Kereső toggle

Segítség helyett stigma

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar drogpolitikát Európa legszigorúbb változataként emlegetik, amely szembemegy az enyhülő nemzetközi trendekkel. Bírálók szerint a kormány politikai és nem szakmai szempontokat követve erősíti a húszezer drogfüggővel szembeni előítéletet az egymillió alkoholista országában.

Július 1-jén lép hatályba az új Btk., amely a hazai kábítószerproblémát a zéró tolerancia jegyében igyekszik szabályozni. A szakma megdöbbenésére a kormány 2010-ben elvetette a 2009-ben konszenzussal elfogadott nemzeti drogstratégiát is. Az új törvény szelleméhez igazodó, idén márciusban vitára bocsátott új stratégiatervezetet, amelyet a szakmai szervezetek egyöntetűen elutasítanak, várhatóan ősszel fogadja el a parlament.
Mint arról februárban beszámoltunk, az ifjúság- és drogpolitika kormányapparátuson belüli „lefokozását” és kereszténydemokrata kézbe való átengedését az első Orbán-kormány szakpolitikájának a megcsúfolásaként emlegették. A drogpolitika eddigi hazai fórumai, köztük a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) rendszere szakembergárdájukkal együtt elsorvadásra lettek ítélve, és a szakmában ismeretlen politikusok részvételével megalakult az új tárcaközi bizottság (KKB), valamint a civilekkel és egyházakkal kapcsolatot tartó Kábítószerügyi Tanács.
Az egyik legjelentősebb változás, hogy a fogyasztás is büntetendővé válik júliustól, így a csekély mennyiségű kábítószertartáshoz hasonlóan két év szabadságvesztéssel büntethető. Öt évig terjedhet a szankció, ha 18 év feletti diák kínál fiatalabbat egy tanintézet falain belül. Megmarad, de szigorodik az elterelés lehetősége, mivel kétévente csak egyszer kerülhet rá sor ugyanazon személynél: ha a vitatott hatásfokú, féléves gyógyító-megelőző foglalkozásról igazolással bír a delikvens, megszüntetik ellene az eljárást. Ugyanez megtörténhet az új jogszabályok értelmében akkor is, ha a drogfogyasztó hasznos információkat nyújt a rendőrségnek a terjesztő kilétéről. Az elterelés szigorítása miatt megszűnik a kábítószerfüggők eddigi enyhébb megítélése, tekintve, hogy ők kerülnek gyakrabban a rendőrség látószögébe. Eddig a jogalkotók a függőket elsősorban betegekként, és nem bűnelkövetőkként kezelték.      

Jön a besúgás?

„A Btk. módosítása súlyosan stigmatizálja a drogfogyasztókat, de a valóságra nem lesz különösebb kihatása, már csak azért sem, mert hiányzik hozzá a bűnüldözői kapacitás, és irreálisak a büntetési tételek is. Van egy rendkívül kriminalizált, igen szűk hazai kisebbség, a drogosok. Ezt a társadalmi előítéletességet kiszolgálva a kormány tisztán politikai megfontolásból szembemegy a szakmai szempontokkal, amikor a drogfogyasztást elsősorban büntetőjogi, nem pedig szociális és egészségügyi problémaként kezeli. Nem véletlen, hogy a hazai szakmai szervezetek egyöntetűen elutasították mind a semmitmondó stratégiát, mind a Btk. vonatkozó rendelkezéseit. A drogkeresletet ugyanis állami eszközökkel nem lehet befolyásolni, annál inkább az úgynevezett kemény indikátorokat, azaz a halálozás, a fertőző megbetegedések vagy a problémás droghasználat mértékét, mégpedig alacsony küszöbű, ártalomcsökkentő módszerek révén” – mondta el kérdésünkre egy volt fideszes szakpolitikus, kiemelve: elfogadhatatlan a kriminalizált drogfogyasztó besúgáshoz kötött elengedése is, ami beláthatatlan folyamatokat indít be.
„Azzal egyet lehet érteni, hogy a törvény a terjesztők felé szigorodjon, de a szigorítás nem oldja meg a problémás fogyasztók helyzetét. Azt tapasztalom, hogy előbb kerül a rendőrség látókörébe a fogyasztó, mint a terjesztő” – vélekedett lapunknak Jakodáné Jendrek Zsuzsanna közoktatási és ifjúságsegítő szakértő. Hozzátette: nem szabadna azonosan elbírálni azt a kíváncsi kamaszt, aki egy füves cigarettát körbead a szűkebb baráti körében, és azokat, akik nagy tételben dílerkednek.

Új szemlélet

A szakemberek szerint a drogprobléma kezelése szempontjából a Btk.-nál is meghatározóbb a nemzeti drogstratégia. A közzétett stratégiatervezet a 2013–2020 közötti időszakra állapít meg rendkívül általános célkitűzéseket azzal, hogy az azok megvalósításához szükséges konkrét feladatokat szakpolitikai programok keretében konkretizálják majd. „Az eddigiekhez képest gyökeresen más szemlélet jellemzi a drogstratégiát, amely teljességgel kiszolgálja a büntetéspárti jogalkotást, miközben az emberi jogokat csak az egészségesek számára igyekszik fenntartani” – figyelmeztetett szakpolitikus alanyunk. A drogstratégiához rendelt összegek irreálisak, arról nem beszélve, hogy a finanszírozás önmagában nem garantálja a szakmaiságot. Az új addiktológiai centrumként feltüntett OPAI leginkább a sürgősségi ellátás garanciája lehet, de nem pótolja a civilek munkáját, a terepen működők tevékenységének fejlesztését. A KEF-ek rendszerét pedig nem lesz egyszerű fel-éleszteni, mivel azok mára elhaltak az időközben kialakult forráshiány és stratégiahiány miatt.

Droghalál

Három droghalál volt a hétvégén, ami az évi 20-25 halálesethez képest különösen soknak tekinthető. Az érintett 18 és 27 éves fiúk, valamint egy lány a hírek szerint szabályosan elvéreztek. Két székesfehérvári halálesettel kapcsolatban teljes hírzárlat van. „A harmadik haláleset péntek éjjel történt a fővárosban, amikor drogtúladagolás miatt egy fiatal lányt vesztettünk el” – mondta el érdeklődésünkre Zacher Gábor,
a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiájának vezetője. A lány amfetamint és pentedront használt, és gyakorlatilag egy befolyásolhatatlan vérzészavar vezetett a halálához, ami a szer hatására kialakult
magas, 42 fokos testhőmérséklet miatt állt be. Mint megtudtuk, egy fogyasztó azért sem lehet előre tisztában a vásárolt szer hatásaival, mert eleve nem biztos, hogy azt kapja, amit rendelt, ahogy a dílerek sem mindig tudják, mit adnak el. Nem biztos, hogy a székesfehérváriak esetében egy ismeretlen szerről lenne szó, mivel önmagában az is végzetes lehet, ha túl tiszta, azaz rendkívül magas hatóanyag-tartalmú kábítószert használnak a fiatalok. Becslések szerint hétvégente országosan mintegy 80 ezer fiatal használ partidrogokat, melyek közül az ecstasyt mára kiszorították a különböző pszichoaktív szerek (dizájner drogok) és amfetaminok. Zacher doktor szerint a C-lista, azaz a pszichoaktív szerek tiltólistájának tavalyi bevezetése óta szűkült a kínálat, amúgy ma Kína biztosítja a fő utánpótlást. Hazánkban 20 ezerre tehető a kábítószerfüggők száma, akiknek több mint fele marihuánát használ, míg a heroinfogyasztás szinte teljesen visszaszorult.

Olvasson tovább: