Kereső toggle

Állami terror vagy újnyilas puccskísérlet történt 2006-ban?

Világok harca

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 2006 őszén történt budapesti zavargások értelmezése továbbra is párhuzamos univerzumként jelenik meg a jobb- és baloldalon. Az akkori rendőri vezetőknek a héten megkezdődött pere a terrorizmust vizionáló, Gyurcsány Ferenc felelősségét firtatók számára túl kevés, a Fidesz-vezérelt náci tüntetőket emlegetők szemében viszont a köztársaság megcsúfolása. Közben egyre kevesebb az esély a történtek objektív megítélésére.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének hetedik évfordulóján kezdődött meg Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, továbbá 12 társuk 2006 őszi fővárosi zavargásokkal összefüggő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság több mint ötven tárgyalási napot tervez és több mint száz tanút kíván meghallgatni, ami egyúttal azt is jelenti, hogy várhatóan a választási kampány hangsúlyos eleme lesz a rendőri vezetők, illetve az akkori kormány felelősségének firtatása.

A 2006 őszén történteket már számos bizottság vizsgálta, és bár ezek többsége nehezen lenne politikailag elfogulatlannak nevezhető, több rendőri hibára és visszaélésre egybehangzóan rámutattak. Természetesen a politikai felelősség kérdése is terítéken van azóta: a 2011-ben született Balsai-jelentés például azt állította, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként felbujtója vagy bűnsegédje volt a rendőri túlkapásoknak, sőt, az alkotmánybíróvá avanzsált egykori fideszes képviselő szerint az is elképzelhető, hogy terrorcselekmény történt 2006-ban.

A „szervezett terrorcselekmény” elmélete ezúttal is felmerült, mégpedig a jobboldali HírTv-ben, amely Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselőt használta arra, hogy páros lábbal szálljon bele Gyurcsányékba. Ugyanakkor a Fidesz nem lehet teljesen elégedett, hiszen a Balsai-jelentés hiába landolt annak idején az ügyészség asztalán, abból a vád képviselői szemmel láthatólag nem sokat tudtak profitálni. Legalábbis az első tárgyalási napon előadott vád sem a terrorcselekményről, sem a politikai felelősségről nem tesz említést.

A 14 korábbi rendőrvezetővel szemben legtöbbször „az elöljárói intézkedés elmulasztását” róják fel, amelynek következtében a rendőrök esetenként magukat sem tudták megvédeni, máskor viszont indokolatlanul brutálisan léptek fel a tüntetőkkel szemben. Ezeket az eseteket azonban – szintén az érintettek hibájából – nem lehetett utólag kivizsgálni, ha mégis, akkor ritkán indult meg a felelősségre vonás. Mindezért az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott.

A Fidesz kommunikációs igazgatója nem véletlenül sietett kijelenteni, hogy nincs mindenki ott a vádlottak padján, akinek ott lenne a helye. „Örülünk, hogy az akkori rendőri vezetők bíróság előtt állnak, abban pedig reménykedünk, hogy az eljárás a szakmai felelősökön túl fényt derít a politikai felelősökre is” – fogalmazott Kocsis Máté.

„A kérdés az, hogy a pohár félig tele van vagy félig üres” – utalt a jobboldali hiányérzetre a Heteknek nyilatkozva a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Gulyás Gergely – aki korábban az egyik vizsgálóbizottságot vezette – hozzátette: eddig sem a bosszú vezérelte őket a 2006-os események kivizsgálásában, hanem az, hogy a rendszerváltás óta példátlan hatósági jogsértések nem maradhatnak következmények nélkül. „Azt, hogy az erőszakos demonstrálókkal szemben fel kell lépni, soha nem vitattuk, az viszont elfogadhatatlan, hogy a rendőrök békés tüntetőket verjenek meg, földön fekvő, magatehetetlen embereket rugdossanak, gumilövedékekkel fejmagasságban lövöldözzenek, vagy embereket kínozzanak a börtönökben. Szükség van a büntetőjogi felelősségre vonásra” – magyarázta. Gulyás Gergely úgy véli, a politikai felelősség kérdése egyértelmű, hiszen felsőbb támogatás nélkül mindezt a rendőrség nem merte volna megtenni. Szerinte ez akkor is így van, ha a büntetőjog értelmében egy feltételezés – még ha teljesen logikus is – nem elegendő a bűnösség megállapításához. „Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány Ferenc az aránytalanul kemény hatósági fellépés után azt nyilatkozta, hogy le van nyűgözve a rendőrség munkájától. Egy normális közéletben ez önmagában elég lenne ahhoz, hogy Gyurcsány Ferencet egy életre karanténba zárják” – fogalmazott a politikus.

Lánczi Tamás, a Századvég Intézet vezető elemzője szerint egyébként a rendőrvezetők pere kapcsán leginkább a Jobbik profitálhat, amely saját radikális szavazóit szólíthatja meg azzal, hogy ismét elmarad az „állami terror” igazi

felelőseinek bíróság elé állítása. A politológus úgy látja, hét év elteltével a 2006-os események ügye többé-kevésbé nyugvópontra jutott, nincsenek olyan jelentős társadalmi csoportok, amelyeknek még további komoly elvárásai lennének a kivizsgálásokkal kapcsolatban – ami persze nem azt jelenti, hogy a felelősségre vonásokat ne kellene végigvinni.

Lánczi Tamás szerint már a baloldalon is egyedül csak Gyurcsány Ferenc áll ki teljes mellszélességgel a 2006-os rendőri vezetés mellett. Ha az ő büntetőjogi felelősségét valami oknál fogva – például valaki rá vall a bíróság előtt – mégis sikerülne témává tenni, az a kormányoldal számára nem lenne haszontalan. Gyurcsány Ferencet ugyanis – jegyezte meg az elemző – hiba lenne még „temetni”. „A Demokratikus Koalíció támogatottsága ugyan nem túl acélos, de elindult felfelé, miközben az Együtt 2014-é csökken, az MSZP-é pedig stagnál. Ha Gyurcsányéknak sikerülne 5 százaléknyi szavazót megmozgatniuk, akkor a választások előtt a baloldali összefogás kénytelen lesz újra tárgyalni velük. Egy esetleges együttműködés ára pedig egy frakcióvezetői tisztség, vagy adott esetben egy miniszteri pozíció is lehet” – vázolt egy lehetséges szcenáriót Lánczi Tamás.

Érdekes momentum, hogy beszéltünk olyan jobboldali politikai tanácsadóval, aki azt állította: annak idején a Parlamentben személyesen fültanúja volt annak, hogy október 23-a után, amikor a Kossuth téren még folytatódtak a tüntetések, Gyurcsány Ferenc telefonon arról tárgyalt – vélhetően rendőri vezetőkkel –, hogy mikor kellene elkezdeni a tömeg kiszorítását a térről. Bár a rendőrség alá van rendelve a mindenkori kormánynak, a beszélgetés forrásunk szerint azt erősíti, hogy Gyurcsány közvetlenül belefolyt a hatósági műveletekbe is. Ez a mozzanat a Fidesz vezérkaráig eljutott, erősítve azt a vélekedést, majd összeesküvés-elméletet, hogy minden mögött Gyurcsány Ferenc játszmája állhatott.

„Minden demokratának tudnia kell, hogy 2006 kapcsán melyik oldalon áll: azok oldalán, akik testi épségüket, méltóságukat nem kímélve küzdöttek az alkotmányos rend erőszakos megdöntése ellen, vagy a náci csőcselék oldalán” – ezt már Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja mondta a Heteknek azzal kapcsolatban, hogy miért tartotta fontosnak, hogy – Gyurcsány Ferenccel együtt, akit a tüntetők leköptek – elmenjen a rendőrvezetők perének első tárgyalási napjára.

A politikus szerint 2006 őszén a rendőrök követtek el ugyan hibákat, de ezeket egyrészt már kivizsgálták, másrészt az igazi bűn azok számlájára írható, akik odaültették őket a vádlottak padjára, illetve akik velük szemben a „csőcseléket” bátorították, hogy törjenek-zúzzanak Budapest utcáin. Ezzel arra az elméletre utalt, miszerint a Fidesz politikusai irányították az erőszakos tüntetőket, hogy a zavargások nyomán megpuccsolhassák a Gyurcsány-kormányt. Vadai szerint ez több mint elmélet, mert miután 2006-ban kijelentette, hogy a Fidesz és a Kossuth téri tüntetők között kapcsolat van, jó hírnév megsértéséért beperelték – ám a zárt tárgyaláson a szigorúan titkos anyagok – titkosszolgálati jelentések, telefonlehallgatások – révén bizonyítani tudta az igazát.

Tarjányi Péter rendőrségi szakértő – aki könyvet írt a témáról – a Heteknek nyilatkozva „kabarénak” titulálta a terrorizmussal kapcsolatos felvetéseket, és megjegyezte, hogy a számtalan vizsgálat arra sem talált bizonyítékot, hogy Gyurcsány Ferenc túllépte volna a hatáskörét. Ugyanakkor irreálisnak nevezte azokat a feltételezéseket is, hogy a tüntetőket a Fidesz irányította volna. Szerinte a valóság ennél sokkal prózaibb. „Az őszödi beszéd kiszivárgása nyomán kitört zavargásokban egy olyan politikai kommunikációs játszma indult el, amelyben az egyik cintányér az akkori ellenzék volt, élén a Fidesszel, a másik cintányér pedig az akkori kormánypártok. Köztük pedig ott volt a rendőrség” – mondta. Természetesen ez – tette hozzá – nem menti fel a rendőröket a valóban elkövetett szakmai hibák alól, hiszen tény, hogy sokszor indokolatlanul erőszakosan léptek fel, és nem követték az ilyenkor szokásos szakmai protokollokat. „Ezért a felelősségre vonást helyesnek tartom, ám ennek mikéntjét nem. Azzal ugyanis, hogy politikai szintre emelték, a kampány részévé tették az ügyet, már a per elején megkérdőjeleződik az ilyenkor elvárható objektivitás” – vélekedett Tarjányi Péter.

Olvasson tovább: