni. A kormány indoka elsősorban az, hogy tarthatatlanná kezd válni, hogy vannak, akik nem jutnak hozzá a hústermékekhez. Az is kérdéses, hogy milyen húsokat számítanak alapvetőeknek, mert már az is vitatéma lehet, hogy a marhahúsfélék ideszámíthatóak-e vagy csak a sertés- és csirkehús.
A kormány számára nemcsak az a feladvány, hogy a csökkentés fedezetét miből teremti elő, hanem az is, hogy az Európai Unióban csak három (egyébként szabadon választott mértékű) áfakulcs engedélyezett, így ha a kormány egy új, 10 százalék körüli kulcsot akar bevezetni, a jelenlegiek egyikét meg kell szüntetni. (Az adótörvények értelmében Magyarországon az általános áfa mértéke 27, a kedvezményes áfa mértéke 5 és 18 százalék. Emellett még bizonyos esetekben lehet adómentes egy termék.)

Ki menti meg a forinthiteleseket?

Ennél jóval nehezebb kérdés a devizahitelesek ügye. Eltérő számokról lehet olvasni, hogy hány család küzd fizetési nehézségekkel, de az egyértelmű, hogy a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer rákfekélye ez a kérdés. Mint arról írtunk, a Bankszövetség két javaslatot tett le a kormány asztalára, amivel évek alatt forintosítanák ezeket a megváltozott árfolyam miatt megdrágult hiteleket. A Policy Agenda elemző intézet hívta fel a figyelmet arra, hogy politikai csapdába került a Fidesz, mert az intézkedésével kapcsolatos várakozásokat felsrófolta. Az intézet szerint a közvélemény elvárása azért is ilyen erős, mivel más területen éppen az volt a mostani kormányzati ciklusnak a jellemzője, hogy ha kell akkor erőből és szinte azonnal képesek voltak – akár megalapozatlanul is – törvényeket, akár még Alaptörvényt is módosítani. Ezért sokáig nem lesz tartható az a taktikájuk, hogy tárgyalásokra hivatkozva húzzák az időt.
A Policy Agenda megítélése szerint akkor képes a kormányzat megfelelő, és az érintettek számára is érezhető választ adni, ha ez egyszerre lesz gyors és a havi törlesztőrészletet érdemben csökkentő megoldás. Így az a felvetett javaslat, hogy a devizahitelek négy év alatt kerülnének kivezetésre, politikailag nem értelmezhető a kormány számára.
A pénzügyi elemzők között „forog” egy harmadik, radikális jellegű forgatókönyv a devizahitelesek megsegítésére. A már idézett Csányi Sándor, az OTP vezetője az ATV-ben egy 900 milliárdos csomagról beszélt, amely szám abban az esetben jönne ki, ha az állam kényszerítené a bankokat, hogy a piacinál jóval alacsonyabb árfolyamon váltsák át a svájci frank, vagy euró alapú hiteleket. Csányi szerint az OTP túlélné ezt, da a magyar bankszektor lehet, hogy nem.  A bankvezér ráadásul még egy problémára is felhívta a figyelmet: legalább ugyanakkora bajban vannak a forinthitelesek, mint a devizások.

Az ellenzék is készülődik

A közbiztonság és munkahelyteremtés lesz a fő témája a Jobbik évadnyitó frakcióülésének. A radikális ellenzéki párt Tiszavasváriban és Nyíregyházán tartja háromnapos találkozóját. A párt országgyűlési képviselői előtt előbb Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető tart helyzetértékelő előadást, majd megkezdik a felkészülést a parlament jövő héten kezdődő őszi ülésszakára. Az MSZP Gárdonyban tanácskozik. Tóbiás József frakcióvezető-helyettes azt mondta: arra készülnek, hogy a választásokig hátralévő fél évben számon kérik a kormány ígéreteit az Országgyűlésben. A politikus közölte: szembesíteni akarják az Orbán-kormányt azzal, hogy amit vállaltak, abból mennyi valósult meg. (MTI)

Olvasson tovább: