Kereső toggle

Listákat akar a Jobbik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Történészek, szakértők szerint Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő hétfői parlamenti megnyilatkozása egyértelműen antiszemita beszédnek tekinthető. A honatya az Országházban hozta fel a gázai konfliktus kérdését, melynek kapcsán sérelmezte, hogy hazánk Izrael pártját fogja, és a palesztin áldozatokról nem emlékezik meg. Ezután úgy fogalmazott, hogy itt lenne az ideje annak, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” (sic!).

A felszólalás ellen helyben semmilyen elutasító reakció nem érkezett, és a szintén jobbikos Balczó Zoltán alelnök engedte az ülés tovább folytatását. Juhász Attila politológus, a Political Capital intézet szélsőjobbkutatója azt nyilatkozta: a fenti megszólalás csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy a Jobbik egy antiszemita párt, amit egyébként kínos mentegetőzéseikkel csak még jobban megerősítenek. Ha megnézzük mondatának tételes tartalmát, kétség sem fér ahhoz, hogy a náci ideológiában gyökerezik Gyöngyösi megjegyzése. A szakértő szerint a képviselő interpellációja nem világos: akár az egész lakosságra nézve is érthette a listázás szükségességét, ami kísértetiesen emlékeztet a vészkorszak előtti eljárásokra.

Gyöngyösi a botrány láttán visszakozni próbált, és közleményében a következővel védekezett: „Félreérthetően fogalmaztam akkor, amikor a kormány egyoldalú Izrael-pártiságát számon kérve a magyar kormányban és országgyűlésben potenciálisan jelen levő izraeli–magyar kettős állampolgárok által előidézett nemzetbiztonsági kockázatra hívtam fel a figyelmet”.

Ezzel azonban tovább tetézte az ámokfutását. Azt állította, hogy csupán a kettős állampolgárok esetén tartja fontosnak a nemzetbiztonsági kockázat felmérését, melyre Simon Peresz, izraeli államfő állítólagos magyar földvásárlási tervei kapcsán lenne szükséges. Majd hozzátette, hogy Magyarországnak „nem a Jobbiktól, hanem a cionista Izraeltől, valamint az azt itthonról is kiszolgálóktól kell félnie.”

Tehát Gyöngyösi elővette a „gonosz zsidóság” kártyát, hiszen Izrael nyilván a zsidóság érdekeit képviseli, miként Magyarország a magyarságét. Tehát amennyiben a zsidóság érdekeit képviselő országtól, azaz Izraeltől és a cionistáktól tartaniuk kell a magyaroknak, mert a nemzet biztonságára veszélyt jelentenek, akkor elérkeztünk Adolf Hitler náci eszméjéhez, miszerint a zsidóság egy világméretű összeesküvés révén térdre akarja kényszeríteni Németországot. Értsd: nemzetbiztonsági veszélyt jelentettek a német népre.

Juhász Attila szerint a „bocsánatkérés” semmit sem enyhített a megfogalmazáson: ennyi erővel minden kettős állampolgárra ki lehetne terjeszteni a Jobbik által javasolt megkülönböztetési eljárást, vagyis pusztán származásra való tekintettel kezelnénk a polgárokat.

Paksa Rudolf történész is, a Magyar szélsőjobboldal története című nagysikerű könyv szerzője a Heteknek kifejtette: a két világháború között indult meg többek között a zsidóság listázása, amikor a teljes adminisztrációt átvizsgálták a hatalomhoz való viszonyuk feltárása okán. Ezen titkos listák segítették később a náci megszállás után a Gestapót és a magyar csendőrséget a zsidók összegyűjtésében. Így a listázás közvetlen megelőzője volt a gettósításoknak, majd a deportálásoknak.

A történész azt is elmondta, hogy a két világégés között, bár az általános hangulatot antiszemitizmus jellemezte, a szélsőséges megnyilvánulások ellen rendszeresen felléptek Gömböstől kezdve egészen Kállayig. A bírósági eljárások zöme felekezet elleni izgatás jogcímmel elsősorban a szélsőjobb sajtótermékeit vette kereszttűzbe. „A kettős állampolgárokról vezetett listákat nagyon rossz politikai üzenetnek tartom – különösen a szomszédos államban élő magyarság miatt, másrészt Magyarország huszadik századi történelme miatt, az etnikai és vallási listázásnak nagyon rossz üzenete van” – fogalmazott Paksa.

Juhász Attila politikai megoldást javasol. Vagyis szükség lenne minél több elítélő nyilatkozatra, politikai demonstrációra, mert a jogi fetisizmus a társadalmi problémákat nem oldja meg. Kívánatos lenne a Kövér László által javasolt Házszabály-módosítás, mely további hasonló megnyilvánulásoknak nem engedne teret, illetve szankciót kínálna azokra.

Ezenkívül tízezrek kellenek, civil és vallási szervezetek, akik felvállalják ezt az ügyet, hogy a tér beszűküljön a szélsőség számára. Paksa Rudolf ezt úgy fogalmazta meg: az „Eddig, és ne tovább!”-ot kell a többi politikai fórumnak leszögezni; kinyilvánítani, hogy ilyesmire hazánkban nincs fogadókészség, és csöppet sem szalonképes. Ez hatni fog a józan tömegekre!

Olvasson tovább: