Kereső toggle

Zuhanás - Távozhat a gimnazisták krémje

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén 95 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, s a második éve tartó zuhanás valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Bár egyre nő azoknak a gimnazistáknak a száma, akik külföldi intézményekbe (is) jelentkeznek, ez a jelenség még elsősorban csak a fővárosi elitintézmények krémjét jellemzi. Azt egyelőre nem tudni, hogy az egyre szigorodó felvételi szabályok között mi lesz a felsőoktatástól távolmaradó érettségizettek tízezreivel.

A hivatalos felsőoktatási portál, a felvi.hu legfrissebb adatai szerint idén összesen 93 509-en jelentkeztek valamelyik hazai felsőoktatási intézmény szeptembertől induló képzésére. Tavaly ez a szám 110 617, míg tavalyelőtt 140 953 volt. A demográfiai tényező, azaz az évjáratok természetes fogyása évi 5-6 ezer főnyi mínuszt jelent. Hiller István volt szocialista oktatásügyi miniszter lapunknak úgy nyilatkozott: ekkora mértékű csökkenés legfeljebb 10 év múlva lesz magyarázható a demográfiai hullámmal, ugyanis közel 10 éve tartó jelenség, hogy évente 22-25 ezerrel csökken a közoktatásba belépő gyermekek száma.
„Egyértelműen kirajzolódó kormányzati szándék, hogy minél kevesebben kerüljenek be a felsőoktatásba, és ez a trend a jelek szerint jövőre is folytatódni fog. Legnagyobb távoltartó ereje a felsőoktatásban tapasztalható totális bizonytalanságnak van” – fejtette ki érdeklődésünkre Szüdi János oktatási szakértő, a Pedagógusok Szakszervezetének tanácsadója, aki szerint némi szándékosság is lehet abban a káoszban, ami idén megint kialakult a jelentkezések idejére, hiszen a középiskolásoknak fogalmuk sem volt, hogy hol indul államilag finanszírozott oktatás, milyen intézményekre és szakokra milyen feltételekkel lehet bejutni. A jövőre érettségizők sincsenek könnyebb helyzetben, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) csak szeptember után veszi majd számba és rostálja meg a hazai felsőoktatási szakokat az intézményeket irányító rektorokból álló Magyar Rektori Konferencia javaslata alapján. Ami a finanszírozást illeti, az a minisztérium és az intézmények közt zajló kétoldalú megállapodások, azaz „különalkuk” függvénye lesz, melyek Balog Zoltán EMMI-miniszter szerint április végére megköttetnek. Mint ismeretes, az alaptörvénybe bekerült a hallgatói szerződés és az egyetemek központi gazdasági irányítása is, de ezek végrehajtásának a gyakorlati részletei nem ismertek. Az alaptörvény-módosítás ellen az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum tagjai közül csak a Hallgatói Hálózat, a Középiskolások Hálózata és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete írta alá a héten kiadott tiltakozó nyilatkozatot, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és az MRK nem. „A Hallgatói Hálózat ragaszkodik eddigi követeléseihez, és a Felsőoktatási Kerekasztal munkáját mindaddig a felsőoktatás leépítésére tett kísérletként értékeli, ameddig az egyeztetések nem arról szólnak, hogyan akadályozható meg az oktatók tömeges elbocsátása, a fiatal értelmiség kivándorlása és a minőségi felsőoktatás ellehetetlenítése” – szól a HaHa közleménye.
A felvételizők számának csökkentése céljából Szüdi János – aki korábban oktatási államtitkár volt –  szerint a kormány több eszközt is bevetett: fizetőssé tette a felsőoktatást, megszigorította a bejutási feltételeket, és egyre kevesebbeket enged eljutni az érettségiig. „Önmagában nem baj, ha szigorítják a bejutási feltételeket, de legalább két évet kell hagyni a diákoknak a felkészülésre. Egyetlen év alatt ugyanis képtelenség az emelt szintű érettségire felkészülni, pláne nyelvvizsgát szerezni – különösen úgy, hogy megszüntették a középiskolákban a nulladik, nyelvi évfolyamokat” – vélekedik a volt államtitkár. A Professzorok Batthyányi Köre ezt nemrég tromfolta azzal, hogy kizárólag emelt szintű érettségivel lehessen egyetemekre bejutni. (Momentán csak az egyik felvételi tárgyból írnának elő emelt szintűt.) A jelentkezők csökkenésének egyik tényleges oka lehet a korábban érettségizők távolmaradása, akiket elriasztanak a szigorodó új feltételek, miáltal nekik ismét, ráadásul emelt szinten kellene érettségizniük. Várhatóan csökkenni fog a jövőben az érettségizők száma is, hiszen a Széll Kálmán Terv szerint az érettségit adó középiskolákba bejutók arányát 73 százalékról 50 százalékra akarják levinni, méghozzá a szakiskolák javára, miközben azt sem tudni, hányan fognak 16 éves koruk után kilépni az iskolarendszerből.
Szüdi szerint nem reális, hogy a külföldi felsőoktatás tömegeket szipkázzon el az országból, legfeljebb az elit diákságot, amely tudatosan építette a jövőjét, és nyelvtudása, nem utolsósorban családja anyagi körülményei folytán ezt könnyen meglépi. Az átlag magyar családoknak legfeljebb Szlovákia vagy Románia egyetemei jöhetnek szóba, melyek iránt amúgy nem elhanyagolható az érdeklődés. Az úgynevezett röghöz kötés, azaz a hallgatói szerződések is az elitet távolítja el, a többiek kénytelenek a szerződést aláírni.

Menekülőre fogták

„A Középiskolai Hálózat egyik aktivistája szerint a budapesti elitgimnáziumok érettségizettjeinek egyharmada már tavaly külföldi egyetemre jelentkezett. Míg a két világháború között a legszegényebbek, addig ma a legjobbjaink hagyják el az országot” – mondta el lapunknak korábban Szabó Andrea szociológus. Szavait alátámasztja az Eduline oktatási portál friss beszámolója is, mely szerint többszörösére nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató diákok száma a vezető budapesti gimnáziumokban – van, ahol minden harmadik diák elküldte felvételi lapját valamelyik osztrák, brit, amerikai vagy dániai egyetemre. Ausztria és Németország ingyenes képzésekkel, Nagy-Britannia ösztöndíjakkal csábítja a legtehetségesebb, jó nyelvtudású magyar diákokat. Az érintettek többnyire magyar egyetemekre és külföldi intézménybe is jelentkeztek párhuzamosan. A legtöbben gazdasági és társadalomtudományi képzést választanak, de egyre többen jelentkeznek itthon nem induló művészeti szakokra is. Idén a Radnóti Gimnázium, a Karinthy Frigyes Gimnázium, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium végzőseinek harmada, a Fazekas Mihály Gimnáziumban az egynegyedük döntött így. A vidéki elitgimnáziumokat még nem érte el a kivándorlási hullám, de ami késik, nem múlik: a Tóth Árpád Gimnázium is elindítja nemzetközi érettségi programját, másrészt a jó gimnáziumokban a 9. és 10. évfolyamokon megugrott a német nyelvet választók száma a németországi és ausztriai ingyenes képzések miatt, és közvetítő cégek is sorra járják a gimnáziumokat, hogy külföldi egyetemekre toborozzák a diákokat.

Olvasson tovább: