Kereső toggle

Munkahelyek helyett segélyplafon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Segélyezési plafont határozna meg az EMMI szociális államtitkársága azzal a céllal, hogy ne lehessen segélyből magasabb jövedelemhez jutni, mint bérből. Szakemberek szerint erre eddig sem volt esélye a rászorulóknak, de a 47 ezer forintos közmunkabérnél is alacsonyabb támogatás tarthatatlan helyzetet teremt.

Múlt héten tárgyalta a kormány az Emberi Erőforrás Minisztériumnak a segélyezési plafonra vonatkozó javaslatát. Eszerint egy meghatározott összegben maximalizálnák az egy főnek havonta kifizethető szociális támogatásokat. Az EMMI közleménye szerint a szükséges számításokat és jogszabályi változtatások az NGM végzi el. Lapunk megkeresésére egyik tárca sem tudott még konkrétumokat mondani, így egyelőre nem tudni, milyen juttatásokat vennének ehhez figyelembe, illetve mikortól lépne hatályba a korlátozás.
Az IMF-elvárásokra hivatkozó javaslattevők célja, hogy ne lehessen segélyből magasabb jövedelemre szert tenni, mint munkából. A közleményben emlékeztettek arra, hogy a segélyeket és a támogatásokat a kormány eddig is több esetben kötelezettségekhez kötötte. Például az ötven óránál többet igazolatlanul hiányzók után nem vehető igénybe iskoláztatási támogatás, ennek következményeként mára drasztikusan csökkent az iskolai hiányzások száma. A jövedelempótló szociális ellátások (a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély) esetében már létezik az együttfolyósítási összeghatár. Ennek a szemléletváltásnak az eredménye, hogy számos, korábban munkanélküli ma már közmunkában dolgozik – olvasható a kormányzati portálon. A gyermeknevelést közvetlenül segítő juttatások, a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élő emberek közvetlen ellátásai, valamint a nyugellátások a segélyplafon bevezetését követően sem változnak.
A kormany.hu oldalon olvasható másik előterjesztés szerint ezentúl a rászorulók kamatmentes kölcsön formájában kaphatnának önkormányzati segélyt, amennyiben vissza tudják azt fizetni. Az előterjesztés szerint önkormányzati segélyként kezelik majd az átmeneti, a temetési és a gyermekvédelmi segélyt. A javaslat sorsa egyelőre ismeretlen.
„Tény, hogy eddig elég átláthatatlan volt a szociális ellátórendszer, és az ellátások a legrászorulóbbakhoz jutottak el a legkevésbé. Átláthatóbbá és egyszerűbbé kellene tenni a rendszert, hiszen nehéz ma nyomon követni, hogy kinek milyen alapon mennyi támogatás járna” – mondta el kérdésünkre Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója. Hozzátette: ekkora munkanélküliség mellett azonban nemcsak a segélyezési maximumot, hanem egy mindenkori minimumot is célszerű lenne biztosítani a családoknak, még ha szigorítják is a hozzájutás feltételeit. Ma a minimálbérért dolgozó családok is hasonlóképpen nyomorognak, mint a munkanélküliek. Korábban a közmunkáért is minimálbér járt, ezt idén drasztikusan lecsökkentették, a segélyezést pedig még ennél is alacsonyabbra szabják, ami tarthatatlan helyzetet teremt. A szakember hangsúlyozta azt is: általánosságban egy főre nem lehet meghatározni egy havi segélyértéket, hiszen nagyon különböző élethelyzetek vannak.
Az eddigi támogatások is egy szűk jövedelemhatárhoz voltak kötve, a gyerekek után járó támogatások (családi pótlék, gyes stb.) pedig nem segélyek. „Nem tudni, pontosan mit ért az államtitkárság nagyon alacsony bér alatt: a 66 ezer forintos minimálbért vagy a 47 ezer forintos közmunkabért. Nehéz konkrétumokat kihámozni, de valószínűleg még alacsonyabb jövedelemhatárhoz akarják kötni a segélyezést. A rendszeres szociális segély értékét például a közmunkabér 90 százalékában, azaz 42 ezer forintban maximalizálták, és feltétele, hogy az egy főre eső havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 százalékát (25 650 forint), továbbá egyéb segélyekkel együtt csak nagyon korlátozottan adható. A mostani feltételek között tehát kizárólag segélyekből képtelenség többet összehozni, mint a minimálbérnek megfelelő havi nettó 66 ezer forint” – jegyzi meg Márton Izabella. Hangsúlyozza: jóllehet a kormány szerint a családoknak alanyi jogon járó támogatások nem csökkenthetőek, a kurtítások összességében csökkentik a szegény családok jövedelmét, s ennek ugyanúgy a gyermekek látják kárát.
Nemzetközi viszonylatban Magyarország szociális kiadásai a nyugdíjak miatt aránytalanul magasak, a segélyekre fordított kiadások viszont aránytalanul alacsonyak, különösen igaz ez a munkanélküli támogatásokra – mondja Márton Izabella. Az IMF, az OECD már több ízben felszólította a kormányokat arra, hogy a válságintézkedésekkel ne a legszegényebbeket sújtsák, más országokban nem is vettek el a segélyezési kiadásokból, inkább növelték azokat. A 2013. évi költségvetési tervezet szerint önkormányzati szociális ellátásokra 157 milliárd, gyermekjóléti alapellátásokra 64 milliárd forintot szán a kormány.

Olvasson tovább: