Kereső toggle

Futballbűnözők a lelátókon

Tarjányi Péter a huligánokról, a zsidózásról és az érzelmi intelligenciáról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amit a huligánok a lelátókon művelnek, az nem a jéghegy, hanem csak a csúcsa. A szélsőséges ultrákat már nem a focimeccs tartja össze, hanem a bűnözésből szerzett profit – állítja Tarjányi Péter biztonsági szakértő, aki szerint a maffiaszerű szurkolói csoportok visszaszorításához a politika részéről támogatás és türelem, a szakma részéről pedig kitartó munka kell.

Biztonsági szempontból mekkora kockázatot jelentenek a futballhuligánok Magyarországon?

– A szurkolói kemény magok nemcsak nálunk, hanem Nyugat-Európában is komoly nemzetbiztonsági és rendészeti kockázatot jelentenek. Ezek a csoportok olyan „játékterei” a deviáns gondolkozású embereknek, ahol ki tudják élni a hajlamaikat. Ha valaki egyedül értelmezi a világot a deviancia szemüvegén keresztül, az is probléma, de ha tíz vagy száz ilyen ember egymásra talál, akkor a problémák nem összeadódnak, hanem összeszorzódnak. A világképük alapján számukra teljesen normális dolog a rombolás, a gyújtogatás, a másik halálos gyűlölete. Természetesen ehhez az életmódhoz pénzre van szükség, márpedig ezeknek az embereknek a munkalehetőségei erősen korlátozottak – hiszen a társadalom igyekszik védeni magát a szélsőségekkel szemben. Ez erősíti a kitaszítottság érzésüket, és azt a meggyőződést, hogy nem velük van probléma, hanem mindenki mással rajtuk kívül.

Ebből eredően ezek a közösségek vonzzák a bűnözést. Ráadásul nagyon zártak, a rendőrség, a titkosszolgálat nehezen tud utat találni hozzájuk, és közvetlen információkat szerezni róluk – bár erre nyilvánvalóan vannak próbálkozások. Paranoid biztonsági reflexek jellemzőek rájuk, ellenőrzik, figyelik egymást, az árulás pedig a legnagyobb bűnök egyike. Ezek a társaságok nagyobb problémát jelentenek, mint a „sima” bűnözői csoportok, sokkal jobban hasonlítanak a szicíliai vagy az ír maffiákhoz.

Mi köze mindehhez az ideológiának? Miért kell náci jelképeket, szlogeneket használni, miért nem tud ezek nélkül működni egy ilyen csoport?

– Szükség van az ellenségképre. Olyan ez, mint a viccben, amikor valaki rossz irányba megy az autópályán, és azt hiszi, hogy ő közlekedik helyesen, mindenki más megőrült. Nos, itt pontosan erről van szó, csak nem egyvalaki megy szembe a forgalommal, hanem több ezren. A zsidózás, románozás, trianonozás arra való, hogy ne kelljen belenézni a tükörbe, és azt mondani, hogy én ebben vagy abban hibás vagyok. Ezekben a csoportokban vannak nagyon intelligens emberek is, kiváló szervezőkészséggel, de az érzelmi intelligencia az ő esetükben is szinte teljesen hiányzik. Ezért nem tudják beleérezni magukat mások helyzetébe, kizárólag magukból indulnak ki, és azt mondják, a legegyszerűbb, ha erőszakkal köszörüljük ki a hibát a többiek gondolkozásában, hiszen a fájdalom a legjobb tanítómester. Miközben az elképzelhetetlen, hogy egy fradista egy újpestivel közös bizniszt bonyolítson, vannak olyan hívószavak, amelyek egyesítik őket: Trianon, zsidók, cigányok, homokosok.

Érdekes, hogy a romagyilkosok is a debreceni ultrák közül „nőttek ki”.

– Ahol a deviancia normálisnak számít, ott minden megtörténhet. Ugyanakkor hangsúlyozom, amit mondok, az nem mindenkire vonatkozik azok közül sem, akik a meccseken tombolva szurkolnak. Kifejezetten a szervezett kemény magokra gondolok, amelyeknek meghatározó tagjai nagy autóval járnak, jellemző tetoválásaik vannak, és olyan vállalkozásaik, amelyek enyhén szólva a törvényesség határán tevékenykednek. Az általuk dominált közösségek vonzóak a bolyongó fiatalok számára: itt erős férfiakat látnak, akik keményen edzenek, ahol ők is férfivá válhatnak, ahol jó zene van, mindig lehet kapni egy korsó ingyen sört, és a csajok is szeretnek hozzájuk csapódni. Ha anyám nem hallgat meg, itt biztosan lesz, aki megteszi. Ha apám egy gyárban dolgozik bagóért, belőlem az ilyen nagymenők között akkor is lehet valaki. Innen már csak egy lépés a bűnözői életmód, a drogfutárság vagy a betörés, rablás.

A nyugati stadionokban is előfordul rasszizmus, de ott mégsem harsan fel az „indul a vonat…”, nincsenek „Csatáry-molinók”. Mi az, amit ők jobban tudnak?

– Ott mindez hosszú évtizedek kemény munkájának az eredménye. Sajnos nálunk az elmúlt tizenöt évben a politikának mindig csak fellángolásai voltak, időnként harcot hirdettek a huliganizmus és a szélsőségek ellen, és azonnal akarták a megoldást, hogy rend legyen a lelátókon. Ez a vágyelvű gondolkozás azonban sehova nem vezet. Hiába akarom, hogy a beton fél óra alatt megkössön, ahhoz több idő kell. A huligán bűnözői csoportoknak a felszámolása hosszú távú munkát igényel: informátorokat kell beszervezni, mögé kell látni a tevékenységüknek, fel kell térképezni a gazdasági érdekeltségeket, összefüggéseket. Ezt nem lehet csupán beléptetőrendszerrel, fényképes nyilvántartással vagy sorozatos büntetésekkel elérni. 

Vannak klubok, például a Honvéd, ahol biztatóak az ezzel kapcsolatos intézkedések. Miközben például a Fradinál az ígéretek ellenére sem lettek megnevezve a felelősök a Csatáry-molinó ügyében…

– Szerintem elő fogják őket szedni egy hónapon belül.

Csak arra vagyok kíváncsi, hogy miért nem lehet az UEFA szabályait „átverni” a rendszeren, és érvényesíteni minden mérkőzésen, kitiltva a renitenseket?

– Amiről Ön beszél, az arról szól, hogy legyen rend a lelátókon. Én viszont a futballhuliganizmus megfékezéséről, elviselhető mederbe tereléséről beszélek. Üdvözlöm a klubok erőfeszítéseit, de ezek csak tüneti kezelések…

…igen, de a huligánok elveszítenék a „játékterüket”, ha kiszorítanák őket a stadionokból.

– Ez egy nagy tévedés, önámítás. Ami a stadionokban van, az nem a jéghegy, hanem csak a csúcsa. Nem a focimeccs az, ami összetartja ezeket az embereket, hanem a bűnözésből szerzett profit. Nekik klubjaik, vendéglátóhelyeik vannak, ahol a nap 24 órájában mindig van valaki, így nem lehet lehallgatókészüléket telepíteni. Ha Önt kitiltják a meccsekről, akkor ott nem megszégyenülni fog, hanem hőssé válik, emelkedik a hierarchiában.

Nyugaton is létezik ez a jelenség, olyannyira, hogy például a briteknél deviáns futballszurkolók – akiket aligha engednek be egy-egy bajnokira – a választásokon jelölteket is indítottak már, hogy bejussanak a legkívánatosabb focistadionba, a parlamentbe. A vezérgondolatuk az idegenellenesség, és összeszerveződnek holland és német csoportokkal is. Szerintem öt-nyolc év múlva ez komoly problémát fog okozni Európában.

Elképzelhető, hogy a szurkolói csoportoknak vannak olyan információi, „adu ászai”, amelyekkel a klubelnökséget, vagy akár a politikusokat is sakkban tudják tartani?

– A pénz a legjobb szervező. Ezeknek a csoportoknak a hatalom megszerzése és megtartása elemi érdekük, így teljesen életszerű, hogy ilyen információk megszerzésére törekszenek.

Olvasson tovább: