Kereső toggle

Egyeztetések, hátsó szándékok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy hét alatt három egyeztetést is tartottak az MSZP kezdeményezésére a demokratikus ellenzéki pártok. A közjogi kérdésekről szóló vitákon részt vett, a keddi, gazdaságpolitikai egyeztetéstől viszont távol maradt az Együtt 2014 mozgalom.

Az Együtt 2014 szakpolitikai kérdésekben egyelőre nem akar egyeztetni, magyarázta Bajnai Gordon, mert az ilyen tárgyalások inkább koalíciós tárgyalásnak tekinthetőek, és ezekkel még fél évet várnak.
A Hetek ugyanakkor úgy értesült, hogy az Együtt 2014 azért sem akar folyamatosan egyeztetni, mert nem akar „elkopni”: Bajnai Gordon színre lépését követően, október végén egyfajta csodaváró hangulat alakult ki, az első közvélemény-kutatás a legerősebb ellenzéki erőnek hozta ki az Együtt 2014-et, azóta viszont visszaesett a támogatottsága. Egyes vélemények szerint az MSZP azért is állt a hosszú tárgyalássorozat élére, mert azzal számol, hogy ennek során tovább amortizálódna az Együtt 2014 népszerűsége, aminek – többek között – a közös miniszterelnök-jelölt állításánál kiemelt jelentősége lesz.
Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke nem kívánta kommentálni a fenti gondolatsort. A Hetek kérdésére azt mondta, ők az MSZP hivatalos álláspontját veszik alapul, mely szerint a szocialisták is közös ellenzéki jelöltállításban gondolkodnak.
Az Együtt 2014 számára prioritás a közjogi kérdések tisztázása, ezért az
ezzel kapcsolatos január 2-ai, illetve az e hét szerdai egyeztetésen részt vettek a mozgalom képviselői: a tanácskozás többi résztvevőjét elfogadják partnerként, ám szakpolitikai kérdésekben már csak azokkal a szervezetekkel akarnak tárgyalni, akikről rövid időn belül kiderül – azon túl, hogy a közjogi kérdésekben egyetértenek –, hogy valós társadalmi bázissal rendelkeznek, – magyarázta Szigetvári. Nos, jelen állás szerint a közjogi egyeztetésen részt vevő szervezetek közül a Schmuck Andor vezette Szociáldemokrata Pártról, az Árok Kornél-féle SZEM-ről, Kuncze Gábor liberális egyesületéről, illetve Ungár Klára liberális pártjáról nem mondható el a „jelentős társadalmi támogatottság” mint ismérv.
A gazdaságpolitikai egyeztetésekkel kapcsolatban Szigetvári emlékeztetett rá, hogy programjaikat olyan szakemberek készítik, mint Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke, illetve az első Orbán-kormány pénzügyminiszter-jelöltje, Urbán László. Oszkó és a Bajnai-kormány a realitások talaján állva hozta meg a csőd elkerüléséhez szükséges gazdaságpolitikai döntéseket: ennek fényében kérdés, hogy milyen politikai haszonnal járhatna, ha hasonló őszinteséggel arról vitáznának a választásokig, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt most sincs elosztogatni való pénz.  
Az ellenzék gazdaságpolitikai elképzeléseiről tudható kevés konkrétum egyike az, hogy az MSZP, a DK, az – eddig a tárgyalásokról távol maradó, de szintén kormányváltásban érdekelt – LMP és az Együtt 2014 is eltörölné az egykulcsos adórendszert, és úgy változtatna, hogy szűküljön a jövedelmi olló. A Fidesz akár ki is használhatja a tervet, amennyiben eléri, hogy a jelenlegi adórendszer nyertesei forintosítani tudják, mennyit veszítenének egy új, baloldali kormánnyal.

Olvasson tovább: