A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
Bocsánatkérésre kényszerült a szocialista párt, miután azzal vádolt meg egy közvélemény-kutató céget, hogy azért mért alacsony MSZP-támogatottságot, mert a kormány megbízásából dolgozik.
A Fidesz–KDNP a teljes népességen belül a szavazók 24 százalékára számíthatott márciusban, ami mérséklődött a februári 26 százalékhoz képest. Ugyanakkor az MSZP szavazótábora is csökkent: 12 százalékról 9-re esett az elmúlt hónapban, derült ki a Tárki legfrissebb jelentéséből. A szocialista párt meglepő módon reagált a gyenge adatra: Lukács Zoltán képviselő kijelentette, hogy a Tárki a Századvég-csoport tagja, amelynek 3 milliárd forintot adott a kormány anélkül, hogy nyilvánosságra hozta volna, mit teljesít ezért a csoport. „Most már világossá vált, hogy mit teljesít” – érzékeltette Lukács, hogy pártja szerint a történelmi mélypontnak számító 9 százalékos indexet a kormány „megrendelésére” mérte a Tárki. Az intézet vezérigazgatója nyilvános bocsánatkérésre szólította fel az MSZP-t, mivel a Tárki magyar magánszemélyek tulajdonában álló független kutatóintézet, és semmi köze a Századvéghez. A párt bocsánatot kért, a Tárki ezzel lezártnak tekinti az ügyet, így már csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: hogyan is áll az MSZP három évvel a választások és 20 hónappal Mesterházy Attila elnökké választása után?
„A szocialistáké az egyetlen olyan 2010-ben parlamentbe jutott párt, amely képes volt a támogatottságát növelni” – írta honlapján Mesterházy szerdán. Ez a megállapítás nagyjából helytálló – bár van olyan mérés, mely szerint a Jobbik ugyanolyan szinten áll jelenleg, mint 2010 áprilisában –, ám a kormányváltáshoz édeskevés: a Fidesz minden közvélemény-kutatónál továbbra is toronymagasan vezet.
Mind a politikusok, mind a szakemberek megegyeznek abban, hogy pártpreferenciák esetén nem célszerű egy-egy hónap adataiból következtetést levonni – sokkal többet mondanak a tendenciák. Az átfogó kép érdekében három kutató adatait néztük át a kormányváltástól napjainkig: a már említett Tárki a teljes népesség körében 2010 áprilisától 2011 végéig átlagosan 10-11 százalékos népszerűséget mért a szocialistáknak, ebben az időszakban csupán két kisebb pozitív elmozdulás történt: 2010 júniusában 13, 2011 májusában 14 százalékra nőtt a párt támogatottsága. 2012-ben szintén kétszer, májusban és szeptemberben történt pozitív változás – mindkét mérés 15 százalékot jelzett –, ám az év végére megint 10 százalékra süllyedt az MSZP népszerűsége, most pedig a bocsánatkérésig vezető 9 százalékon áll.
Ennél az intézetnél tehát három év ellenzéki lét alatt semmit nem emelkedett a szocialista szavazók száma, miközben a Fidesz a 2010 nyarán mért 46 százalékos csúcstámogatottságáról 2012 végére 20 százalékra esett vissza a teljes lakosság körében, és idén márciusban is 24 százalékon állt. Mindeközben ráadásul a bizonytalanok aránya az egekbe szökött, nagyjából 50 százalékon áll, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a Fidesztől elpártolt tömegek nem hajlandóak a szocialistákra szavazni.
A Tárkinál a biztos szavazó pártválasztók körében sem nőtt a szocialisták támogatása: tavaly ilyenkor éppúgy 18 százalékon álltak, ahogy 2013 márciusában, igaz, a két időpont között többször is mérték őket magasabbra.
A Mediánnál hasonló a helyzet: az MSZP a 2010. áprilisi mérés során a teljes lakosság körében regisztrált 11 százalékos támogatottsági szintről érdemben nem nagyon tudott elmozdulni sem abban az évben, sem 2011-ben. Tavaly valamivel jobban ment a szekér, átlagosan 13-14 százalékra erősödtek a szocialisták, ám az idén év elején mért 16 százalékról márciusra 10 százalékra rontottak, miközben az Orbán-kormány teljesítményének megítélése folyamatosan és jelentősen romlott, a megkérdezettek 70 százaléka pedig több mint egy éve úgy látja, hogy rossz irányba halad az ország. A Medián adataiból tehát szinte ugyanaz a következtetés vonható le, mint a Tárkiéiból: az MSZP nem volt képes érdemben profitálni a kormány és a Fidesz gyenge teljesítménye miatt kiábrándult szavazói rétegekből. Ezen a tényen az sem sokat változtat, hogy a lapzártánk után a HVG-ben megjelenő legfrissebb Medián-mérés szerint a szocialisták 3 ponttal erősödve 15 százalékra jöttek fel. Lehetséges koalíciós társuk, az Együtt 2014 két ponttal gyengülve 6 százalékon áll, miközben a Fidesz a teljes népességben 27 százalékkal vezet.
Az Ipsosnál a teljes lakosság körében az MSZP 12 százalékon állt 2010 áprilisában. Erről a szintről mára 16 százalékig jött fel, ám a Fidesz ugyanebben az időintervallumban 40-ről 24 százalékra esett vissza, tehát újabb trendek erősítik a baloldalon is mind gyakrabban hangoztatott kritikát, miszerint a szocialisták nem tudják maguk mellé állítani a kormánytól elpártolt tömegeket.
Mesterházy Attila személyes népszerűsége az Ipsosnál mérsékelten javult: a 2010 áprilisában mért 29 százalékról – kisebb-nagyobb kilengésekkel – mára elérte a 32 százalékot. Orbán Viktor tavaly december óta 5 százalékot jött fel, 29-ről 34 százalékra, míg Bajnai Gordon a hibahatáron belül 30 százalék körül stabilizálta a népszerűségét.
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!