Kereső toggle

Kasztrendszer az oktatásban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A társadalmi mobilitás lassul, a szegényebb fiataloknak egyre nehezebb a felsőoktatásba bekerülni. Az egyházi kézben lévő roma szakkollégiumok a hátrányos helyzetű diákok támogatására jöttek ugyan létre, de a pénzek leosztásából a hallgatóknak jut a legkevesebb.

„Eddig se volt túl nagy a társadalmi mobilitás, de a felsőoktatás jelenlegi átalakítása tovább csökkenti azt. A hátrányos helyzetű fiatalok legnagyobb eséllyel az elsőgenerációs képzésekre tudnak bejutni, ilyenek a mérnöki, egészségügyi, agrár, esetleg pedagógus szakok. A nagy egyetemek magas ponthatárú szakjai – orvos, jogász, gazdasági képzések – már hosszú ideje a többgenerációs elit értelmiségi-képzés színterei, bár az éltanulók egyre inkább külföldi egyetemeket választanak. A hátrányos helyzetűeknek marad még az a lehetőség, hogy mindkét diákhitelt felvéve bejussanak fizetős képzésekre, de ők szánják rá magukat a legkevésbé arra, hogy diploma után egy ötmilliós hitellel kezdjék a pályát” – fejtette ki kérdésünkre Szabó Andrea szociológus.

Az ifjúságkutató hozzátette: az elitképzés továbbra is elég zárt, a szülők iskolázottságának és anyagi helyzetének függvénye. A kasztosodás jele, hogy az alapképzéseken a hallgatók fele, a mester- és doktori képzéseken pedig a 70 százaléka diplomás szülők gyereke. A diplomások csemetéi leginkább egyházi és állami egyetemekre járnak, míg az alacsonyabb végzettségűek utódai elsősorban főiskolákon tanulnak tovább – derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon (AFM) kutatócsoport 2013-ban készített jelentésének legfrissebb adataiból.

Az általános iskolát végzett szülők gyermekei az utóbbi évtizedben kiszorultak a felsőoktatásból, s a társadalmi szelekció már az általános iskolában elkezdődik. A nyolc általánost végzett felmenők utódai a hallgatók mindössze 4 százalékát teszik ki. A helyzetet súlyosbítja a 16 éves tankötelezettségi korhatár, valamint az a kormányzati törekvés, amely az érettségit adó középiskolák helyett a szakiskolákba tereli a fiatalokat. A továbbtanulást illetően a legmeghatározóbb a családi háttér, ezen belül is az apa végzettsége, valamint a lakhely. Ezerszer nagyobb családi erőfeszítés kell ma ahhoz, hogy valaki egy kisebb településről bejusson a felsőoktatásba, mint a fővárosból – mondta el az ifjúságkutató, leszögezve, hogy különösen nehéz helyzetben vannak a roma fiatalok. Civil szervezetek becslései szerint a romák 10 százaléka jut el az érettségiig, 1 százaléka az egyetemig, míg a nem roma népesség körében 49 százalékuk érettségizik le és közülük további 19 százalék szerez diplomát.

A mélyszegénységből önerőből kitörni képtelenség. Az elmúlt 15 évben a roma hallgatók legszegényebbjei csak a Romaversitas-ösztöndíj révén tudtak támogatáshoz jutni, és az idők során számos prominens került ki a „romveresek” közül. A Romaversitas egyfajta etalonná vált a maga nemében, amely állami segítség nélkül, a REF – Roma Education Found (Roma Oktatási Alap) és az OSI – Open Society Institute (Nyílt Társadalom Alapítvány) támogatásával működik immár 1997 óta.

Ígéretes lépés volt, mikor az idei tanévben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére felállították a roma szakkollégiumok országos hálózatát. A szakkollégiumok a Romaversitas segítségével és annak mintájára épültek ki: nemcsak ösztöndíjat, hanem különféle képzéseket, továbbá kollégiumi elhelyezést is biztosítanak hátrányos helyzetű hallgatóknak. Mindegyik helyi szervezet egyházi fenntartásban van: Miskolcon görögkatolikus, Nyíregyházán evangélikus, Budapesten jezsuita, Szegeden római katolikus, Pécsett református kézben van a roma szakkollégium. Tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első ízben hirdetett meg egy TÁMOP-pályázatot a roma szakkollégiumok számára, szokatlanul magas, 1,15 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázati kiírás alapján a Romaversitas még a lehetséges pályázók köréből is kiszorult. Az új hálózat viszont nyert, és nem is keveset.

„Mi nem pályázhattunk, mert nem vagyunk sem egyház, sem egyetem, valamint nincs kollégiumi kapacitásunk” – mondta el lapunknak Daróczi Gábor, a Romaversitas igazgatója. Sajnálatosnak tartja azt is, hogy a hiánypótló pályázat keretében nagyon sok pénzt költenek el rossz hatékonysággal, ráadásul úgy, hogy maguknak a diákoknak elenyészően kevés jut belőle. Az 1,15 milliárdos keretből jelen pillanatban mintegy 150 hallgató részesült, közel három tanévre, havi maximum 51 ezer forintos támogatásban (melyből kötelezően meg kell fizessék a 15-25 ezer forintos kollégiumi díjat is). A kérdés csak az, hogy mire megy el a fennmaradó, a teljes keret minimum háromnegyedét kitevő rész, amely szakkollégiumonként 100-200 milliós nagyságrendű összegeket jelent. Összevetésképp: az alapítvány egy tanévben 40 millió forintos keretből 50 hátrányos helyzetű elsőgenerációs diákot segít, amiben az ösztöndíjakon felül benne vannak a szolgáltatások (nyelvtanítás, szabadegyetemek, pszichológus stb.), valamint a nemzetközi programokban való részvételek költsége is. Mint a Balog Zoltánnak írt nyílt levelében az igazgató utalt rá: talán egy újabb ÁSZ-vizsgálat feltárhatja a titkot. Mint emlékezetes, a 2008-as számvevőszéki adatok szerint a különféle támogatások alig tizede jutott el a roma lakossághoz.

A pályázati kiírás szerint a roma szakkollégium hallgatóinak a 60 százaléka kell, hogy roma legyen, míg a hátrányos helyzet csak a nem roma tagok esetében feltétel. A képet tovább árnyalja, hogy a roma származás önbevalláson alapul. Kovács Richárd, a Cigány Hallgatók Hálózata egyik alapítója szerint az új szakkollégiumi rendszerben a támogatást inkább teljesítmény alapon ítélik meg, ami a hátrányos helyzetűek esélyeit egyértelműen csökkenti. „Idén februárban az új TÁMOP-os ösztöndíj-rendszerből már kiszorultak a rendszerkritikus hallgatók is, azok, akik sem a képzésekkel, sem a források felhasználásának átláthatóságával nem voltak megelégedve” – mondja az aktivista diák, aki szerint kérdéses például, miért kell egy szakkollégium működtetéséhez pazarul berendezett iroda és kiterjedt apparátus. Tapasztalata szerint az egyházak szakkollégiumi képzési rendszere is elmarad a Romaversitas gyakorlatától, például előtérbe kerül a hitoktatás, ami önmagában nem lenne probléma, ha a gyakorlatiasabb képzésekre is kellő hangsúlyt fektetnének.

Olvasson tovább: