Kereső toggle

Erkölcstan gyerekeknek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az etika tankönyv leplezetlen jobboldali agymosás” – jelentette be sajtótájékoztatón Karácsony Gergely független képviselő és Erőss Gábor, az Együtt-PM oktatási szakpolitikusa, akik követelik, hogy az egyik, tankönyvjegyzéken szereplő 5. osztályosoknak szóló erkölcstankönyvet tiltsák be.

Erőss Gábor szerint a könyvben „vállalhatatlan szövegek szerepelnek” és leplezetlen formában jelenik meg „a jobboldali agymosásra való törekvés”. Mint elmondta, a tankönyv egyik szerzőjének, Bánhegyi Ferencnek a könyvei többször is botrányt kavartak, az egyik engedélyét még az első Orbán-kormány alatt vonatták vissza. Szerinte meg kell vizsgálni, milyen összefonódások vannak a kötetet engedélyező Oktatási Hivatal és a könyv kiadója között, valamint vonják felelősségre a kötet engedélyezőit.

„A fiatalok érzik, hogy nincs rend és közbiztonság körülöttük a világban. Erre jó példa, amikor a gyerekek csak kísérettel közlekedhetnek a lakásuk és az iskola között. Az egyház értéket, rendet, biztonságot nyújtó közösségével viszont kevesen keresik a kapcsolatot. (…) A magyarság Európa egyik legnyitottabb népe, vendégszeretők, barátságosak, Szent István óta így ment ez ezer esztendőn át, míg a huszadik század elején egy elvesztett háború és sok befogadott nép szétbomlasztotta az országot. Népünk továbbra is nyitott és vendégszerető maradt, de a mély seb, amit Trianon ejtett rajtunk, máig nem gyógyult be.” (Részlet Bánhegyi Ferenc »képünkön« és Olajosné Kádár Ilona: Erkölcstan V. osztály)

A könyvben tartalmuktól eltekintve is abszurd mondatok szerepelnek 5. osztályos gyerekek szemszögéből, mind összetettségüknél, mind a használt kifejezéseknél fogva. Egy oktatási szakértő szerint a felső tagozatos tankönyvek többsége abszolút nem gyerekeknek való könyv, nemcsak erkölcstanból, hanem más tantárgyakból sem, ami az akkreditáció hiányosságaira utal. Az említett tankönyv ellentmond a kerettantervi elvárásoknak is, melyek szerint az erkölcstant oktató pedagógus feladata nem erkölcsi kinyilatkoztatások megfogalmazásában áll.

Bánhegyi Ferenc tizenhét éve az Apáczai Kiadó munkatársa: az erkölcstan mellett történelem és honismeret tárgyakban összesen mintegy ötven kiadvány fűződik a nevéhez. 2000-ben megjelent 8. osztályos történelemtankönyve is nagy port kavart, méghozzá tárgyi tévedések, csúsztatások és politikai elfogultság, például Trianon vagy a Tanácsköztársaság témáját érintő passzusai okán. Ugyancsak 2000-ben kivonták Ember és társadalom című könyvét az iskolákból, annak előítéletes tartalma miatt. „Az Apáczairól szakmai berkekben közismert, hogy kimondottan jobboldali beállítottságú kiadó, s ugyanez a cég szervezte az idei SYMA csarnokbeli tanévnyitó konferenciát is, amelyet Balog Zoltán miniszter nyitott meg” – mondta el lapunknak az oktatási szakértő. Utalt arra is: a világnézeti semlegesség elve nem csak az említett erkölcstan tankönyvben problémás, hiszen másik oldalról az összes többi tankönyvben a materialista, evolucionista felfogás kizárólagos dominanciája jellemző. 

Az, hogy Bánhegyi Ferenc könyve akkreditációt kaphatott, akár most, akár régebben, az Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnöke szerint a rendszert minősíti. A választék egyébként bővebb, a tankönyvjegyzéken a Bánhegyi által (is) jegyzett erkölcstankönyveken kívül még három-négy kiadó, így a Mozaik vagy a Pedellus Kiadó mértékadóbb kiadványai is szerepelnek.

A kötelező jelleggel oktatott hittan és erkölcstan az elnök szerint önmagában is ellentétes az európai jogrenddel és az ENSZ gyermekjogi egyezményével, amely biztosítja a gyermekek és szülők világnézeti és vallásszabadságát, s ezt az iskola elvileg semmilyen módon nem befolyásolhatja, nem is kérdezhet rá. Ez még Írországban is így van. Az meg különösen elképesztő szerinte, ha a hittan alternatívájaként választandó erkölcstan is egyoldalú ideológiát közvetít. Nemzetközi szakmai berkekben eleve elfogadhatatlannak számít, hogy erkölcsöt tantárgyként oktassanak az iskolákban, pláne buktassanak belőle. Kötelező hittan sehol nincs Európában, de tantárgyi elvárás szintjén számos országban létező cél, hogy vallásokkal kapcsolatos ismereteket is szerezzenek a gyerekek, már csak a keresztény–muzulmán együttélés miatt is.

Tavasszal – adatvédelmi szempontból is tarthatatlan módon – minden szülőnek kötelezően nyilatkoznia kellett arról, hogy melyik vallás hittanórájára kívánja gyermekét járatni, vagy helyette választhatta az erkölcstant, amelynek tartalmát viszont nem ismerte. „Az a minimum lett volna, hogy az erkölcstan tantárgy tartalmát, ha már kötelező, a szülőkkel megegyezésben alakítsák ki” – vélekedett Salamon Eszter. Hozzátette: számtalan kutatás alátámasztja, hogy szoros összefüggés van az iskolai siker és a szülők napi iskolai életbe, döntéshozatalba való bevonása között. Ezzel szemben szerinte most Magyarországon az állam kívánja a gyerekek nevelésében azt a szerepet betölteni, ami kizárólag a szülőket illeti meg.

Olvasson tovább: