A javaslat a titkosítások felülvizsgálata után az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába helyezné át a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt iratokat, és bűncselekménnyé nyilvánítaná, ha valaki az egykor kilopott dokumentumokat nem szolgáltatja be. Csak azok az adatok maradhatnának titokban, amelyek nyilvánosságra kerülése nemzetbiztonsági érdeket sért.
Lehetőséget adnának az ügynökök megnevezésére, és arra is, hogy a megfigyeltek a róluk jelentő hálózati személyek kiléte mellett a tartótisztek tevékenységét is megismerjék. Bajnai Gordon volt kormányfő, a Haza és Haladás Alapítvány vezetője, az Együtt 2014 társalapítója a sajtótájékoztatón azt mondta: noha Magyarországnak a rendszerváltás óta elvileg most van a legantikommunistább miniszterelnöke, Orbán Viktor már csak szavakban antikommunista, kormánya „elsunnyogta, elmaszatolta” az ügynökügyet, így a kommunista rendszer titkos segítői ma nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Kitért arra, hogy noha 1990 óta voltak kormányzati kísérletek az állambiztonsági múlt lezárására, ezek nem voltak elég őszinték vagy elég erősek. Az Orbán-kormány pedig nem tett semmit „a kommunizmus utolsó bástyájának” ledöntéséért, ráadásul a korábbi próbálkozásoknak is véget vetett – mondta Bajnai Gordon, utalva arra, hogy a 2010-es kormányváltás után megszűnt a titkosított mágnesszalagok feldolgozását felügyelő – Kenedi János vezette – bizottság.
2013. 02. 01. (XVII/5)
