Kereső toggle

Gyerekvállalási kedv

A jó családpolitika önmagában kevés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A családi adókedvezmény kiszélesítése után a gyedet is rugalmasabbá teheti a kormány, ami megkönnyíti a nők munkába való visszatérését – már ha van hova visszatérniük. Szakemberek szerint a kormányzat családpolitikája alapvetően pozitív, de a gazdasági-társadalmi realitás felülírja az emberek gyermekvállalási terveit.

Újabb intézkedés várható családpolitikai fronton: a gyed-extrával – korábbi nevén rugalmas gyeddel – kapcsolatos javaslatról is dönthetnek a héten a kormánypártok visegrádi frakcióülésén. Az elképzelésről, amelynek pontos részletei nem ismertek, Révész Máriusz fideszes szakpolitikus, Orbán Viktor családpolitikai tanácsadója már korábban nyilatkozott a Heteknek (Tervezőasztalon a baby boom.  Hetek, 2013. június 28). Erre az extra gyedre mindenki jogosult lesz, aki a gyedre is jogosult volt.
A változás lényege, hogy az eddigi szabályozásból kiveszik a kontraproduktívnak tartott elemeket. Így a kismama akkor is megkapná a neki járó, összes gyedet, ha még a folyósítás időtartama alatt megszülné következő gyermekét, vagy ha előbb visszamenne dolgozni. Ez közel másfél milliárd forintos kiadást jelenthet költségvetési oldalról. A gyed értéke az anya korábbi átlagkeresetének 70 százaléka, maximális összege jelenleg havi bruttó 130 200 forint, a folyósítás időtartama a kismama szülés előtti biztosított jogviszonyának függvényében alakul, de legfeljebb 2 év. Az alanyi jogon, a gyerek hároméves koráig járó gyes összege most havi bruttó 28 500 forint.
A kormány család- és népesedéspolitikai akcióterve eredetileg 11 pontot tartalmazott, amelyből egyet júniusban elfogadott a kormány. Ez volt a családi adókedvezmény kiterjesztése, ami jövőre 30-50 milliárd forintos ráfordítást igényel – ez megfelel a teljes akciótervre szánt összegnek. A döntés értelmében 2014-től az szja-n kívül az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból is levonható lesz a gyerekek után járó kedvezmény, amit így az alacsonyabb jövedelmű családok is teljes mértékben ki fognak tudni használni. Konkrétan egy háromgyermekes család akkor, ha legalább bruttó 300 ezer forint az összjövedelme. Ez alattiak, vagy pedig élettársi viszonyban élő szülők, akiknél nem adódik össze a jövedelem, továbbra is hátrányban lesznek – hívta fel a figyelmet a szocialista szóvivő Kormos Kata. Rogán Antal frakcióvezető most úgy nyilatkozott: Visegrádon a kisjövedelműek adókedvezményét is megtárgyalják, valamint várhatóan szóba kerül egy másik javaslat is, nevezetesen a karrierpálya megnyitása azon nők előtt, akik egyetem után vagy közben akarnak gyermeket vállalni. Ők eddig csak gyest kaphattak, de ezentúl gyedet kapnának úgy, hogy esetükben az egyetemi évek munkaviszonynak számítanának, és egyes hírek szerint a diplomás minimálbért vennék számítási alapul.
Mint arra nyáron Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is utalt, a kormányzat a baloldallal ellentétben nem a segélyszerű támogatásokat, a megélhetési gyermekvállalást kívánja erősíteni, hanem az adókedvezmény révén a kereső családok megsegítését célozza.
„Mind az adókedvezmény, mind a gyed rugalmasabbá tétele alapvetően a gyerekes családok anyagi helyzetét javítja, de a gyermekvállalási kedvre gyakorolt hatása nem annyira egyértelmű” – fogalmazott kérdésünkre Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Mint elmondta, a kutatások azt mutatják, hogy az a nő, aki visszamegy a gyermekgondozási szabadságról dolgozni, kevesebb valószínűséggel vállalja a tervezett következő gyermekeket, mint az, aki otthon van. A rugalmas gyed leszűkíti a szülések közti időintervallumot, mivel ha két éven belül szül valaki megint, akkor ezentúl – adott ideig – megkapja duplán a gyedet. Két gyerekkel például nem kell 4 évig otthon lennie, hogy kimerítse a gyedet, hanem előbb is visszamehet dolgozni. Ez leginkább a második gyermek megszületését könnyítheti meg, míg az adókedvezmény inkább a harmadik gyermek érkezését ösztönzi, de ezeknek az intézkedéseknek a gyermekvállalás
hajtóerejét jelentő első babák megszületésére nincs erős hatásuk. A gyermekvállalási kedvet ma, a kétkeresős családmodell kényszerében egyértelműen a nők foglalkoztatása és a gyermekelhelyezési lehetőségek
befolyásolják a legerősebben, s ezen a téren rosszul állunk – jegyzi meg Pongráczné. Ami pedig az egyetemisták gyermekvállalásának támogatását illeti, a kezdeményezés hatása szerinte nem egyértelműsíthető, de egyértelműen pozitív jellegű, tekintve hogy nagyon kitolódott a családalapítás ideje, amit az is jól mutat, hogy ma a 30 éves nők fele gyermektelen.  
A demográfus szerint kétségtelen, hogy a kormányzat próbál egy pozitív családpolitikát folytatni, de az a baj, hogy az egyéb, gazdasági és társadalmi bizonytalansági tényezők maximálisan ez ellen hatnak. A családpolitika kétségtelenül nagyon fontos, de ha ehhez nincs meg
a megfelelő kontextus, a jogbiztonságot garantáló környezet, sőt egy pozitív jövőképpel jellemezhető társadalmi közhangulat, akkor nem fog működni, még akkor se, ha elfogadják az akcióterv mind a 11 pontját.

Olvasson tovább: