Kereső toggle

Megalakult az Együtt 2014 párt

Társelnökök kacifántos világa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Együtt 2014 Választói Szövetség Párt néven párttá alakult az Együtt 2014 Választói Mozgalom, amellyel szövetségre lépett – az LMP-ből kiszakadt – Párbeszéd Magyarországért (PM) párt. Meglepetésre nem Bajnai Gordon lett a párt vezetője – amit forrásaink azzal magyaráztak, hogy így a volt miniszterelnök jobban tudja egy esetleges ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelölti posztját elnyerni, hisz nem pártelnökként kell majd az MSZP vezetőjével alkudoznia.

Az Együtt 2014 pártnak három vezetője, úgynevezett társelnöke van: Kónya Péter a Szolidaritást, Juhász Péter a Millát, Szigetvári Viktor a Haza és Haladás Egyesületet képviseli. Ilyen értelemben többes vezetéssel rendelkezik az Együtt 2014, de a helyzet azért nem ennyire egyszerű, ugyanis van még egy csavar a történetben. A két párt, a most megalakult Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért párt létrehozott egy úgynevezett „szövetségi elnökséget”, amelybe az előbb említett pártok és platformjai delegálnak tagokat. Ennek az elnökségnek azonban van egy vezetője, aki – ha jól értjük Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 egyik társelnökének szavait – Bajnai Gordon. Az ő feladata a választási felkészülés irányítása, a gyakorlatban ő lehet a főnök, noha formálisan nem nevezhető pártelnöknek.

Forrásaink arról tájékoztatták lapunkat, hogy az értekezleteken – miként egy kormányülésen – Bajnai Gordon elnököl, a döntések esetében a végszót ő mondja ki, egyértelműen ő az első az egyenlők között. „Gordon lebeg a vizek felett. Így mutatjuk, hogy ő a pártok felett áll” – magyarázta a Heteknek egy PM-es politikus, akinek az állítását az is alátámasztja, hogy a két párt, az Együtt 2014 és a PM úgynevezett szövetségi megállapodását öt társelnök írta alá (Kónya Péter, Juhász Péter, Szigetvári Viktor, Szabó Tímea és Jávor Benedek), amit kvázi ellenjegyzett Bajnai Gordon. A volt miniszterelnök szignója alatt nem volt titulus, se delegáló szervezet neve, hanem mindössze annyit lehetett olvasni az aláírása felett, hogy „a megállapodásban foglaltakkal egyetértek”.   

Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 társelnöke a konstrukciót azzal indokolta, hogy a társelnöki rendszer a párt három irányból, három társadalmi csoport felől érkező alapítói körét akarja szimbolizálni. Szigetvári kiemelte, hogy Bajnai Gordon a pártszövetség vezetőjeként kitüntetett politikai felelősséget visel a 2014-es választásokon elérendő sikerekben. (Bővebben erről keretes írásunkban olvashatnak.)

A miniszterelnök-jelöltség a tét

Egy neve elhallgatását kérő forrásunk azzal magyarázta a kissé bonyolult konstrukciót, hogy így lehetett kikerülni abból a csapdahelyzetből, hogy miként válhatna Bajnai pártelnökként egy másik párt, jelesül az MSZP miniszterelnök-jelöltjévé. „Így majd nem két pártelnök, Bajnai és Mesterházy tárgyal a közös miniszterelnök-jelölt személyéről” – tette hozzá az Együtt 2014-et alkotó egyik platform elnökségi tagja.

Az előbbiek mellett a pártalapítás másik talányos kérdése, hogy miért nem jelentős kormányzati tapasztalatokkal rendelkező, tekintélyes értelmiségieket „rakott ki” a kirakatba az Együtt 2014, mint például Oszkó Péter volt pénzügy-, vagy Balázs Péter egykori külügyminisztert. Balázs Péter a Heteknek elmondta, hogy ő a nyilatkozataival, kommentárjaival támogatja az új párt tevékenységét. „Nem szoktam jelentkezni pozíciókra, felkérésre szoktam feladatot elvállalni. A Haza és Haladás Egyesület alapításában aktívan részt vettem, adom a nevemet a szakpolitikai felkészüléshez” – fogalmazott az ismert diplomata, aki szerint az a legfontosabb, hogy az ellenzéki oldal megtalálja azt a közös nevezőt, amellyel új politikai és kormányzati korszakot lehet nyitni Magyarországon. Balázs Péter többszöri kérdésünk ellenére is kitért az elől, hogy miért nem vállal vezetői szerepet az új pártban. Mint fogalmazott: nagyon fontos feladat a kormányzóképes szakpolitikai felkészülés, ő ebben vesz részt. A pártalapítás három külön „út”, három különálló szervezet – Haza és Haladás, Milla és Szolidaritás – találkozását jelenti, a szervezeti felépítés is ezt jeleníti meg.

Oszkó Pétert lapzártánkig nem tudtuk elérni annak kapcsán, hogy miért nem vállalt pártvezetői feladatokat. Egy forrásunk azt állította, hogy mivel Oszkó az OTP egyik leányvállalatának, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nek a vezetője, ezért korlátozottak a lehetőségei a politizálásra, hiszen kiemelten figyelembe kell vennie az OTP pénzügyi csoport érdekeit is. (Egyébként az OTP elemzői a magyar közgazdász-elemzői körhöz képest a leginkább visszafogott szakmai stábnak tekinthetők. Úgy tudjuk, médiaszereplést tulajdonosi kérésre ritkán vállalhatnak – szerk.)   

A kétféle Milla

Az Együtt 2014 párt egyik „összetevője” a Milla, amely a döntéssel, a párttá alakulással úgy szakad ketté, hogy gyakorlatban együtt marad. A valóságban körülbelül ötven elkötelezett aktivistát jelentő egyesület ezentúl úgy működik, hogy lesz egy politikai szárnya, amit leginkább Juhász Péter szimbolizál, illetve működni fog egy civil része, amely egyebek mellett március 15-én ellenzéki tüntetést szervez. Csak, hogy ne legyen egyszerű a kép: március 15-én az Együtt 2014 is szervez egy ünnepséget, amelynek résztvevőit majd „átvárják” a Milla központi demonstrációjára. Az akció egyik célja, hogy a Milla újra pártok feletti szervezetként pozicionálhassa magát. Az elmúlt két és fél évben csak a Milla tudott tíz-ezres nagyságú tiltakozásokat szervezni, azt viszont nem szeretnék, hogy ez a „képesség” a pártosodási folyamatban megkopjon.

Jelentős tömeg felmutatásával ugyanis az ellenzéki összefogás pártjaira erőteljes nyomást képesek gyakorolni, ami azt jelenti, hogy az „osztozkodásnál” sikerülhet az a céljuk, hogy minél több millás kerüljön be a parlamentbe, akár az MSZP rovására. Egyes vélemények szerint akár tizenöt, Milla által delegált képviselőt is „elérhet” ez a nyomásgyakorlás.

Olvasson tovább: