A tavaly novembere és 2013 júliusa közötti rádiófrekvencia-pályázatok eredményei alapján vizsgálta a médiapiac változásait a Mérték Médiaelemző Műhely. A friss elemzés egyik megállapítása, hogy a Neo FM csődjét követően felszabadult országos frekvencia újrapályáztatását a Médiatanács nem kezdte meg, és erre irányuló szándék sem látható. Mint ismert, 2009-ben a Fidesz és az MSZP összejátszásának következtében az akkori két legnagyobb kereskedelmi rádió, a Danubius és a Sláger elveszítette frekvenciáját. Helyükre érkezett a Fidesz-közelinek tartott Class FM, illetve a szocialistaközelinek nevezett Neo FM. (A számos szabálytalanság ellenére meghozott nagykoalíciós döntés elleni tiltakozásul mondott le Majtényi László, az akkori médiafelügyelet, az ORTT elnöke.)
A Neo FM azonban tavaly nyáron bedobta a törölközőt, azóta semmi nem szól a frekvenciáján. Míg működött, nagyjából fej fej mellett vezette a hallgatottsági versenyt a Class FM-mel, ami azt bizonyítja, hogy volt piaci igény a tevékenységére. „Éppen ezért érthetetlen, miért nem ír ki pályázatot a médiahatóság a frekvenciára, miért hagyja annyiban a monopolizálódott helyzetet” – mondta a Heteknek Polyák Gábor médiajogász, a Mérték vezetője. Persze, ha figyelembe vesszük, hogy a Neo FM megszűnése óta egyeduralkodóvá vált Class FM napi hallgatói száma elérte a 2,1 milliót, továbbá figyelembe vesszük, hogy egy kutatás alapján a televíziók és rádiók között a Class FM hírei bizonyultak a leginkább elfogultnak a kormány iránt, akkor már nem annyira érthetetlen, miért nem akar neki versenytársat a szintén kormányközeli médiahatóság.
A Mérték elemzésének másik fontos megállapítása a közösségi rádiókra fókuszál. Ezek az adók nem fizetnek a frekvenciahasználatért. A felületes érdeklődő azt gondolhatná, hogy valamiféle nonprofit, civil rádiókról van szó, ám ha ezt hiszi – téved. Közösségi rádió például a Lánchíd Rádió, melyet ugyanaz a tulajdonosi kör birtokol, amelyé a Heti Válasz, a Hír TV és a Magyar Nemzet. A Lánchíd Rádió a vizsgált időszakban két újabb frekvenciát nyert el, így most összesen kilenc hullámsávon juttathatja el műsorát a hallgatókhoz. A rádió 2007 tavaszán indult, akkoriban még monóban – zenehallgatáshoz szinte alkalmatlan módon – sugározta műsorát a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjének tetejéről. Felívelése a kormányváltás után kezdődött, és 2011 óta tart.
A közösségi rádiók másik kiemelkedő szereplője a Katolikus Rádió, amit a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hozott létre azzal a céllal, „hogy megerősítse és terjessze a keresztény életfelfogást és erkölcsiséget a magyar társadalomban”.
A kormányváltás után egy ideig a szintén katolikus Mária Rádió felvirágzásának lehettünk tanúi, a most vizsgált időszakban azonban egyértelműen a Katolikus Rádió előretörése látszik. Ennek két oka van: a Mária Rádió korábban egymaga kereste a frekvenciabővítés lehetőségét, mostanra azonban megjelent a versenyben a Katolikus Rádió is, másrészt van egy jelentős különbség a két adó között: a Katolikus Rádió a katolikus egyház hivatalos rádiója, míg a Mária Rádió egy magánszemély tulajdonában áll, aki „világi apostolkodás céljából működteti” az egyébként egy pap irányításával és önkéntesek munkájával, adományokból üzemelő adót.
A Katolikus Rádiót a jelentős hátszél ellenére sem hallgatják túl sokan: országosan napi 50 ezer hallgatót ér el.
A Mérték első, 2010-2011-es jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az akkori pályázatok három kiemelt szereplője a Lánchíd Rádió, a református Európa Rádió és a Mária Rádió voltak, mivel a megpályáztatott frekvenciák 43 százalékát szerezték meg.
Az utóbbi háromnegyed év kiemelt szereplőihez, a Katolikus Rádióhoz, a szintén a katolikus egyházhoz köthető Szent István Rádióhoz és a Lánchíd Rádióhoz a Médiatanácshoz érkező összes terjeszkedésre adott pozitív válasz 60 százaléka kapcsolódik. Ezeknek a rádióknak egyetlen terjeszkedési kérelmét sem utasította el a hatóság, szemben más rádiókéival. A Katolikus Rádió lefedettsége a pályázatok eredményeként tíz frekvenciával bővült, a Szent István Rádió hat pályázaton nyert.
A piac átalakításának eredményeként korábban sikeresen működő rádiók tűntek el teljesen vagy részben a piacról – állapítja meg a vizsgálat. A legnagyobb vesztes a Rádió 1, amely sikeres országos hálózatból néhány helyi rádió által használt márkanév lett, és a korábbi hálózatot működtető Rádió 1 Kft. fel is számolta a tevékenységét.
Két adó kivételével a Klubrádió hálózatát is fölszámolta a Médiatanács pályáztatási gyakorlata, és a rádió budapesti frekvenciájával kapcsolatos perek mind a mai napig nem zárultak le teljesen. A budapesti 95,3 MHz frekvenciát a Klubrádió hosszú pereskedés után jelentősen átalakított tematikával és a beszélgetős rádiók között egyetlenként médiaszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége mellett megszerezte, a közösségi jogosultságra szóló 92,9 MHz frekvenciára szóló szerződését viszont a Médiatanács a jogerősen megnyert per ellenére sem írta még alá. A rádió vidéki hálózatának tagjai elvesztették jogosultságaikat, a frekvenciáikra kiírt pályázatokat a Médiatanács eredménytelennek nyilvánította. Mindennek ellenére a Klubrádió befolyása ötször akkora, mint a Lánchíd Rádióé – tudtuk meg Polyák Gábortól.
A Mérték egy másik elemzésében arra keresték a választ, honnan tájékozódnak az emberek. Kiderült, hogy míg tavaly a megkérdezettek 3 százaléka tájékozódott a Klubrádióból, idén ez az arány felment a jelentősnek mondható 5 százalékra. (A Népszabadságból 3 százaléknyian tájékozódnak.) Ezzel szemben a Lánchíd Rádióból ma éppen úgy a megkérdezettek 1 százaléka tájékozódik, mint ahogyan tavaly is. A Lánchíd naponta országosan 73 ezer hallgatót ért el május-júliusban – derült ki a piac által elfogadott, a TNS–Hoffmann–Mediameter konzorcium által végzett mérésekből. Ez tehát azt jelenti, hogy a terjeszkedés nem mindig hoz új hallgatókat, illetve azt, hogy a hallgatók nem ostobák.
2013. 09. 27. (XVII/39)
