Kereső toggle

Árvíz 2013

Egyetlen vakond romba dönthet mindent

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Németországban, Ausztriában és Csehországban óriási pusztítást végeztek a rekordmennyiségű tavaszi esőzések miatt kialakult árvizek. Magyarországon a szakemberek a Duna észak-magyarországi szakaszát tartják kritikusan veszélyeztetett résznek. Ha a levonuló áradat Szentendrét is megkíméli, akkor majdnem biztos, hogy Magyarország megússza az évszázad árvizét.

Magyarországnak annyiban szerencséje van, hogy két nagy, az árvizek szempontjából kiemelt fontosságú folyója van, a Duna és a Tisza. Az pedig rendkívül ritka, hogy mindkét folyamon egyszerre alakuljon ki árvíz, azért a párhuzamosan kiépített vízügyi szakembergárda tagjai és a műszaki eszközök átcsoportosíthatóak. Ez történik most is, a tiszai árvizek elhárítására hivatott gyakorlott szakembereket és a mozgatható műszaki eszközöket átvezényelték a Duna kritikus szakaszaira. 

Vízügyi szakemberektől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy komoly és valós veszély a Duna észak-magyarországi szakaszán alakulhat ki, mert itt a folyó medre nem mindenhol olyan mély, hogy az Ausztria felől érkező rekordmennyiségű vizet elvezesse. Győrtől Szentendréig számtalan kisebb és nagyobb település is veszélyeztetett (például Esztergom, Komárom, Visegrád, Szentendre), Budapest alatt viszont már gyakorlatilag bármekkora mennyiségű vizet képes levezetni a meder, azért ha az árhullám elhagyja a fővárost, akkor a magyarok megnyugodhatnak. Erre a számítások szerint hétfőn kerülhet sor, a kritikus napoknak szombat és vasárnap számítanak. A Duna vasárnap éjjel, hétfő hajnalban tetőzhet a fővárosnál.     

A másik előnye hazánknak, hogy Magyarországon a korábbi árvizek miatt a Kádár-rendszerben komoly felkészültségű szakembergárdát „neveltek” ki.  Csehszlovákiában 1965-ben a nagy tavaszi árvíz során Paton, majd két nappal később Csicsón is átszakította a Duna a gátat, aminek következtében tíz-ezer embert kellett kitelepíteni, falvak tucatjai semmisültek meg. A tragédia nagy hatást gyakorolt a Duna menti országok vezetésére. Ennek ellenére a volt kommunista országokban talán egyedül éppen Magyarországon nem eresztették szélnek a vízügyes gárdát.

A 2002-es és 2005-ös árvizek kezelésénél Európában a magyar szakemberek kimagaslóan vizsgáztak. Sőt, a 2002-es áradás után – amely a Duna vízgyűjtő területén óriási pusztítást végzett – Magyarországra jöttek nyugati szakemberek tanulmányozni a magyar árvízvédelmi rendszert. Évtizedes tapasztalatokkal rendelkező, a szakmájukhoz értő, a civilek szemében „megszállott” vízügyi szakemberek ülnek tehát a „K”pontban, abban az irányító központban, ahonnét a védekezést igyekeznek megszervezni.

2002-ben a Duna vízállása Budapestnél augusztus 8-án 244 cm volt, de három nap múlva már elérte az 598 cm-t, majd a 12-ére virradó éjszaka 607 cm-rel tetőzött. Most 875 centiméteres vízmagasságot várnak, ami jelzi, hogy extrém a feladat. 

Bár mindenki felkészült, ennek ellenére nem megnyugtató a helyzet, mert az irdatlan mennyiségű víznél kiszámíthatatlan katasztrófahelyzetek alakulhatnak ki. Egy évekig a vízügyi minisztériumban dolgozó szakember a Heteknek kifejtette: nem látni, hogy mi van a föld alatt, elég egyetlen vakondtúrás, és egy gát katasztrofálisan meggyengülhet. A vízügyi szakemberek elképesztő pszichikai terhelés alatt a nagy mennyiségű víz hatására kialakult váratlan helyzetekre igyekeznek reagálni. Folyamatosan figyelik a gátakat, hogy szaknyelven szólva, nem alakul-e ki buzgár, rézsűcsúszás, szivárgás, csurgás vagy töltésrepedés. Ezt hívják tönkremeneteli mechanizmusnak – ha bármi ilyennek jele van,  akkor gyorsan igyekeznek ezt különféle műszaki eljárásokkal elhárítani.

„Egyik árvíznél éjjel kettőkor hívtak fel, hogy egy fővárosi gát Újpestnél kritikus állapotba került, félő, hogy átszakadhat, akkor a Duna a Lehel úton végighömpölyögve a Margit hídnál találna vissza a medrébe. Végül sikerült vascölöpökkel megerősíteni a gátat, ezért a vészhelyzet elmúlt. Máskor Visegrád alsó része került veszélybe, mert utóbb kiderült, a csatornák meggyengítették a védműveket. Pontosabban, akkor derült ki, hogy nem annyira erősek, amennyire tervezték, de végül itt is egy gyorsan alkalmazott műszaki eljárással megakadályozták a pusztítást. Tudni kell, hogy egy árvíz során elképesztő erők dolgoznak, amelyek váratlan helyzetet okozhatnak. Ennek a gyors elhárítását tanulták a vízügyesek” – magyarázta a neve elhallgatását kérő szakember.

Ezekből az árvízi, „éles” tapasztalatokból aztán gyakorlat lesz, és az előbb említett helyszíneken minden esetben egy árvíz után erősebb védekezési rendszert építenek ki. „Jelentős a veszély, de úgy vélem, hogy Magyarország megússza az árvizet, mert felkészült szakemberek irányítják a védekezést, és az elmúlt évtizedekben az ország sokat költött a védművekre. Ennek ellenére van miért aggódni, mert a hatalmas mennyiségű víz váratlan eseményeket okozhat” – tette hozzá forrásunk, aki abban teljesen biztos, hogy Budapest most is épségben megússza az áradást.    

Az előbbiekből egyértelmű, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem alaptalanul rendelte el kedden déltől a rendkívüli veszélyhelyzetet a Duna mentén. Ennek értelmében Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyékben, illetve Pest megye több járásában és a főváros bizonyos részein korlátozható, sőt meg is tiltható a közlekedés, a közterületeken szervezett rendezvényeket is elhalaszthatják, akár a lakosság kitelepítésére is sor kerülhet. Az árvízi védekezésre emellett mozgósították a katonaságot és a rendvédelmi szervezeteket.  Orbán Viktor a polgári lakosságtól is együttműködést kért.

Megalakult a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács az árvízi veszélyhelyzet elhárításában szerepet vállaló segélyszervezetek, szeretetszolgálatok részvételével. A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vezetésével működő testület tagszervezetei ezentúl összehangolják majd segítő tevékenységüket.

Kovács Sándor, a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatának (HISZ) vezetője a Heteknek kifejtette, hogy ők is létrehoztak egy vezetési-irányítási centrumot, amely több mint ötszáz, kétkezi segítséget nyújtó aktivistát koordinál, és közétkeztetési, valamint árvíz-katasztrófavédelmi technikai eszközökkel, melegedő- és pihenősátrakkal, illetve más, krízishelyzeteknél használatos kellékekkel, anyagokkal készül a védekezési munkálatok támogatására a Duna teljes hosszán. Mint Kovács Sándor elmondta: a Hit Gyülekezetének nemcsak Budapesten, hanem a Duna partján található városokban, településeken is jelentős számú híve van, így Győrben, Tatabányán, Komáromban, Szentendrén, Dunaújvárosban, Pakson, Szekszárdon és Baján is képesek a mozgósításra a folyó teljes szakaszán.

„Jelenleg a homokzsákok töltésében és pakolásában kértek tőlünk segítséget Komáromban és Csillaghegyen. Ha szükséges – például valahol a lakosságot kell kitelepíteni –, akkor három-ezer meleg ételt és tízezer szendvicset tudunk nagyon rövid idő alatt a rászorulóknak eljuttatni. Nagyobb vészhelyzet esetén a szervezet teljes segélyalapját, valamint a komplett élelmiszer- és ruhakészletét fel tudjuk szabadítani” – tette hozzá a HISZ vezetője. Kovács azt is kifejtette, hogy a munkatársaik a helyi polgármesterekkel és a katasztrófavédelem helyi irányítóival is felvették a kapcsolatot, az eszközeik bármikor és bárhova átcsoportosíthatóak.

Halász Róbert, a HISZ komáromi aktivistája szerda délután lapunknak elmondta, hogy Komárom alatt egy 8 kilométeres gátszakasz megerősítésén dolgoznak. A területre már csak vonattal lehet bejutni, a vízszint magassága már fél méterre megközelítette a gát tetejét, ezért még este is zsákokkal kell megerősíteni a védművet.

A helyiek szerint Almásfüzitő és Szőny lehet a legnagyobb veszélyben. Ez az oka, hogy az árvízi védekezés miatt Komárom-Esztergom megyében lezárták a 10-es utat Dunaalmás és Almásfüzitő között, a 11-es út három szakaszán félpályás az útzár, a 111-es út eleje nem járható, lezárták Pilismarótnál a komphoz vezető utat, a Mária Valéria hídhoz pedig csak kerülővel lehet eljutni. Egyebek mellett félpályás útlezárást vezettek be a 11-es főúton Leányfalunál, Visegrádon és Esztergom közelében a 28-as, a 42-es és a 60-as kilométernél.

A víz még nem érte el az útburkolatot, mindhárom helyen egy sávon, jelzőőrök irányításával halad a forgalom. Esztergomnál a 111-es főút első három kilométere nem járható.

Pilóta nélküli gépek is akcióban

A Honvédelmi Minisztérium (HM) pilóta nélküli repülőit is alkalmazzák az árvízi munkálatokhoz – jelentette be Hende Csaba tárcavezető szerdán Komáromban, a Duna-parton tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter azt mondta, Tát polgármesterének kérésére használták a HM részvénytársaságai által kifejlesztett pilóta nélküli járműveket az árvízzel sújtott területek feltérképezésére. Ezenfelül 4700 önkéntes tartalékos katona is bevethető.
 

Vigyázat, csalók!

A Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője nyomozócsoportot hozott létre azoknak az állampolgári bejelentéseknek a kivizsgálására, amelyek szerint az árvízveszély által érintett kerületekben „gyanús” emberek jelentek meg. A rendőrségre ugyanis több olyan bejelentés érkezett, amely szerint ismeretlenek – magukat a katasztrófavédelem munkatársainak kiadva – csengettek be V., illetve III. kerületi lakásokba azzal az ürüggyel, hogy az árvízhelyzetre való tekintettel felmérést készítenek az ott lakók számáról, illetve vagyontárgyairól. A BRFK arra kéri a fővárosban élőket, hogy azok, akiket hasonló ürüggyel megkerestek, vagy akiknek a gyanúsan viselkedő személyekkel kapcsolatban érdemleges információjuk van, azonnal értesítsék a rendőrséget.
Lakossági felhívást tett közzé az esetleges bűncselekmények elkerülése érdekében a Budapest Főváros Védelmi Bizottság Operatív Törzse is, miután a tudomásukra jutott, hogy ismeretlenek a katasztrófavédelemre hivatkozva telefonon érdeklődnek a lakosságnál vagyontárgyaik biztonságával kapcsolatban A bizottság felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a katasztrófavédelem munkatársai jelenleg semmilyen adatfelmérést nem végeznek a lakosság körében, telefonon tájékoztatást nem kérnek. Amennyiben mégis tájékoztatásra lenne szükségük, azt csakis személyesen, egyenruhában, jelvény viselésével végzik.

Olvasson tovább: