Kereső toggle

Jogszerű volt az iskolaátadás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Kúria szerint jogszerű volt az ajkai önkormányzat döntése, amely arról szólt, hogy a helyi szakképző iskolát átadják a Hit Gyülekezetének. A legfőbb bírói testület kedden felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék ennek ellentmondó jogerős ítéletét.

Az ajkai képviselő-testület május végén hozott határozatot arról, hogy az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium fenntartói jogát a Hit Gyülekezetének adja, majd 12 nappal később a közoktatási intézmény költségvetési szervként való megszüntetéséről is határozott. A két határozatot azonban a Veszprém Megyei Kormányhivatal a bíróságon megtámadta, arra hivatkozva, hogy a másodikat a testület törvénysértő módon az előírt május 31-ei határidő után hozta meg, így az elkésett, míg az első határozat hiányos volt.

A Veszprémi Törvényszék jogerős végzésében lényegében a kormányhivatalnak adott igazat, ám az ajkai önkormányzat a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria keddi határozatában hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék jogerős ítéletét.

A rövid szóbeli indoklásban a bíró arra mutatott rá, hogy a közoktatási törvény szerint a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéseket kellett május végéig meghoznia az önkormányzatnak, az egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje pedig július utolsó munkanapja, így a képviselő-testület mindkét határozatot időben meghozta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valóban határozathozatali mulasztás történt volna az önkormányzat részéről, akkor a kormányhivatalnak azt – bíróságon keresztül – pótoltatnia kellett volna a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében.

Várhelyi Attila, Ajka önkormányzatának jogi képviselője az ülés azt mondta, hogy a Kúria szerint az önkormányzat törvényesen döntött, és szabályosan hozott határozatot, ám annak értelmezésével megvárják az írásbeli indoklást. Arra is rámutatott, hogy a fenntartói jogok átadása nemcsak az önkormányzaton és az egyházon múlik, hanem abban a kormányhivatalnak is közreműködési kötelezettsége van, így például az új fenntartó működési engedélyét a kormányhivatal adhatja ki.

Schwartz Béla (MSZP), Ajka polgármestere örül, hogy az iskolaátadásban kifejtett erőfeszítéseiket siker koronázza. Hozzátette, hogy a kormányhivatallal meg kell egyezniük az iskolák működtetéséről,

s ehhez jó alapot adhat a Kúria határozata. Álláspontja szerint a határozat lehetővé teszi, hogy január elsejétől az Ajkai Szakiskola működtetését a Hit Gyülekezete vegye át. Megjegyezte, hogy a hosszas jogi procedúra többmilliós veszteséget okozott a városnak; a kár megtérítésének lehetőségeit megvizsgálja az önkormányzat.

Sikeres fellebbezés

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében helyt adott a Hit Gyülekezete fellebbezésének, amelyet az egyház a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 3 millió forintos bírságot kiszabó határozatának a bírósági felülvizsgálata során született elsőfokú ítélete ellen nyújtott be. Tavaly júliusban indított egyszerű közbeszerzést a Hit Gyülekezete a debreceni Huszár Gál Gimnázium Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény új épületrésszel való bővítésére. A három ajánlattevő közül – a kiíróval tulajdonosi viszonyban álló – összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő lett a nyertes. A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (VÁTI) mint közreműködő szervezet áprilisban fordult a KDB-hez, amelynek jogszabályértelmezése szerint összeférhetetlen az, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként olyan cég vesz részt, amely az ajánlatkérővel tulajdonosi jogviszonyban áll. A KDB ezért 3 millió forintos bírságot szabott ki a Hit Gyülekezetére.
Az egyház vitatta a döntést, és bíróságon támadta meg azt. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróság elutasította az egyház keresetét, így a Hit Gyülekezete az ítélőtáblához fellebbezett. A másodfokú bíróság azonban az Európai Bíróság egy hasonló ügyben hozott ítéletére és a közbeszerzési irányelvekre hivatkozva kimondta, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor elfogadta a KDB érvelését. Indoklása szerint ugyanis a tulajdonosi részesedés fennállása önmagában nem elégséges az összeférhetetlenség kimondásához, márpedig az eljárás során tényleges ok – az egyenlő bánásmód és a verseny torzításának a tilalma elveinek a megsértése – az összeférhetetlenség megállapítására fel sem merült.
A Fővárosi Ítélőtábla mind az elsőfokú bíróság ítéletét, mind pedig a KDB határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a Hit Gyülekezete nem követett el jogsértést.

Olvasson tovább: