Kereső toggle

Ki védi meg a fiatalokat önmaguktól?

A szülők egyre hamarabb engedik el gyermekeiket az éjszakába

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A fiatalok körében egyre népszerűbbek a zártkörű, meghívásos házibulik, ahol „minden megtörténhet” – mondta a Heteknek egy rendőrségi szakértő. Egy ilyen partin erőszakoltak meg a közelmúltban egy lerészegedett 15 éves lányt. A kormány többek között azzal igyekezne megóvni a fiatalokat saját maguktól, hogy szabadidejük hasznos eltöltésébe bevonná a nyugdíjasokat, illetve a 18 év alattiak csak felnőtt kíséretében látogathatnák a szórakozóhelyeket.

Öt és tíz év közötti szabadságvesztést kaphat az a két fiatal fiú, akik a közelmúltban egy házibuliban megerőszakoltak egy lerészegedett 15 éves lányt. Az pedig, hogy társaik videóra vették, majd az internetre is feltöltötték a történteket, öt évig terjedő szabadságvesztést érhet. Sajtóhírek szerint a XVII. kerületi házban „elitpartit” tartottak a jó családi környezetből származó fiatalok. Az elkövetők – a 18 éves D. Dániel és 19 éves olasz barátja, Federico M. – jó képességű, külföldön tanuló diákok, akik „csínytevésként” fogták fel tettüket.

A rendőrség tapasztalatai szerint az eset nem egyedi. „A West Balkán-szerű tömegbulik továbbra is népszerűek, de új trendnek tűnik a zártkörű, meghívásos alapon működő házibulik szervezése, ahol gyakorlatilag mindenfajta kontroll nélkül vannak együtt a fiatalok. A legnagyobb veszélyt ilyen szituációkban a szexuális erőszak, illetve a drogfogyasztás jelenti” – mondta a Heteknek Monostoriné Vass Anikó, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa. Az alezredes hangsúlyozta: a szexuális jellegű bűncselekmények körében ezekben az esetekben is meglehetősen nagy a látencia, becslések szerint hússzoros is lehet, vagyis csak az esetek 5 százaléka jelenik meg a rendőrségi statisztikában. A sértettek legtöbbször a szégyen-érzet vagy a fenyegetettség miatt nem tesznek feljelentést, de az is előfordul, hogy az alkoholos vagy drogos befolyás miatt nem is emlékeznek arra, hogy pontosan mi történt velük.

A szakértő megjegyezte, hogy a bulizó fiatalok életkora egyre csökken, vagyis a szülők egyre hamarabb engedik el gyermekeiket az éjszakai életbe. „Egy 15 éves lány nem érett arra, hogy éjjel szórakozni menjen. Életkori sajátosságai miatt ugyanis még alkohol vagy drog nélkül is könnyen elveszítheti realitásérzékét, ha pedig tudatmódosító szereket fogyaszt, az átlagnál jobban a hatásuk alá kerül. Könnyen sértett vagy akár elkövető is válhat belőle” – mondta.

Azt, hogy a szülők jelentős része nem viselkedik józanul ebben a kérdésben, az is jelzi, hogy amikor megtörténik a baj, egy részük el sem tudja képzelni, hogy a gyermekével ilyesmi megtörténhetett. „Mivel a társadalom nem elég érett, mindenképpen szükség van állami korlátokra, de azt figyelembe kell venni, hogy önmagukban ezek nem elégségesek a problémakezeléshez. A legideálisabb az lenne, ha a szülő-gyermek kapcsolat megfelelően működne, a családon belül lehetne megfelelő kereteket szabni a gyerekek szabadidejének eltöltéséhez” – fogalmazott Monostoriné Vass Anikó.

A nagy kérdés persze az, hogy ennek hiányában az állam milyen esélyekkel indul neki a problémakezelésnek. A kormany.hu-n elérhető Nemzeti bűnmeg-előzési stratégia társadalmi vitára bocsátott tervezete a szép számú általánosságon túl olyan konkrét megoldásokkal operálna, mint például hogy a 18.év alatti fiatalok csak felnőtt kísérővel látogathatnák a szórakozóhelyeket.

A szerzők naiv idealizmusát jelzi az a célkitűzés is, miszerint az időskorúakat aktívabban be kellene vonni a fiatalok hasznos szabadidő-eltöltési programjaiba. (Képzeljük el, ahogy a nyugdíjasok együtt „buliznak” a tinédzserekkel…)

Az osztályvezető úgy véli, a szórakozóhelyek látogatásának tilalmát ugyanolyan könnyű lesz kijátszani, mint az alkohol vagy a dohánytermékek vásárlásának tiltását (ezekből ugyanis 18 éves kor alatt elvileg senki nem vásárolhat, mégis mindenki könnyűszerrel hozzájuthat akár drogokhoz is). Ráadásul ez a tiltás éppen a nagyobb rizikót jelentő zártkörű házibulik népszerűségét növelné.

Zacher Gábor toxikológus szerint – mint egy korábbi interjúban a Heteknek kifejtette – hétvégenként mintegy 200-300 ezer fiatal használ drogot, és vélhetően ennél még magasabb a bulizáshoz alkoholt (vagy azt is) fogyasztók aránya. Az alkoholfogyasztás Európában kulturálisan beágyazott szokás, ugyanakkor korántsem érdektelen a mértéke, illetve, hogy milyen korán kezdik el rendszeresen fogyasztani. A 9. évfolyamos (vagyis 15 éves) fiúk egyharmada, a 11. évfolyamosoknak pedig csaknem fele havonta többször fogyaszt alkoholt. A lányoknál ez az arány egyötöd, illetve egyharmad. Többségük legalább egyszer-kétszer le is részegedik havonta – derül ki az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, 2010-ben végzett nemzetközi kutatás hazai adataiból, amelyet az Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársai gyűjtöttek össze.

Németh Ágnes, az elemzés egyik szerkesztője a Heteknek elmondta, a számok alapján európai viszonylatban a középmezőnyhöz tartoznak a magyar fiatalok. (A 9. és 11. évfolyamos diákok egyharmada kipróbálta már valamelyik drogot – jellemzően a cannabist vagy a gyógyszer plusz alkohol párosítást –, és 9 százalékuk havi szinten legalább egyszer fogyaszt kábítószert. Ami pedig a szexuális aktivitást illeti: a 9. évfolyamos fiúk egyharmadának, illetve a lányok egyötödének már volt szexuális kapcsolata, és 60 százalékuk ezt 14 évesen vagy fiatalabban élte át.) Németh Ágnes mindehhez hozzátette, ma már idegélettani és biokémiai bizonyítékok vannak arra, hogy tinédzserkorban megváltozik az agyi aktivitás: megerősödik az élmények iránti igény. A szakember szerint ahhoz, hogy ez ne járjon károkkal, olyan „védőtényezők” szükségesek, mint a harmonikus családi háttér, vagy például, hogy a fiatal jól érezze magát az iskolában, és legyenek sikerélményei.   

„A fejlődő idegrendszert és belső szerveket egyértelműen károsítja a rendszeres alkoholfogyasztás, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy várandós hölgy esetében is növeli a születési rendellenességek kockázatát. Több ezer olyan páciensem volt már, akik fiatal korban kerültek közelebbi kapcsolatba az alkohollal, és 40-50 éves korukra tönkretették magukat, vagy öngyilkosok lettek” – mondta el érdeklődésünkre Kalmár Sándor pszichiáter-neurológus. A szakember szerint az alkohollal való

„ismerkedés” kezdődhet kíváncsiságból vagy a kortársak hatására, ugyanakkor a rendszeres fogyasztók a kisebbségi érzésüket, a szorongásukat akarják oldani vele (spiccesen például könnyebbnek tűnik a kapcsolatépítés), vagy egyszerűen csak meg akarnak felelni annak a közösségnek, amelynek a tagjai. „Gyakran a társadalmi beavatási szertartások részét képezik a közös ivászatok: a sikeres érettségit például szinte kötelező részegséggel ünnepelni, és a férfiasság egyik mutatója is sokszor az, hogy mennyit bír valaki inni” – magyarázta Kalmár Sándor. Megjegyezte: természetesen nem mindenkiből lesz alkoholista, de a személyiségfejlődési problémákat az ivás biztosan nem oldja, inkább súlyosbítja. Szerinte a magyar fiatalok alkoholfogyasztási statisztikái riasztóak, és – a dohányzással együtt – hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai átlaghoz képest Magyarországon nagyon magas a sérülten születő csecsemők aránya.

Bolyky Orsolya, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa szerint a 13–20 év közötti fiataloknál a társasági léthez egyértelműen hozzátartozik a tudatmódosító szerek fogyasztása, ami jelentősen megnöveli az áldozattá, illetve elkövetővé válás esélyét. 12–17 év közötti tinédzserek körében végzett kutatásaik szerint ez leginkább a fővárosban és a városokban élőket fenyegeti, akik az átlagnál nagyobb arányban lesznek közlekedési, vagyon elleni vagy erőszakos bűncselekmények részesei. „A lázadásra való hajlam mindig is megvolt a fiatal generációban, de ez mindig más formában és eltérő intenzitással nyilvánult meg. Ezt nagy mértékben befolyásolja a média, ami ugyan nem tehető felelőssé minden negatív társadalmi jelenségért, ám felerősíti az emberben meglévő hajlamokat, és ötleteket ad” – mondta Bolyky Orsolya annak kapcsán, hogy az említett történetben a házibuli résztvevői mobiltelefonjukkal kvázi „házi pornóvideóként” rögzítették a nemi erőszakot, és azt közzétették az interneten. A szakértő szerint az interneten terjedő pornográf tartalmak egyfajta mintát jelentenek a fiatalok számára, akik nehezen tudják megkülönböztetni, hogy melyek a normális, illetve abnormális szexuális magatartásformák. Azzal pedig ma már külön kutatások foglalkoznak, hogy divattá vált a szexuális tartalmú videók közzététele, és az ezzel történő zaklatás, megalázás.

A szakértő szerint – bár ez lenne az ideális – a családok mai állapotát tekintve nem reális elvárás, hogy a szülők felkészítsék gyermekeiket a média és a kortársak befolyásának veszélyeire. „Ez a szerep alapvetően az iskolára hárul, ahol azt kellene legfőképpen elősegíteni, hogy a fiatalok találjanak maguknak példaképeket tanáraik között, akikkel olyan bizalmi kapcsolatuk alakul ki, hogy meg merik velük osztani a problémáikat, kérdéseiket” – magyarázta a szakértő, aki szerint ez többet érne, mint az, hogy a 18 év alattiak csak felnőtt kísérettel mehetnének a szórakozóhelyekre – ezt ugyanis könnyű kijátszani.  Hozzátette: a példaképek szerepének erősítését szolgálhatja az is, hogy a Nemzeti bűnmegelőzési program tervezete szorgalmazza, hogy a fiatalok és az idősebb korosztály több időt töltsön együtt. Ennek a megvalósítása azonban szerinte meglehetősen nagy kihívás elé állítja majd az illetékeseket.

Bolyky Orsolya úgy véli, szintén jól hangzó, de a gyakorlatban bonyolultabb ügy a sport szerepének az erősítése a bűnmegelőzésben. Nemzetközi felmérések szerint ugyanis a csapat-, illetve küzdősportok esetenként éppenséggel növelik az elkövetővé válás esélyét.

Olvasson tovább: